A KJE és a Magyarságkutató Intézet közösen rendezett hiánypótló kiállítást
A Kodolányi János Egyetem idei őszi szemeszterének kiemelkedő eseménye a Magyarország második világháború előtti utolsó békeéveinek társadalmát, eseményeit, gondolkodását bemutató "Magyar Világ 1938-1940" című kiállítás ünnepélyes megnyitója. Az egyetem és a Magyarságkutató Intézet által közösen rendezett kiállítást Kásler Miklós emberi erőforrások miniszter nyitotta meg Magyar Nemzeti Múzeumban, december 6-án.
"Trianonban olyan állapotba hozták Magyarországot, hogy életképtelen legyen, de az ország életben maradt, sőt kultúrája olyan mértékben virágzott, mint azelőtt soha: elég Bartókra, Kodályra, az első magyar Nobel-díjakra, Klebelsberg reformjaira vagy a műszaki és természettudományos eredményekre gondolni" - emlékeztetett a megnyitón Kásler Miklós.
Az emberi erőforrások minisztere arról is beszélt, hogy mindeközben az életképtelenségre ítélt ország gondoskodott az elszakított nemzettestekről is. Magyarország 1938-ban rendezte meg a Szent István-emlékévet, otthont adott az Eucharisztikus Világkongresszusnak és ekkor kezdődött meg a békés revízió is.
Kásler Miklós kiemelte: a trianoni határokat sikerült békés úton "feltörni", ennek köszönhetően 3,3 millió magyar került vissza, hozzáfűzte azonban azt is: az utolsó békeévekben már nagyon sokan érezték, hogy egy minden addiginál nagyobb kataklizma közeledik.
Hézagpótló tárlatot láthatunk, hiszen mindeddig nem mutatta be ezt a korszakot önálló kiállítás. Pedig érdemes megismerni az ekkor élt emberek gondolkodását, motivációit, erkölcseit - mondta Kásler Miklós.
Szabó Péter, a Kodolányi János Egyetem rektora arra emlékeztetett, hogy a két világháború közötti időszakot a szocializmus idején egyértelműen rossz színben mutatták be, a kiállítás ezért ezt a képet szeretné ellensúlyozni.
Horváth-Lugossy Gábor, Magyarságkutató Intézet főigazgatója elmondta, hogy ez az első kiállítás, amelynek szervezésében intézete részt vesz, előkészületben van azonban már a második tárlatuk is.
Nyári Gábor kurátor az MTI-nek elmondta, céljuk az volt, hogy a látogató egyfajta időutazáson vehessen részt az 1938-40 közötti években, megtapasztalhassa, hogy milyen lehetőségek álltak Magyarország előtt, mielőtt belesodródott volna a második világháborúba.
Ezt az időszakot természetesen nem lehet bemutatni Trianon nélkül, a kiállítás ezért kitér az 1920-as békekötés következményeire, és hogy ebből a tragédiából a magyarság miként tudott talpraállni.
Nyári Gábor kiemelte, nem száraz ismeretátadásra törekedtek, hanem felépítették például a kormányzói különvonat vagy egy visszacsatolt város mását, és a magyar film Karády Katalin, Jávor Pál, Muráti Lili jelezte aranykorába moziterem repíti vissza a látogatót.
A kiállítás bemutatja az árnyoldalakat is, például a parasztság megoldatlan helyzetét, és nem feledkezik arról sem, hogy 1938-ban Magyarország közvetlenül határos lett a nemzetiszocialista Németországgal,és hogy ebben az időszakban fogadták el az első két zsidótörvényt - mondta el Nyári Gábor a 2020. március 15-ig látogatható tárlatról.
Forrás:MTI
V.I.
