„…mintha megsejtettük volna, hogy az együttműködésre nagyobb szükség lesz, mint valaha”
Az idén harmincadik évfordulóját ünneplő Kodolányi János Egyetem jubileumi eseménysorozatának része volt a Magyar Turizmusföldrajzi Szimpózium, amit nyolcadik alkalommal rendeztek meg. „A TURIZMUS VÁLSÁGJELENSÉGEI” című tudományos programot a KJE, a Magyar Földrajzi Társaság, a CSFK Földrajztudományi Intézet, valamint az MTA X. Földtudományok Osztálya Társadalomföldrajzi Bizottság Turizmusföldrajzi Albizottsága közös szervezésében tartották meg szeptember 17-én Budapesten.
A szimpózium ünnepélyes megnyitóján Dr. Szatmári Péter a KJE rektorhelyettese elmondta, hogy az idén harmincéves éves magánegyetem jubileumi programjának része a turizmus témájú tudományos konferencia. Emlékeztett arra, hogy az egyetemen az elsők között hozták létre a turizmus képzést a rendszerváltoztatás után, ami jelentőséggel bír a hazai felsőoktatási palettán.
Dr. Jeney László a Magyar Földrajzi Társaság főtitkára köszöntőjében arról beszélt, hogy a turizmus örökzöld jelenségként a GDP fontos motorja. Felhívta a figyelmet, hogy napjainkban a tudományos turizmus területén különösen izgalmas a helyzet, ami megjelenik a kutatásokban.
A konferencia vendége volt mások mellett Lakatos Tibor r. dandártábornok, aki az Operatív Törzsben végzett munkája tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Elmondta, hogy miután leállították a nemzetközi repülőtéri forgalmat 2020 áprilisában, megszűnt a nemzetközi turizmus. Ábrán szemléltette, hogyan jutott el a vírus a legkisebb zsákfaluig annak ellenére, hogy 2020 márciusában fokozatosan zárták le az országot, bevezették a kijárási korlátozást. 2020 december 26-ra megérkezett a vakcina, és fokozatosan megkezdték a lakosság oltását, aminek köszönhetően még nyár előtt feloldották a korlátozások jelentős részét, újra indulhatott az élet és a turizmus is.
Sívó Roland, az Aquaworld Resort vezérigazgatója előadásában arról beszélt, hogyan hatott a magyarországi szállodaiparra a járvány. Kiemelte, míg 2019-ben rekordot döntöttek, egy év múlva a túlélésért küzdöttek. 2020. március 16-án például több mint háromezren mondák le a különböző foglalásokat. A pandémia következtében átalakultak az üdülési szokások, a többség a last minute foglalásokat helyezi előtérbe.
Dr. Kocsis Károly, akadémikus, a CSFK Földrajztudományi Intézet igazgatója a KV-nak elmondta, az ember lényével összekapcsolódik a turizmus, hiszen mindenkiben él a nem megszokott tájak, emberek, társadalmak megismerésének a vágya. Hozzátette, az elmúlt másfél évet, amelyet általában a globális turizmus gyászos esztendőjének tekintünk, a szigorítások enyhítése után a belföldi turizmusnak kedvezett. A határok nyitásával élen jártak a dél-európai országok, az elsők között kezdték csalogatni a hazai fizetőképes turistáinkat a görögök, montenegróiak, horvátok, de a nagy többség családjával a belföldi helyeket kereste fel.
„Sajnos a hírek beárnyékolják az őszt, amely előttünk áll. Viszont tavaly ősszel még nem volt beoltottság, most pedig van és a nemzetközi statisztikák is bizonyítják, hogy a fertőzés alapvetően a nem beoltottakat érinti. Ezek mind-mind alapjaiban befolyásolják a turizmus jövőjét, de pesszimista nem lennék. Turizmus volt, van és lesz, hogy milyen mértékben, azt meglátjuk” - mondta Dr. Kocsis Károly.
Dr. Rátz Tamara főiskolai tanár, a KJE Turizmus Tanszékének tanszékvezetője, a rendezvény főszervezője a KV-nak elmondta, hogy az első szimpóziumot 2007-ben tartották, azóta minden második évben szervezik meg felváltva a Pécsi Országos Turizmus Konferenciával. A rendezvénysorozat mára a hazai turizmuskutatás egyik legfontosabb tudományos eseményévé vált.
„Az idei tanácskozás a turizmus válságjelenségei témakörben szerveződött, hiszen jelenleg a turizmus szektor története legsúlyosabb válságával küzd. Ennek megfelelően az előadások jelentős része is a covid-19 által gyakorolt hatásokra fókuszált. 2019-ben "Együttműködés, kapcsolatok, hálózatok a turizmusban" volt a témánk. Ironikus, mintha megsejtettük volna, hogy a szektoron belüli együttműködésre hamarosan nagyobb szükség lesz, mint valaha” – emelte ki a tanszékvezető.
„Eddig minden alkalommal jelen lehettek a hallgatóságban a KJE turizmus-vendéglátás és turizmus menedzsment szakos hallgatói, idén azonban a járványhelyzet miatt, erre nem volt lehetőség. A szervezők elsődleges szempontja és egyúttal közös érdeke az volt, hogy hogy biztonságos távolságot tudjanak tartani a résztvevők. Ennek ellenére, a szimpózium lebonyolításában idén is aktívan részt vettek önként jelentkező hallgatók, akik így gyakorlati rendezvényszervezési tapasztalatokat szerezhettek” – tette hozzá Dr. Rátz Tamara.
A Turizmus Földrajz Kutatási Hálózat hálózatvezetői minőségében a tanszékvezető arról is beszélt lapunknak, hogy a kutatási eredmények egyértelműen jelzik, hogy a covid-19 járvány rendkívül negatívan befolyásolta a turizmus szektort. Szerte a világon hónapokra leálltak a szállodák, vendéglátóhelyek és minimálisra csökkent a nemzetközi utasforgalom. Ezzel szemben az is nyilvánvalóvá vált, hogy a turizmus iránti kereslet döntően az utazási korlátozások következtében esett vissza, hiszen minden könnyítésre azonnali keresletnövekedéssel reagáltak a turisták, a biztonságosabbnak tekintett belföldi desztinációk pedig kifejezetten jó szezont realizáltak.
A kialakult bizonytalan helyzetben óvatosabbá váltak a felsőoktatásba jelentkezők is, és az elmúlt évekhez képest kevesebben döntöttek amellett, hogy tanulmányaikat turizmus szakon folytatják tovább. Ezzel kapcsolatban Dr. Rátz Tamara a következőket mondta el lapunknak:
„Bízunk abban, hogy a turizmus-vendéglátás szakra jelentkezők száma középtávon újra emelkedni fog, és nem csak azért, mert a világ egyik legszínesebb, legizgalmasabb iparágáról beszélünk, de azért is, mert az ezen a szakon szerzett közgazdász diploma nagyon sok más terület felé is megnyitja az utat. A szimpóziumon egyébként ebben a témában is hallottunk aktuális kutatási eredményeket. Ezek alapján - úgy vélem - optimisták lehetünk, és a hallgatók többsége is ideiglenes megtorpanásként tekint a válságra, hosszabb távon változatlanul a turizmusban tervezi a jövőjét. Az ágazat képviselőinél az elmúlt két év tervezgetéssel telt, hogy mire a járvány végérvényesen zöld utat enged, új tervekkel és innovációkkal és térhessenek vissza”.
Ivanics Alexandra- Marton Olivér-Szivek Laura