Kordokumentum ’56-ról, rádióról, politikáról
Simándi Irén a Magyar Rádió történetének harmadik kötetét „Politika, társadalom, gazdaság a Magyar Rádióban 1953-1956” címmel írta meg, és hasonlóan az előző két kötethez, a Gondolat Kiadó gondozásában látott napvilágot. A könyv bemutatóját december 1-jén, a Magyar Rádiózás Napján ünnepélyes keretek között tartották a Magyar Rádió Márványtermében, ahol Pásztor Zoltán, vezető szerkesztő, a Kossuth Rádió intendánsa, Koltay András, a Nemzeti Média – és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának tagja, Szász Zoltán történész és Bácskai István kiadóigazgató ajánlotta az olvasók figyelmébe a könyvtrilógia harmadik kötetét.
Koltay András elmondta, a magyar fejlődéstörténelem lenyomata a trilógia, ezen belül is az ’56-os forradalomhoz kapcsolódó kötet, amely a jelenkor számára rendkívüli tanulságokat hordoz.
„Elképesztő vállalkozás; a Magyar Rádió történetének tizenkét évét öleli át meglehetős alapossággal, mélységében vizsgálva. A digitalizáció világában őszintén örülünk valamennyien a nyomtatásban megjelent könyvnek, amelyet minden bizonnyal száz év múlva is kezébe vesz majd az olvasó” mondta a Médiatanács tagja. Hozzátette; noha Simándi Irén nem tervezi a folytatást, ő maga bízik abban, hogy olyan, újabb kutatási témák izgatják a történész-írót, amelyek egyrészt a rádiózáshoz kapcsolódnak, másrészt újabb közös gondolkodást, együttműködést eredményeznek.
Pásztor Zoltán a Magyar Idők vezető szerkesztője, a Kossuth Rádió intendánsa nagyra értékelte azt a kutatómunkát, amely a trilógia megírásához vezetett. A szerző maga is rádióssá vált egy időre, és a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai archívumában végzett feltáró munka eredményeként részleteiben tárul az olvasó elé többek között a rádiósok forradalom kitörésének napján végzett munkája, kétségei, nehézségei.
Szász Zoltán történész arról beszélt, hogy egy történész számára rendkívüli feladat a rádió történetét kutatni.
„A rádiózás nagyszerű dolog, de legalább olyan jó a rádiózást kutatni. Simándi Irénnek olyan szerencséje volt, hogy hosszú évekig foglalkozhatott a rádiótörténettel. Nagy alapossággal tette ezt, jó lenne, ha nem hagyná abba ezt a munkát. Tudom, hogy a rádiózás nagy változásokon megy keresztül, megváltoztak mára a rádiózási szokások, de biztos vagyok abban, hogy kilencvenegy év múlva is lesz rádió” - emelte ki a történész.
Bácskai István, a Gondolat Kiadó igazgatója vállalta azt a megtisztelő feladatot, hogy részleteiben, fejezetenként ismertette az 1953-1956 közötti időszak rádiójáról, rádiózásáról szóló kötetet. Különleges felütéssel indított, hiszen ’56-ban kezdő műegyetemistaként élte át az eseményeket, így személyes emlékeit is felidézte a forradalom első napjáról.
Simándi Irén ezer szállal kötődik a Magyar Rádióhoz, 2009-ben kezdte a Rádió történetének kutatását. Az előzmény a Szabad Európa Rádió volt, hiszen a doktori disszertációja a SZER kezdeti történetéről íródott. Aztán elkezdte érdekelni, hogyan működik a magyar média. Nem volt rádiótörténet 1945 után, ezért arra gondolt, hogy ’45-től kezdi el felgöngyölíteni a Magyar Rádió működését. Óriási motivációnak számított az a tény is, hogy a rádió ötvenhatja nem volt feltárva. Az köztudott, hogy 1956. október 23-án délután a Bródy Sándor utcában dördültek el az első lövések, de hogy a rádióban belül valójában mi történt, azt nem tudjuk. A most bemutatott kötet részletesen ismerteti a Sztálin halálát kísérő, és az azt követő változásokat, a Nagy Imre-kormány intézkedéseit, majd az ezt követő 1955-ös visszarendeződést, a XX. kongresszus hatására elindult visszafordíthatatlan folyamatokat és végül a rádiónak az 1956-os forradalomban betöltött szerepét.
A szerző arra kérdésre, hogy kinek ajánlja a most megjelent könyvet, elmondta: „Mindenki számára érdekes lehet a trilógia mindhárom kötete. A kötetek kordokumentumok is, mert bemutatják a rádió belső életét. Jól kirajzolódnak az emberi viszonyok, s a rádió mindennapjai is valamilyen módon megismerhetőek.” – mondta el Simándi Irén.
A Márványteremben megtartott ünnepségen Simándi Irén megköszönte a támogatást a Nemzeti Kulturális Alapnak, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt-nek és a Kodolányi János Főiskolának. Elmondta továbbá, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum méltó gazdája lesz a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épületének, ennek az értékes történelmi emlékhelynek. Kitért arra, hogy Such Györgytől, a Magyar Rádió akkori elnökétől kapta a kutatási engedélyét 2009-ben, amelyet Jónás István, a Magyar Rádió vezérigazgatója hosszabbított meg, így folytathatta a kutatásait hét éven keresztül. A december 12-vel kezdődő héten elkezdődik a rádiós dokumentáció elszállítása az Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárába, ahol kutatható lesz a jövőben is. Végezetül köszönetet mondott Sávoly Tamásnak, a Magyar Rádió volt levéltárosának, aki sok más mellett kutatóterem berendezésével is segítette a kötetetek megírásához vezető munkát.
Kép és szöveg: Virágh Ildikó
