Medimédia és a nemzetiségi tartalmak

Néhány évtizede voltak Szegeden és Pécsen is regionális stúdiók. Megszűnésüket követően ti vettétek át ezeknek a produkciós stúdióknak a szerepét,  következésképpen a regionális és nemzetiségi műsorok készítését?

Nagyjából igen, mi vettük át, de nem mindent. Miskolcon, Szombathelyen, Tiszaújvárosban Debrecenben is voltak regionális stúdiók, amelyek ugyancsak megszűntek. Szegeden és Pécsett maradtak meg legtovább, azonban a regionális műsorok itt is megszűntek. Az ott gyártott nemzetiségi, illetve határon átívelő magazinműsorokat viszont mi kaptuk meg.

Mióta foglalkoztok médiatartalom készítéssel, és miért látható a honlapotokon a MEDIMÉDIA Kft. elnevezésetek mellett az M1, az M4 a Duna TV és a Kossuth Rádió logója?

Az ügyvezető- és tulajdonostársam Pató Tibor alapította a céget 2012-ben. Azért  Medi-Média az elnevezésünk, mert az ő felesége orvos, és orvosi szolgáltatást is nyújtott ez a cég. A fordulat 2015-ben következett be, amikor az MTVA vezetősége úgy döntött, hogy bezárja a regionális stúdiókat. Ekkor kerestek meg bennünket, hogy az említett nemzetiségi műsorokat tovább gyártsuk. 2015-től mondhatjuk azt, hogy a fő tevékenység a média és a televíziós műsorok gyártása lett a cégben.

Az MTVA logók azért láthatóak, mert mi az MTVA-nak vagyunk a beszállítói, ők a fő megrendelőnk. Az ott található műsorok mindegyikébe bedolgozunk.

Rádió- és tévéműsorokat készítetek. Kik jelentik számotokra a célközönséget?

A nemzetiségi műsoroknak az a céljuk, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek életéről, mindennapjairól beszámoljanak. Ezek azok a műsorok, amelyeket törvényi kötelezettség is előír. Minden nagyobb nemzetiségnek hetente huszonhat perc áll rendelkezésre magazinműsor formájában. Illetve az MTVA-ban a kisnemzetiségeknek is van egy huszonhat perces magazinjuk, ez a Rondo. Ezek a műsorok a nemzetiségekről szólnak egyrészt a nemzetiségeknek, másrészt azoknak, akik szeretnék ezeknek a közösségeknek a kultúráját és életét jobban megismerni.

Szlovák, román, szerb, német és horvát nemzetiségi rádióműsorokat is készítetek. Hol készülnek ezek a rádiós anyagok  és hol hallhatóak?

Szegeden és Pécsett is készítünk rádiós tartalmakat. Ezeket a műsorokat leginkább interneten érdemes meghallgatni, mert az MR4-en hallható, ami egy középhullámú adó, ami kissé nehezebb fogni. Én például az autómban nem tudom beállítani.

Gyártotok tévéműsorokat is a szlovák, román, német és horvát nemzetiségekről.  De például a szerb nemzetiségeknek készített rádiós tartalmak a tévéműsoroknál nem szerepel. Ennek mi az oka?

A szerb nemzetiségi tévéműsort Budapesten az MTVA-nál belső gyártásban készítik, ez korábban is így volt. A regionális csatornáknak a fent említett műsorokat adta és adja ki most is az MTVA.

A televíziós produkciók is megosztva készülnek Szeged és Pécs között?

Igen, viszont azok tévén keresztül már mindenki számára elérhetőek. A Duna televízión láthatóak, van egy nemzetiségi sáv, ahol ugyanabban az időszakban kerülnek sugárzásra.

Beszéljünk részletesebben az általatok készített műsorokról. Van egy Alpok-Duna-Adria magazinműsorotok, amely a bajor-horvát-szlovén-olasz és a magyar televízió együttműködésében készül már negyven éve. Mi a célja és hogyan készül egy ilyen műsor?

Ez a műsor személy szerint a kedvencem.  Azért hozták létre a különböző országok műsorkészítői, mert nagyon fontosnak tartották azt, hogy ismerjük meg egymást. Minden országban ugyanaz a tartalom kerül sugárzásra. Egymásnak elküldjük az anyagokat, valamint negyedévente leül a szerkesztői csapat és megbeszéli, hogy a következő negyedévben milyen anyagok készüljenek, ki-mit forgat le, milyen hosszúságban. Gyakorlatilag az egész műsor készítése egy nagy nemzetközi kooprodukció.

Mondhatjuk azt, hogy ez egy nemzetközi brainstorming, ahol tanulni is tudtok egymástól.

Igen, és nagyon hasznosak ezek az ötletelések. Kiváló szerkesztői gárda van és rendkívül érdekes anyagok kerülnek ki. Ebben a műsorban nem az az alapelv, hogy ugyanazt a témakört dolgozzuk fel, hanem mindenki hozza a saját ötleteit és közösen eldönti a szerkesztői brigád, hogy melyik műsorba mi kerüljön bele úgy, hogy azok illeszkedjenek is egymáshoz, és érdekesek legyenek.

Ugyancsak büszkék lehettek a Kvartett című magazinműsorotokra , ami a V4-ek magazinműsora. Ez is hasonló felépítésű az imént említett Alpok-Duna-Adria?

Igen, valamelyest hasonlít az Alpok-Duna-Adriához , mert ez is egy kooprodukció, annyi különbséggel, hogy a COVID óta a személyes szerkesztőségi értekezletek átkerültek telefonos vagy online platformra. Ebben a műsorban azonban többször van olyan, hogy hasonló témakört dolgoz fel a négy ország, hogy össze lehessen hasonlítani, melyik országban mi-hogy működik. Itt van lehetőség például portrékat készíteni. Van olyan, amikor minden ország tematikájában az szerepel, hogy egy általa választott festőt vagy zenészt mutat be ebben a magazinműsorban. Itt is az a cél, hogy megismertessük a szomszéd országokkal értékeinket, szokásainkat, kultúránkat.

Kaptatok-e hallgatói/nézői visszajelzéseket, szakmai díjakat?

Köszönöm, hogy feltetted ezt a kérdést. Fontos tudni, hogy ezek a műsorok az MTVA műsorai, tartalmilag az MTVA adja hozzá a szerkesztőket. Az ETNO filmfesztiválról, Szlovákiából rendszeresen kaptunk szakmai elismeréseket operatőri, szerkesztői munkára, de tartalmilag az MTVA a megrendelő, ők szerkesztik a műsorokat, mi - a MEDIMÉDIA Kft. - kifejezetten egy olyan műsorgyártó cég vagyunk, akik a tartalomhoz rendelik hozzá magának a műsornak a megvalósítását. Mi biztosítjuk az operatőröket, a szerkesztőn kívül az egyéb munkatársakat. Ha nézői visszajelzés érkezik az alapjában véve az MTVA-hoz érkezik. Az Alpok-Adriára érkeztek nézői visszajelzések, melyeket az MTVA továbbított felénk, hogy mi is tudjunk róla.

Említetted, hogy konkrét megrendeléseket kaptok az MTVA-tól, ez azt jelenti, hogy nem tehettek javaslatot műsorok készítésére?

Dehogynem. Vannak a már említett megrendelt műsorok, ezeket mi gyártjuk , ezen kívül mi biztosítjuk az M1 dél-alföldi tudósítói hálózatát.

Mi a tapasztalatod, mennyire van igény az MTVA részéről, hogy a vidék történéseiről tudósítsanak?

Szeged esetében a határhelyzet, a korábban erős migránskérdés rendszeres tudósítást igényelt a részünkről. Amikor Röszkénél áttörték a határt, folyamatosan ott kellett, hogy legyünk.  De nem csak ebben a témában kell készen állnunk, az M5-ön látható Libretto kulturális-közéleti magazin, vagy az ugyancsak ott látható Agenda készítésében rendszeresen részt veszünk. Ezen kívül az Magyar Televízióban látható vallási, kulturális, családbarát, időseknek szóló, magazin jellegű műsorok készítésében is részt veszünk, rendszeresen kapunk ilyen jellegű eseti megrendeléseket is. Ezeknek a megrendeléseknek a 60%-a abból ered, hogy mi ajánlunk fel témákat. A maradék 40%-ot az teszi ki, hogy találnak egy témát Budapesten az MTVA-nál és megnézik, hogy mi a helyzet az adott kérdés tekintetében például Szegeden, Miskolcon, Debrecenben. Ekkor is kérnek bedolgozást az ott lévő tudósítóktól.

Az MTVA-nak vagytok a fő produkciós beszállítói, de amellett vannak-e külsős megrendelésitek?

Folyamatosan vannak megrendeléseink, amelyeket attól függően tudunk elvállalni, hogy az MTVA mellett mennyi időnk marad. Ha jut kapacitás rá, akkor örömmel elvállaljuk, de mindenképpen az MTVA-nak készített munkák élveznek prioritást.

Országos szinten fontosak a politikai viszonyok, ez mennyire érezteti a hatását? A piac határozza-e meg a stabilitást, vagy esetleg a politikai szelekció?

Stabilitás az nincs. A médiában olyan nincs, hogy biztos.  Borzasztó gyorsan változnak a helyzetek, a lehetőségek. Mivel mi az MTVA megrendelésére dolgozunk, így adott, hogy mit várnak el tőlünk. Illetve a nemzetiségi műsorok műfajából adódóan igazából mi nem érzékeljük azt, hogy politikailag bármiféle elvárás lenne rajtunk, hanem egyszerűen azzal foglalkozunk, amit szeretünk, gyártjuk a műsorokat.

Hányan dolgoznak az említett produkciókban?

Huszonnégy állandó alkalmazottal dolgozunk, ők a szegedi és pécsi stúdiót alkotják. Rajtuk kívül tíz-tizenöt külsős vállalkozó segíti a munkánkat, akiket akkor kérünk fel, ha belső kapacitásból már nem tudjuk megoldani a műsorokat. Ezen felül négy-öt gyakornok fejlesztheti magát nálunk. Ők az MTVA alkalmazottai, viszont mi biztosítjuk számukra munkahelyet. Valamint rajtuk kívül segíti még a munkánkat huszonegy kolléga, akik az MTVA alkalmazásában álló szerkesztők.

Ezek klasszikus értelemben vett gyakornoki munkák? Például, ha egyetemi hallgató keres gyakornoki lehetőséget, itt megtalálja?

Nem, az egyetemi hallgatókat ebbe nem számoljuk bele, ők ezen felül vannak. Az említett gyakornoki pozíció az MTVA gyakornoki programjából kikerülő médiamunkásoknak ad lehetőséget. Ez kifejezetten a nemzetiségi műsorok készítésére, az adott nyelvet beszélő gyakornokokat jelenti.

Mit tanácsolnál azok számára, akik a média, és különösen a műsorkészítés pályájára készülnek? Mire számíthatnak, hogyan érhetik el a céljaikat?

Ez egy nagyon szép hivatás, ha újrakezdeném, valószínűleg akkor is ezt választanám. Nem egyszerű szakma, sokszor szembesülhetünk nehézségekkel, kihívásokkal. Elindulni nehéz, mert bár nagyon sok mindent meg lehet tanulni az iskolapadban, de akkor kezdődik igazán a tanulás, amikor bekerül egy szerkesztőségbe valaki. Ha a saját gyermekem erre a pályára készülne azt a tanácsot adnám neki, hogy legyen nagyon kitartó, alázatos, fogadja meg a tapasztaltabbak tanácsait, és legyen jelen mindig. Még ha eleinte úgy érzi nem tud hasznos lenni, mert nem látja át mi és hogyan történik. Még ha azt a visszajelzést kapja, hogy valamit nem jól csinál, akkor is. Mert ezt sokszor nem azért kapja a pályakezdő, mert nincs tehetsége, vagy ne lenne képes jól csinálni a feladatát, egyszerűen még nem sajátította el a „hogyant és a mikéntet”.  De ha ott vagy, kitartóan és alázatosan teszed a dolgodat, akkor előbb – utóbb révbe érhetsz.

Király Tamás, Kommunikáció- és médiatudomány szak, III. évfolyam

/Az interjú vizsgafeladatként készült. A MEDIMÉDIA Kft. 2023 június végéig készített műsorokat MTVA számára./