Bíró Norbert – nemzetközi tanulmányok MA, I. évfolyam
„Diplomacy & Beyond” a Nemzetközi Szalonban
A KJF Nemzetközi Szalon rendezvénysorozat idén az Institute for Cultural Relations Policy társrendezésében az angol nyelvű „Diplomacy and Beyond” előadássorozattal folytatódik. Első vendégként Gordan Grlić Radman Horvátország magyarországi nagykövete látogatott el a Kodolányi János Főiskolára november 10-én. Az érdekes és izgalmas beszélgetést a nagykövettel Asli Yurtsever vezette.
Gordan Grlić Radman egyetemi tanulmányai befejezését követően előbb Svájcban, majd a Zágrábi Egyetemen dolgozott. Innen vezetett az útja ismét Svájcba, ahol a frissen megalakult horvát állam külügyminisztériuma felkérésére 1992-ben megkezdte a horvát konzuli hálózat kiépítését (Bern, Genova, Zürich). Ezután Szófiában a horvát nagykövetségen folytatta diplomata munkáját, ezt követően pedig Budapesten.
A horvát nagykövet közvetlen stílusú előadásában elmondta, hogy a nagyköveti munka bármennyire is könnyűnek látszik, egyáltalán nem az. A diplomata feladatának legnehezebb része, hogy az adott két ország között érdemleges és hasznos megegyezések szülessenek. Kiemelte továbbá, hogy erre a jelenlegi szabályok szerint alapvetően csak négy év áll rendelkezésére a nagykövetnek az adott állomáshelyén. Épp ezért a nagyköveti teendőknek elengedhetetlen része ismerni a konkrét országot, ahol a munkavégzés folyik. A nagykövet voltaképpen vendég az adott országban, tisztelnie kell annak lakosságát és szokásait, fogalmazott a horvát nagykövet.
Az aktuálpolitika is része volt a beszélgetésnek. A migránskérdés vonatkozásában Gordan Grlić Radman kulcsfontosságú tényezőként emelte ki a kiegyensúlyozottságot és a békét. A problémát így érdemes kezelni és megoldani is. Sok megválaszolatlan kérdéskör van még ezzel kapcsolatban, de ezeket az éppen lezajlott választások után felálló új horvát kormánynak kell Budapesttel közösen felderítenie.
Horvátország 2013-ban lett az Európai Unió tagja;a nagykövet meglátása szerint az egész ország büszke arra, hogy „visszatért” abba a szellemi közegbe, ahova tartozik, és ismét az európai család tagja. E kérdéskör kapcsán az euró-zónához való csatlakozás is szóba került. A nagykövet elmondása szerint napjainkban nem ez a fő kérdés Horvátországban, most elsődlegesen a Schengeni Egyezményhez való csatlakozás kérdése van napirenden.
A magyar és horvát kapcsolatok aktualitásai közül a gazdasági kérdések sem maradtak ki. Gordan Grlić Radman nyíltan beszélt arról, hogy e téren sem mindig felhőtlen a viszony, miként egyik ország külügyi relációi sem teljesen problémamentesek. Épp ezért létfontosságú a nehézségek kezelése, és valamennyi országnak érdeke a szomszédokkal való együttműködés a bonyolult szituációk megoldásában.
A beszélgetésen a fiatalok helyzete is szóba került. Magyarországhoz hasonló elvándorlási és „agyelszívási” gondokkal küzd jelenleg Horvátország is. A nehézséget az okozza, hogy akkor próbálják az országok megoldani az akuttá váló problémát, amikor azok már nagy részben folyamatban vannak, fogalmazott a nagykövet. Fontos lenne, hogy az ilyen eseményeket, mint a fiatalok elvándorlása vagy a menekültválság, jóval előbb felismerjük és kezeljük, tette hozzá. Mivel az Európai Uniónak nincs még konkrét megoldása a krízisre, az országoknak azt kell tenniük, amit társadalmuk és állampolgáraik szempontjából a legjobbnak látnak.
/Fotó:Váradi Richárd/
