Wittmann Edina: A gyermektartási díj, mint a bűnmegelőzés egy facilitátora Németországban
Bevezetés
Elemzésemben a német gyermektartás fizetés szabályzást, mint bűnmegelőzést segítő eszközt vizsgálom. A témaválasztásomat a téma aktualitása is indokolja, ugyanis az elemzés írásakor még nem hatályos az a jogszabály, amely a gyermektartásdíj fizetésben beállt változásokat tartalmazza. Mindez, bár közvetve, de erősen kapcsolódik a bűnmegelőzéshez, mivel az új jogszabály agyermek részére garantált tartásdíj folyósításán keresztül a szociálisan hátrányos gyermekek és családjuk anyagi kiszolgáltatottságát csökkenti. A kiszolgáltatott anyagi helyzet hiánya, illetve a kiszolgáltatottság enyhítése érdekében bevezetett intézkedések pedig a bűnözővé válás esélyét csökkentik.
Elkövetett bűncselekmények és jövedelemszint közötti összefüggések
Németországban az iskolai végzettség szintje és az egyén szociális helyzete között sajnos közvetlen összefüggés figyelhető meg. A szociálisan hátrányos helyzetű családok gyermekei között sokkal kevesebb a magasabb iskolai végzettséggel (érettségivel) rendelkezők aránya. Németországban az iskolai végzettség alatt a közoktatásban megszerezhető legmagasabb végzettséget értik, amely az egyetemre jelentkezés feltétele, az érettségi bizonyítvány. A felsőfokú tanulmányokat nem iskolának, hanem egyetemnek, főiskolának nevezik. Ezt csupán a következő grafikon megfelelő értelmezése érdekében fejtettem ki, ugyanis a németországi lakosság iskolai végzettségét mutató statisztika alapján az érettségivel rendelkezők aránya a legalacsonyabb, de ez nem azt jelenti, hogy Németországban nem élnek felsőfokú végzettségűek. A grafikonon látható, hogy a 2015-ös adatok szerint a német lakosság körében a 9. általános iskolai végzettséggel sem rendelkezők aránya mindössze 4,3%, a legalacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők aránya pedig 32,9%[1].
.jpg)
[1]Statistisches Bundesamt, Statistic 1988: http://de.statista.com/statistik/daten/studie/1988/umfrage/bildungsabschluesse-in-deutschlandmegtekintés: 2017. május 17.
A német börtönökben élő emberek átlagosan alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkeznek. A 9. osztály elvégzését igazoló bizonyítvánnyal a rabok 45,9%-a rendelkezik, a 9. osztállyal sem rendelkezők aránya a börtönlakosság körében a német lakosság átlagának több mint négyszerese, 17,4%. Az erőszakos bűncselekmények (rablás, testi sértés, gyilkosság) elkövetése miatt elítéltek körében ez a szám még magasabb, több mint 25%.[1]
A kérdés hogy az alacsony iskolai végzettség és az egyén jövedelemszintje között összefüggés állapítható-e meg sajnos Németországban már tényként kezelendő. A szegényebb családok gyermekei nem csupán nagyobb arányban képviseltetik magukat a 9. osztályig tartó, a többi intézményhez viszonyítva legalacsonyabb képzési színvonalat biztosító iskolatípusban, hanem azon belül is az olvasási, és szövegértési feladatoknál rosszabban teljesítenek mint a középosztálybeli szülők gyermekei.[2]Mindez a család anyagi helyzete és a gyermek iskolai teljesítménye közötti közvetlen összefüggésre utal. Ezt támasztja alá az a 2010-ben szövetségi szinten elvégzett tanulmány is, amely az integráció hiánya és a bűnözővé válás közötti összefüggéseket kutatta. A kutatás során bizonyítást nyert, hogy a szociálisan hátrányos helyzetben lévő emberek, egyéb faktoroktól függetlenül alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, mint a Németországban átlagos szinten élő emberek.[3]Ez pedig mint a fentiekben említettem növeli a bűnözővé válás esélyeit, többek között azért is, mert egy információ-technológiai, túlnyomóan szolgáltató szektorra szakosodott munkaerőpiacon az alacsony végzettségű emberek lehetőségei a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező szakképzett emberekéhez képest alacsonyabbak.
Németországban a szociális különbségek enyhítésére több programot dolgoztak ki, ezek bemutatása és hatásaik elemzése azonban jelen tanulmánynak nem része. Jelen tanulmány csupán egyetlen faktort, a gyermektartásdíj szabályozását, jelentőségét és annak közvetett bűnmegelőzési funkcióját ismerteti.
Családi adókedvezmény Németországban
A családok stabil anyagi helyzetének a javítása a szegénység kriminológiai következményei miatt kiemelkedően fontos.A személyi jövedelemadóból jóváírandó adókedvezményekre Németországban az adózók a családi állapot alapján szerezhetnek jogosultságot[4]. Ez azt jelenti, hogy a házasságban élő egy fő főállású munkavállalóval rendelkező családok részére érhető el a legmagasabb szintű családi adókedvezmény. Ez a kedvezmények igénybevételére jogosító forma a magyarországi rendszerrel ellentétes, mert míg nálunk a gyermekek száma után lehetséges családi adókedvezményt érvényesíteni, addig Németországban a gyermekek száma minimális mértékben számít, leginkább a családi állapot a meghatározó. A rendszer kritikusai szerint a németországi családi adókedvezmények nem időállóak, mivel mára a gyermeküket egyedül nevelők száma egyre magasabb, és ők családi állapotuknál fogva nem jogosultak a legnagyobb kedvezményekre jogosító 3-as adóosztály nyújtotta előnyöket élvezni. Az egyedülálló, gyermeküket egyedül nevelő emberek számára is létezik egy adóosztály (2-es), ez azonban csak minimális mértékben biztosít kedvezőbb feltételeket, mint az 1-es, amelybe egyedülálló, gyermektelen adófizetők kerülnek, akik kiadásai gyermekeik nem lévén, alacsonyabbak.[5]
A Német Szövetségi Statisztikai Hivatal 2016-os adatai is egyértelműen mutatják, hogy a gyermeküket egyedül nevelő nők, és férfiak száma is évről évre növekszik. Míg 2000-ben 352 000 férfi és 1 980 000 nő nevelte a gyermekét egyedül, addig 2015-re ez a szám a férfiak esetében több mint 16%-al növekedett 409 000-re, míg az egyedülálló nők esetében ez a szám még drasztikusabban növekedett nem egész 19%-al 2 331 000 főre.[6]
A gyermeküket egyedül nevelő munkavállalók Németországban nem jogosultak a házasságban élő munkavállalókkal megegyező mértékű adókedvezményt érvényesítni, amely tény már önmagában is egy szociális különbség forrása lehet, mert még azonos bruttókeresettel rendelkező munkavállalók esetén is rosszabb helyzetbe kerülnek, és ha figyelembe vesszük, hogy a gyermeküket egyedül nevelők nagy hányada nő, akkor a helyzet még drasztikusabb, mivel Németországban a nők átlagosan alacsonyabb jövedelemmel rendelkeznek, mint a férfiak. Az IPSOS 2016 novemberében elvégzett, és 2017-ben nyilvánosságra hozott felmérése, amelyben a nők és a férfiak számára havonta rendelkezésre álló jövedelem mértékét elemezték, szintén ezt mutatja[7]
A grafikonon jól látható, hogy a nők 13,2%-a nem rendelkezik önálló jövedelemmel, 10,1%-uk nettó jövedelme pedig nem éri el a havi 500 Eurót. Több mint negyedük havi jövedelme 500 és 1000 Euró között mozog, és csupán 7%-uk jövedelme haladja meg a nettó 2000 Eurós határt.
[1]Prof. Dr. Horst Entorf, Philip Sieger: Unzureichende Bildung: Folgekosten durch Kriminalitaet: http://www.bertelsmann-stiftung.de/fileadmin/files/BSt/Publikationen/GrauePublikationen/GP_Unzureichende_Bildung.pdf 14. oldalmegtekintés: 2017. május 22.
[2]Heike Solga, RosineDombrowski: SozialeUngleichheiten in schulischer und außerschulischerBildung: https://www.boeckler.de/pdf/p_arbp_171.pdf megtekintés: 2017. május 24. 13. oldal
[3] Dirk Baier, Christian Pfeiffer, Susann Rabold, Julia Simonson, Cathleen Kappes: Kinder und Jugendliche in Deutschland: Gewalterfahrungen, Integration, Medienkonsum : Zweiter Bericht zum gemeinsamen Forschungsprojekt des Bundesministeriums des Innern und des KFN http://kfn.de/wp-content/uploads/Forschungsberichte/FB_109.pdf 79. oldalmegtekintés: 2017. május 27.
[4]Steuerklassen: http://www.steuerklassen.net/start.htmlmegtekintés: 2017. május 27.
[5]Brutto-netto Rechner 2017: https://www.steuerklassen.com/brutto-netto-rechner/megtekintés: 2017. május 27.
[6]Statistisches Bundesamt: http://de.statista.com/statistik/daten/studie/318160/umfrage/alleinerziehende-in-deutschland-nach-geschlechtmegtekintés: 2017. május 27
[7]Umfrage in Deutschland: http://de.statista.com/statistik/daten/studie/290399/umfrage/umfrage-in-deutschland-zum-einkommen-von-frauen-und-maennernmegtekintés: 2017. május 27
Megjegyzendő, hogy az alábbi grafikon nem a migrációs háttérrel rendelkező beilleszkedési problémákkal küzdő nők helyzetét tükrözi, mivel a megkérdezettek mind németül anyanyelvi szinten beszélő emberek voltak.
A grafikonon látható, hogy a nők egy csekély hányada 2500 euró feletti nettó jövedelemmel rendelkezik, azonban feltételezhető, hogy ezen csoporthoz elsősorban az egyedülálló nők tartoznak, akik esetében a gyermek és a karrier összehangolásának problémája nem jelentkezik.
A nők az átlagnál alacsonyabb jövedelmét azért emeltem ki, mivel a gyermeküket egyedül nevelő emberek nagy része nő, így ez a tény már önmagában is hátrányt jelenthet. Ezen túlmenően, ha az alacsony jövedelemszint és az alacsonyabb iskolai végzettség között összefüggés található, valamint az alacsony iskolai végzettség és a bűnözővé válás között úgyszintén, akkor az a tény, hogy egyre több nő neveli egyedül a gyermekét, akik anyagi helyzete duplán hátrányos, mivel családi adókedvezményben nem részesülnek, statisztikailag pedig az alacsonyabb jövedelemszintűekhez tartoznak, azt jelentheti, hogy gyermekeik is szociálisan hátrányos helyzetűek és veszélyeztetettek. Ezen hátrányt a gyermekek részére a másik szülő által fizetett gyermektartás kompenzálhatja.
Tartásdíj fizetés jogi háttere
Az egy szülős háztartásban élő kiskorú gyermekek jogosultak tartásdíjra, amit a másik, velük nem közös háztartásban élő szülő köteles megfizetni. A német polgári törvénykönyv 1603 §-a szabályozza a tartásdíj jogosultságát. Ennek értelmében a 18 év alattiak minden megkötés nélkül jogosultak, a 18-21 év közöttiek pedig abban az esetben, ha önálló jövedelemmel nem rendelkeznek, nem élnek házasságban és a közoktatásban tanulnak.[1] E szabályzás során is megmutatkozik az oktatás közoktatásra és felsőoktatásra tagolása, illetve az a tény, hogy a német jogszabályok a főiskolai/egyetemi tanulmányokat nem „iskola” kategóriába illesztik. A főiskolás, egyetemista diákokat felnőttként kezelik, akik számára a diáktámogatás (BAFÖG) elérhető, azonban a szülőktől tartásdíjra nem jogosultak. Ezen diáktámogatás a Magyarországon is ismert Diákhitelhez hasonlít, azonban a BAFÖG[2] nem csupán hitel, hanem támogatás is, mivel a folyósított összeget nem teljes egészében fizeti vissza a hallgató.
A gyermekkel nem egy háztartásban élő szülő által fizetett tartásdíj megállapítása Németországban az esetek nagy részében nem hosszas tárgyalások eredménye, mivel az 1962-ben bevezetett ún. düsseldorfi táblázat, amely tartalmazza a szülő jövedelme és a gyermek életkora függvényében meghatározott díjtételeket, az esetek nagy hányadában alkalmazást nyer. A Düsseldorfi legfelsőbb tartományi bíróság az előre meghatározott összegekkel transzparenciát kívánt teremteni, és a bíróságok munkáját tehermentesíteni.[3]Ma Németországban a gyermekek részére megállapítandó tartásdíjak esetében a bírók e táblázatot használják.
[1]Bürgerliches Gesetzbuch: Leistungsfaehigkeit: https://www.gesetze-im-internet.de/bgb/__1603.htmlmegtekintés: 2017. május 28.
[2]BAFÖG: https://www.xn--bafg-7qa.de/megtekintés: 2017. május 28.
[3]Düsseldorfer Tabelle 2017: http://www.unterhalt.net/duesseldorfer-tabelle.htmlmegtekintés: 2017. május 27.
Az értékeket minden évben felülbírálják, és esetlegesen korrigálják. Minden 5101 Eurós jövedelem alatt alkalmazást nyerhet, amennyiben a gyermek igényei speciálisak, mivel az étrendje, vagy betegségek, sérülés miatt kiemelt gondozással jár, úgy a bíróság egyedi összegeket állapíthat meg.
A gyermek számára megállapított tartásdíj összege elsősorban a gyermek bizonyos életkorban fennálló igényeinek megfelelően lett kialakítva. Jól látható, hogy az alacsony jövedelmek esetén a gyermektartás díja meghaladhatja a 30%-ot, míg magasabb jövedelem esetében, magasabb összeg mellett is lehet 15% alatti. Elsődleges szempont a gyermek érdeke, azonban a tartásdíjat fizető számára is egy biztos tájékozódást jelent, és nem csupán a fizetésre kötelezett belátására van bízva.
A tartásdíj a gyermek joga, amelyről a gyermeket nevelő szülő nem mondhat le.[1]
A kérdés, hogy mi történik azokban az esetekben, ha a fizetésre kötelezett nem rendelkezik jövedelemmel, illetve a terhelhetőség határát elérte, mivel több gyermek után kötelezett tartásdíj megfizetésére. A terhelhetőség határát Németországban szintén jövedelemsávonként szabályozzák.[2]Ennek értelmében az az összeg, amely a tartásdíjfizetésre kötelezett számára minden hónapban meg kell, hogy maradjon, hogy a saját egzisztenciaminimumát biztosítani tudja a következőképpen néz ki:
Amennyiben a gyermekek után alanyi jogon folyósított összeget (Kindergeld[1], a magyar családi pótlék megfelelője) az a szülő igényelte, akivel a gyermek egy háztartásban él, úgy a fenti összegeket annak felével (2017-ben 192 Euró/hó/gyermek) jelenleg 96 Euróval csökkenteni lehet, így a tartásdíjat folyósító szülő a családi pótlék rá eső részét levonhatja belőle.[2]
[1]Unterhaltspflicht: http://www.unterhalt.net/kindesunterhalt/unterhaltspflicht.htmlmegtekintés: 2017. május 28.
[2] Selbstbehalt: https://www.scheidung.org/selbstbehalt/megtekintés: 2017. május 28.
Gyermektartást szülő helyett ideiglenesen folyósító szerv
A jelenleg, 2017. május 28-án még hatályos német jogszabály szerint, a tartásdíjat a gyermek részére átmenetileg, legfeljebb 72 hónapig a tartásdíjfizetésre kötelezett helyett a lakóhely szerint illetékes gyámhivatal illetve szociális hivatal folyósíthatja abban az esetben, ha a tartásdíjfizetésre kötelezett önálló jövedelemmel nem rendelkezik, illetve jövedelme annyira alacsony hogy az egzisztenciaminimum szintjét nem haladja meg.[3]
Ebben az esetben a gyámhivatal megelőlegezi a hiányzó összeget, vagy a teljes tartásdíjat, amelyet azonban a kötelezett anyagi viszonyának javulása esetén adók formájára végrehajt.
Abban az esetben, ha a gyermek másik szülője nem ismert a tartásdíjat teljes egészében a gyámhivatal folyósítja. Ebben az esetben a megelőlegezett összeg nem követelhető vissza.
A gyámhivatal által folyósított összegek azonban a düsseldorfi táblázat legalacsonyabb értékénél is alacsonyabb összegek. 2017-ben 6 éves kor alatti gyermek esetében 150, 6 és 12 éves kor között 201 Euró.[4] 12 év feletti gyermek után a jelenleg hatályos jogszabályok szerint nem igényelhető tartásdíj fizetési előleg. 2017. július 1-jén hatályba lép az a jogszabály módosítás, amely eltörli a 72 hónapos időkorlátot. Ennek értelmében a gyermek 18 éves koráig jogosult tartásdíj előlegre. 12 éves kortól ez az összeg 268 Euró lesz havonta.[5]
[1]Kindergeld 2017: https://www.familienkasse-info.de/kindergeld-2017-hoehe-betrag.phpmegtekintés: 2017. május 27.
[2]Kindesunterhalt: http://www.unterhalt.net/kindesunterhalt.htmlmegtekintés: 2017. május 30.
[3]Gesetz zur Sicherung des Unterhalts…:http://www.gesetze-im-internet.de/uhvorschg/__3.htmlmegtekintés: 2017. május 30.
[4]Unterhaltsvorschuss: https://www.bundesregierung.de/Content/DE/Artikel/2016/11/2016-11-16-unterhaltsvorschuss.html megtekintés: 2017. május 12.
[5]Familienleistungen: https://www.bmfsfj.de/bmfsfj/themen/familie/familienleistungen/unterhaltsvorschuss/der-unterhaltsvorschuss/73558?view=DEFAULTmegtekintés: 2017. május 28.
[6]Axel Dessecker: Jugendarbeitslosigkeit und Kriminalitaet, Wiesbaden, 2007, 35-38. oldal
A gyermektartás díjfizetés jelentősége-Összegzés
A jogszabály módosítás jelentősége bűnmegelőzési szempontból sem elhanyagolható, mert pont a kamaszkorú gyermekeket egyedül nevelő családok helyzetét javítja. Alex Dessecker 2007-ben a börtönlakosság körében elvégzett kutatása, amelyek a bűnözővé válás kérdéseit feszegették arra az eredményre jutott, hogy a munkanélküliség és a képzetlenség a legfontosabb faktorai a börtönviseltté válásnak.[6]
Az iskola befejezéséig (Németországban iskolatípustól függően 15-18 éves kor), illetve a szakképesítés megkezdésekor még igénybe vehető tartásdíj előleg a gyermek és az őt nevelő szülő életminőségének a szempontjából sorsdöntő lehet. Tartásdíj előleget Németországban a leginkább rászoruló egyedül álló szülők igényelnek, akik azon túlmenően, hogy anyagilag semmiféle segítséget nem kapnak gyermekük apjától/anyjától, de a nevelés is teljes mértékben rájuk hárul. A kamaszkor az, amikor az esélye annak, hogy a gyermek rossz társaságba keveredik, rossz útra tér, nagyobb. Mint ahogy a fentiekben ismertettem ez leginkább az alacsony jövedelmű családokat veszélyezteti, így minden olyan kezdeményezés, ami ez ellen hat, és a gyermekszegénység csökkentését eredményezi, bűnmegelőzési szempontból is értékelhető.
Felhasznált irodalom
· Unterhaltsvorschuss: https://www.bundesregierung.de/Content/DE/Artikel/2016/11/2016-11-16-unterhaltsvorschuss.html megtekintés: 2017. május 12.
· Prof. Dr. Horst Entorf, Philip Sieger: UnzureichendeBildung: FolgekostendurchKriminalitaet: http://www.bertelsmann-stiftung.de/fileadmin/files/BSt/Publikationen/GrauePublikationen/GP_Unzureichende_Bildung.pdf megtekintés: 2017. május 22.
.Statistisches Bundesamt, Statistic 1988: http://de.statista.com/statistik/daten/studie/1988/umfrage/bildungsabschluesse-in-deutschlandmegtekintés: 2017. május 17.
·HeikeSolga, RosineDombrowski: SozialeUngleichheiteninschulischer und außerschulischerBildung: https://www.boeckler.de/pdf/p_arbp_171.pdf megtekintés: 2017. május 24. 13. oldal
· Steuerklassen: http://www.steuerklassen.net/start.htmlmegtekintés: 2017. május 27.
· Dirk Baier, Christian Pfeiffer, Susann Rabold, Julia Simonson, CathleenKappes: Kinder und JugendlicheinDeutschland: Gewalterfahrungen, Integration, Medienkonsum :ZweiterBerichtzumgemeinsamenForschungsprojekt des Bundesministeriums des Innern und des KFN http://kfn.de/wp-content/uploads/Forschungsberichte/FB_109.pdf 79. oldal megtekintés: 2017. május 27.
·Brutto-nettoRechner 2017: https://www.steuerklassen.com/brutto-netto-rechner/ megtekintés: 2017. május 27.
.StatistischesBundesamt: http://de.statista.com/statistik/daten/studie/318160/umfrage/alleinerziehende-in-deutschland-nach-geschlecht megtekintés: 2017. május 27
·Umfrage in Deutschland: http://de.statista.com/statistik/daten/studie/290399/umfrage/umfrage-in-deutschland-zum-einkommen-von-frauen-und-maennernmegtekintés: 2017. május 27.
·Bürgerliches Gesetzbuch: Leistungsfaehigkeit: https://www.gesetze-im-internet.de/bgb/__1603.html megtekintés: 2017. május 28.
· BAFÖG: https://www.xn--bafg-7qa.de/ megtekintés: 2017. május 28.
·Düsseldorfer Tabelle 2017: http://www.unterhalt.net/duesseldorfer-tabelle.html megtekintés: 2017. május 27.
·Unterhaltspflicht: http://www.unterhalt.net/kindesunterhalt/unterhaltspflicht.html megtekintés: 2017. május 28.
·Selbstbehalt: https://www.scheidung.org/selbstbehalt/ megtekintés: 2017. május 28.
·Kindesunterhalt: http://www.unterhalt.net/kindesunterhalt.htmlmegtekintés: 2017. május 30.
·Kindergeld 2017: https://www.familienkasse-info.de/kindergeld-2017-hoehe-betrag.phpmegtekintés: 2017. május 27.
·Gesetz zur Sicherung des Unterhalts…: http://www.gesetze-im-internet.de/uhvorschg/__3.htmlmegtekintés: 2017. május 30.
Familienleistungen: https://www.bmfsfj.de/bmfsfj/themen/familie/familienleistungen/unterhaltsvorschuss/der-unterhaltsvorschuss/73558?view=DEFAULTmegtekintés: 2017. május 28.
· Axel Dessecker: Jugendarbeitslosigkeit und Kriminalitaet, Wiesbaden, 2007, 35-38. oldal
