100 éve borult lángba először a világ

Az 1914. június 28-án elkövetett szarajevói merénylet, amelynek során Gavrilo Princip szerb nacionalista, egy terrorszervezet tagja, kioltotta az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösének, Ferenc Ferdinándnak életét, ezzel megadta a lökést, hogy lángba boruljon a világ. A provokatív hadgyakorlatra érkező Ferdinándot nem kedvelték az 1908-ban annektált Boszniában. Az annektálás mögött a Monarchia délszláv egységet megelőzni kívánó terve volt. Az osztrák- magyar politikusok heves vitákat folytattak a további teendőkről, végül egy hónapos vita után - miután Németország támogatásáról biztosította az Osztrák-Magyar Monarchiát – eldöntötték, hogy Szerbiát meg kell büntetni. Fontos megemlíteni, hogy Magyarországon ellenezték az újabb, zömében szláv területek annektálását, mert látták, az előbb-utóbb a Monarchia szétesését jelentené. A magyar sajtó és közvélemény is hasonló állásponton volt, nem támogatta a háborút. A háború után bűnbakként kikiáltott Tisza István más véleményen volt. A minisztertanács július-7-én tartott gyűlésén az ürügyet elégtelennek, az időpontot pedig alkalmatlannak tartotta. Féltette a dualista berendezkedést a háborútól. Július 28-án a Monarchia hadat üzent Szerbiának, ezzel pedig beállt a hadiállapot Oroszországgal is. Később pedig Angliával és Franciaországgal is hadiállapotba került. A német hadsereg felkészülési előnyét kihasználva, Belgiumon át offenzívát indított Franciaország ellen. A franciák azonban a Marne folyónál megállították a németeket. Az oroszok pedig a vártnál gyorsabban haladtak és rátörtek Galíciára és Poroszországra. A Monarchia így kénytelen volt haderejének zömét a keleti frontra átcsoportosítani és védekezésre berendezkedni az oroszokkal szemben. A helyzetet könnyítette, hogy a németek Poroszországban értek el sikereket, a központi hatalmak oldalán belépő Törökország új frontot nyitott az oroszok ellen a Kaukázusban. Galícia így is az oroszoké lett, valamint Máramarossziget is. A helyzetet viszont súlyosbította, hogy 1915 májusában az addig a hármasszövetséghez tartozó Olaszország átállt az antant oldalára. Az olaszok hadba lépése miatt a Monarchiának Isonzóba és Tirolba kellett csapatokat áttelepítenie. A németek 1915 májusában sikereket értek el Poroszországban, az osztrák-magyar csapatok pedig áttörték Gorlicénél az orosz frontot, amelynek eredményeként az oroszok kénytelenek voltak kiüríteni Galíciát. Bulgária 1915-ös központi hatalmak oldalán való belépésének köszönhetően sikerült felszámolni a szerb frontot is. 1915-ben Isonzónál pedig hatalmas erőfeszítések árán sikerült az olaszokat feltartóztatni. 1915 tehát méltán vált a háborús sikerek évévé. 1916 februárjában a németek megtámadták Verdunt és kiélezett csata alakult ki az antant csapatokkal. A Somme folyónál az antant ellentámadást indított, de a németek kivédték azt. A keleti frontot áttörték az oroszok. Ez aktivizálta Romániát, és az 1916 augusztusában félmillió katonával rátört Erdélyre. Közben az olaszok sikeres offenzívát hajtottak végre az Isonzónál. A katonai kudarcok megbontották a pártok parlamenti egységét. 1916 júliusában a Függetlenségi Párt kettészakadt. Károlyi Mihály vezetésével létrejött az Egyesült Függetlenségi és 48-as párt. 1916-ban Burián István közös külügyminiszter és Hollweg német kancellár decemberben békeajánlattal fordult az antanthoz. Időközben meghalt Ferenc József, és a trónt IV. Károly foglalta el. Tiszát elmozdította és helyére Wekerle Sándort nevezte ki miniszterelnöknek. Az USA a német torpedó támadásoknak köszönhetően belépett a háborúba. Oroszország pedig a forradalom hatására 1917-ben kilépett a nagy háborúból. Az osztrák-német haderő áttörte Caporettónál az olasz frontot, de ez már meddő győzelem volt. 1918 októberében megkezdődött a Monarchia felbomlása.

Felhasznált irodalom: Romsics Ignác: A 20. század képes története, Budapest: Rubicon könyvek, 2007.