Dr. Szabó Péter csaknem három évtizede vezeti az ország első magánegyetemét, számtalan új szak indításában vett részt és folyamatosan tanulmányozza a felsőoktatási intézmények változásainak irányát. A legfontosabbnak azt tartja, hogy az oktatás idejét és módját a hallgatók igényeihez is szabja az egyetem. A Kodolányi János Egyetem rektorával a Hegyvidék Televízió stúdiójában beszélgetett Mottl Buonsante Ágnes.
Miért fontos, hogy a hallgatók jól érezzék magukat az egyetemen?
Nekem nagy szerencsém van abban, hogy voltam általános iskolai és középiskolai tanár is ’89 előtt. Már ott megtanultam azt, ami a mai világban még fontosabb, hogy ha a gyerekek motiváltak, jókedvűek, ha az iskolába öröm bejönni, akkor a tanárok munkája is sokkal hatékonyabb. Ez az egyetemisták esetében ugyanígy működik.
Mi az, amit ennek érdekében az egyetem biztosít? Egyéni órarendet vagy felmentéseket kaphatnak a hallgatók?
A rugalmasság a fontos. A nappali tagozatos hallgatóink több mint 50%-a valamilyen állásban dolgozik. Ezt nekünk úgy kell figyelembe venni, hogy az oktatási program minősége ne csorbuljon emiatt. A gimnázium után az egyetemünkre kerülő hallgatók változásait rendszeresen mérjük és az eredményekből azt a következtetést vontuk le, hogy a hagyományos oktatási modell – azaz elméleti alapozás, amit a gyakorlat követ – már nem motiválja eléggé a diákokat. Ezért már első évben bevezettük a gyakorlati órákat, például kommunikáció képzésben, bármennyire nincsenek rá felkészülve, de gyakorolniuk kell a mikrofon előtti, mögötti szerepeket. Így már látják annak az elméletnek is az értelmét, ami nélkül nem lehet komoly szakmát tanítani.
Tehát elmondhatjuk, hogy a Kodolányi Egyetem egy hallgató centrikus és gyakorlatorientált egyetem?
Igen. A főiskolai múltunkból fakad, hogy a gyakorlatorientáltságot nem felejtettük el az egyetemi fejlődésszakaszunkban sem. Azt gondolom, hogy ez nagyon fontos, mert 3 év van a bolognai rendszerben arra, hogy egy 18 éves fiatalból – vele együttműködésben – értelmiségit neveljünk. Mindeközben a szakmának azokat az alapjait lerakjuk, hogy ha valaki például egy ilyen stúdióba bekerül, mint ez, akkor a stúdió vezetője azonnal be tudja állítani abba a pozícióba, amire felvette. Persze, sokat kell majd fejlődnie a gyakorlatban, de az alapokat nekünk, az egyetemnek kell megtanítani.
A Kodolányi Egyetem nem csak a hallgatók irányába, hanem más irányokba is nyitott: például szabad egyetemeket is szerveznek, az első alkalom decemberben lesz. Kiknek szól ez és milyen témában?
Igen, a tudományos ismeretterjesztés szintén egy egyetem küldetései közé tartozik és ma talán még fontosabb, mint a korábbi időszakban. Ugyanis az internet segítségével az áltudomány – amit nevezhetünk butaságnak is – igen hatékonyan terjed. A tudományt szabadegyetem formájában közvetíteni azt jelenti, hogy azokat az aktuális, fontos kérdéseket, amelyek mindenki fejében benne vannak és a közbeszéd tárgyát képezik – ilyen például a háború; hogy milyen irányba megy a világunk; hogy a globális felmelegedéssel milyen problémák járnak – mindezt közérthető módon, de igényesen mutassuk be. A Magyar Tudományos Akadémiának is indít ilyen programokat. Mi a Kodolányi János Egyetem harminc éves évfordulójára állítottuk össze ezt a programot. Nagy örömömre sikerült megnyernem régi gimnáziumi évfolyamtársamat, Vargha Tamást a Szabadegyetemünk fővédnökének. Ő a Hadügyminisztérium miniszter helyettese, és ebből a pozícióból számos olyan izgalmas kollégát meg tud nyerni a Szabadegyetem programjaiba, akit lehet, hogy én nem is tudnék elérni, így még izgalmasabb lesz a program, mint ahogy eredetileg terveztük.
Amikor a Kodolányi János Egyetem megalakult, több szak tekintetében is egyedülálló volt. Azóta számtalan új tanszék, szak indult az egyetemen. Mi alapján választják ki, hogy milyen új szakokat indítanak?
A magyar egyetemek jó része már magánintézményként működik a modellváltás óta. Egy magánintézménynek jobban, másképpen, izgalmasabban kell működnie, mintha állami lenne. Mi ’92-ben úttörők voltunk ebben: kezdettől fogva törekedtünk arra, hogy újdonságokat találjunk a magyar, illetve a nemzetközi felsőoktatási piacon. Az egyik ilyen például a kommunikáció képzésünk, amit még Győrffy Miklós tanár úrral együtt alkottuk meg. A turizmus területén szintén újat alkottak a kollégáink; itt Rátz Tamara és Michalkó Gábor tanár úr nevét kell megemlíteni. Csupa olyan területet választunk, amire szükség van a társadalomban, a gazdaságban. A kommunikáció területén az intézetünk neve is megváltozott: már nem „Kommunikációs Intézet”, hanem a „Kreatív Iparágak Intézet” kezeli ezeket a programokat, ugyanis változott a környezet. Mi erre reagálva a korábbi egy-két szak helyett – Báthory Zsolt kollégámmal egyeztetve – hat új szakot fejlesztünk, amelyek hamarosan a szenátus elé kerülnek. Ilyen szak lesz például a forgatókönyvírás. A televíziózás, a filmipar, a kreatív iparágak médiához kapcsolódó területein olyan programokat fejlesztünk, ami ha létezik is Magyarországon, nem nyújt elégséges képzést, ugyanis ezek nagyon dinamikusan bővülő szakmák. Ami a legfontosabb az összes képzési programunkban, hogy kreatív módon, kreatív megközelítéssel, kooperatív nézőpontban dolgozunk együtt, olyan cégeket választva partnerként, akik a területükön hajlandóak együttműködni egy felsőoktatási intézménnyel. Ők beleszólhatnak a tanulmányi programokba, de ehhez fontos az, hogy jól reprezentálják azt a területet, amin együtt dolgozunk.
2023-tól megváltozik az egyetemi felvételik rendje, így a Kodolányi egyetem is változtat. Miben áll pontosan ez a változás? Milyen felvételi követelmények lesznek az újonnan jelentkező hallgatóknak?
Szerencsére indult egy olyan program a kormány részéről, amelyik lazít a nagyon szigorú, rigorózus szabályokon. A magyar felsőoktatási szabályozás Európa három legrigorózusabb szabályozása közé tartozott. Ez a deregularizációs program szépen halad és mi ezt nagy örömmel fogadtunk. Én azon szerencsések közé tartozom, akik részt vehetnek a program előkészítési folyamatában a Rektori Konferencia elnökségi részéről. A program egyik eredménye lehet, hogy 2024-től újra személyesen is találkozunk a jelentkezőkkel. Ehhez az első lépés a ’23-as változás, amikor a lazítás arra irányul, hogy milyen bemeneti követelményeket ír elő az egyetem a központi felvételi szabályok mellett. A Kodolányi is úgy döntött, mint a legtöbb egyetem vezetősége, hogy nem szigorúbb, hanem lazább szabályokat alkalmazunk majd, mert ha találkozhatunk a leendő tanítványainkkal, akkor jobban fel tudjuk mérni a kompetenciáikat.
Ha valaki a Kodolányi honlapjára látogat, akkor ott a következő mondattal találkozhat: „Két diplomát egy árért.” Ez pontosan mit takar?
Magát a rugalmas oktatásszervezést. Az én időmben - a bolognai rendszer előtti világban - eleve két szakos volt a legtöbb képzés. 2014-ben vezettük be az Európai Innováció Díjas képzési modellünket, ami tulajdonképpen egy szabadalom. A díj egész intézményre vagy karra alkalmazható, felsőoktatás pedagógiai, oktatásszervezési és tartalmi modellek érdemelhetik ki. Ez a modell teszi lehetővé azt, hogy 4 év alatt két diplomához juthassanak a hallgatók. Ehhez össze kellett hangolni a programokat, így lehetett sikeres ez a kezdeményezés. Nagy örömmel vettük észre, hogy a tanítványok nem a könnyebb irányt választják, ugyanis egyre többen jelentkeznek: a budapesti, nappali tagozatos hallgatók legalább 40%-a választja ezt a lehetőséget. Költséghatékony megoldás is, ugyanis nem kell kétszeres tandíjat fizetni, hanem csak azt az egy év többletidőt, ami a második Bachelor szak elvégzéséhez szükséges.
Így a munkaerőpiacon is nagyobb eséllyel indulhatnak, akik a Kodolányin végeznek.
Természetesen.
Nyílt napokat is fognak tartani a Kodolányi Egyetemen. Kiket várnak erre a nyílt napra?
A nyílt napokon tudunk találkozni az érdeklődőkkel és a szülőkkel is, akiket szintén nagyon várunk. Ilyenkor el tudjuk mondani kötetlenül, hogy pontosan milyen az intézmény, lehetőségük nyílik beleérezni abba, amiről mi azt gondoljuk - és ezt a diákjaink is visszaigazolják -, hogy milyen támogató és barátságos légkör uralkodik nálunk. Talán innen is származnak azok a sikerek, amiket a minisztériumi adatbázis is mutat, hogy a nálunk végzettek két és félszer sikeresebbek, mint a magyar felsőoktatás átlaga a saját vállalkozásaik irányításában. Mi nem felejtettük el azt, hogy a semmiből építettük fel ezt az intézményt immár harminc éve –a tapasztalatokat, amiket közben szereztünk át tudjuk adni. Hiszen az egyetem nem csak lezárt ismeretanyagot ad át, hanem folyamatosan fejlődik, ugyanis a saját kutatási programját minden oktató beleviszi az előadásaiba. A semmiből, néhány lelkes fiatalember lelkesedéséből kinőtt felsőoktatási intézmény megtanítja azt is, hogy hogyan kell a tanultakat úgy alkalmazni, hogy sikeres karriert vagy vállalkozást építsünk itthon és külföldön.
A nyílt napokon december 16-án és 2023. január 20-án 10:00 órától Budapesten, Székesfehérváron vagy Orosházán vehetnek részt az érdeklődők.
Levelező és távoktatásra jelentkezők online nyílt napja december 16-án 17:00 órakor és január 27-én 17:00 órakor lesz.
A szakirányú továbbképzések nyílt napját szintén december 16-án 17:00 órakor és január 27-én 18:00 órakor tartja a Kodolányi János Egyetem.
