Kukorelli Noémi írása – nemzetközi tanulmányok MA, I. évfolyam
„A tegnap jelszava a növekedés, a jövő jelszava a biztonság”
A Kodolányi János Főiskola a „Társadalmi konfliktusok- társadalmi jól-lét és biztonság - Versenyképesség és társadalmi fejlődés" című, több mint két éves projektjét a TÁMOP 4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 pályázaton nyert közel 280 millió forintos forrásból valósítja meg.
A 2015 januárjában befejeződő projektben a Kodolányi János Főiskola, a Széchenyi István Egyetem és az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete (MTA KRTK RKI) konzorciumi partnerként vesznek részt.
A nagyszabású projektnek köszönhetően április 15-16-án egy kétnapos - konferenciából és workshopból álló - tudományos rendezvényre került sor „Nemzeti és etnikai konfliktusok a Kárpát-medencében a 19-20. században címmel” Budapesten. A konferenciát az MTA BTK Jakobinus Termében, a workshopot pedig a KJF Budapesti Oktatási Központjában rendezték meg.
A második napon rendezett workshopot Dr. Bordás Sándor, a Kodolányi János Főiskola tanára nyitotta meg. Hét különböző témájú előadást hallhattunk, amelyek szervesen kapcsolódtak a projekt alaptémaköréhez.
Hervainé Dr. Szabó Gyöngyvér, a KJF tudományos rektorhelyettese „Etnikai kisebbségek, bevándorlók és jól-lét” témában tartott részletes előadása során a kisebbségi lét konfliktusokkal terhelt voltát, valamint a kisebbségek és a jól-lét fogalmának összefonódását boncolgatta. Különösen érdekes volt azon megállapítása, hogy a kisebbségek konfliktusaira a pártpolitikai ideológiák nem jelentenek megoldást, illetve az etnikai fejlődés nem a főáramú politikában, hanem egyéb fejlesztésekkel volt sikeres. Azokon a helyeken, ahol nem a centrális államszerkezet jellemző, hanem az önkormányzatok nagyobb autonómiájuknak köszönhetően a kisebbségek kulturális jól-létével foglalkoznak (kulturális örökségvédelem, városfejlesztés, kreatív iparágak fejlesztése stb.), a kisebbségek társadalomba történő könnyebb beilleszkedése jellemző.
Dr. Remek Éva, a KJF címzetes egyetemi docense a „Mekkora „biztonságunk árnyéka” globalizált világunkban?” kérdésre kereste a választ előadásában. Napjainkban a biztonság univerzális fogalommá nőtte ki magát, ennek kérdésköre áthatja az egyének mindennapjait is, jól-létünkre is befolyással van. Egyik legmeghatározóbb aspektusa a gazdasági biztonság, hiszen ha ez összeomlik, az egyének jól-léte is veszélybe kerül. Rávilágított, hogy „a tegnap jelszava a növekedés, a jövő jelszava a biztonság” lesz. Az előadás elején feltett kérdésre kitűnő választ adott: ha a közgazdászok válaszolják meg ezt a kérdést, a „jövő árnyéka hosszú” lesz, ha azonban a katonák, akkor „rövidebb árnyékra” számíthatunk, utalva az erő etikai dimenziójának alkalmazására.
Dr. Baranyai Nóra, az MTA KRTK Regionális Kutatások Intézetének tudományos munkatársa az „Államnélküli nemzetek autonómiatörekvései” című előadásában egy, a közelmúltban elindult kutatását mutatta be. A kutatás célja, hogy a kelet-közép európai etnoregionális mozgalmak autonómiatörekvéseit bemutassa négy népcsoporton (ruszinok, morvák, székelyek, sziléziaiak) keresztül. A kezdeti fázisban egyelőre cseh, lengyel, román, illetve ukrán jogszabályok és alkotmányok vizsgálata történt meg, összefoglalva, hogy ezek miként, milyen státuszban, hol és egyáltalán megemlítik-e a fentebb említett kisebbségeket.
Dr. Koudela Pál, a KJF, főiskolai docense „Be-és kivándorló tanárok Kassán 1918 után” című előadása során ismertette, hogy az 1918 után megváltozott politikai körülmények milyen hatást gyakoroltak az említett réteg demográfiai mozgásaira. A Trianon utáni magas számú kivándorlók megüresedett helyét főként csehek (és persze szlovákok) pótolták. A kialakult érdekes helyzetet remekül felvázolja, hogy a megváltozott tanítási nyelvű kassai ipari iskolába nem csupán tanárokat, de diákokat is kellett hozni, mivel nem akadt olyan helybeli, aki beiratkozzon.
„A magyar és német lakosság együttélésének néhány problémája a XX. sz. kezdetén” címet kapta Dr. Orosz Lászlónak, a Veritas Történetkutató Intézet főiskolai docensének előadása. A Trianont megelőző időszakban a magyarországi németek mintegy „sorsközösségként” tekintettek magukra, illetve a magyar népre. Trianon után azonban választás elé kerültek, a polgári Magyarországgal való azonosulás helyett a szétszabdalt német népközösségek összetartozásának felfedezésére kellett fektetni a hangsúlyt. Ezen öntudat és kapcsolat átalakulását, a viszony kiéleződéséig vezette le az előadás.
Dr. Takács Katalin irodalomtörténész, a veszprémi Lovassy László Gimnázium tanára „Emlékezés és felejtés – A magyarországi németek emlékezetkultúrájának speciális formája” címet viselő előadása szervesen kacsolódott Orosz László magyarországi németség sorsát bemutató előadásához. Megismerhettük a kitelepítést követő identitáskrízisből és kollektív sorscsapásként megélt szituációból született kvázi identitásképző és rekonstrukciós funkcióval egyaránt bíró „Heimatbuch”-ok megszületését. Ezen könyvek a szülőföld, a haza elvesztését feldolgozó, a saját múlt megértését és egyben megértetését szolgáló sokszínű könyvek, melyek segítséget nyújtottak a múlt megértéséhez a későbbi generációk számára is.
Dr. Strédl Terézia, a Selye János Egyetem tanszékvezetője tartotta a nap utolsó előadását „Tolerancia – intolerancia” címmel. A kérdéskört elsősorban az egyén szempontjából közelítette meg. Előadását elgondolkodtató megállapítással kezdte, miszerint „a 21. század nem éli túl önmagát önuralom, empátia, tolerancia nélkül”. Bemutatásra került a tolerancia aktív, illetve passzív formája. Előbbi az inklúziót, avagy elfogadást, utóbbi az integrációt, befogadást takarja. Kitért arra is, miként nyilvánul meg a tolerancia vagy éppen ennek hiánya az iskola falai között, illetve a fogalom megítélése milyen különbségeket mutat diákok és tanárok szemszögéből.
A „Nemzeti és etnikai konfliktusok a Kárpát-medencében a 19-20. században” című tudományos program a várakozásnak megfelelően jól sikerült, hiszen tartalmas és érdekes problémákat tárgyaló előadássorozaton vehettek részt az érdeklődők. A „Társadalmi konfliktusok- társadalmi jól-lét és biztonság - Versenyképesség és társadalmi fejlődés" című projektnek köszönhetően létrejöhetett egy olyan tudományos program a Kodolányi János Főiskolán, amely a nemzeti és etnikai kisebbségi és többségi társadalom kulturális kohéziójának erősítését szolgálta.
