Lukács Noémi, kommunikáció- és médiatudomány szak, II. évfolyam:
“Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?”
Ez a Föld napja mozgalom egyik jelmondata, amit minden év április 22-én tartanak a világ százhetvenöt országában, hogy felhívják a figyelmet a Föld természeti környezetének megóvására. De vajon mennyien gondolják úgy, hogy tényleg megtudják változtatni?
Ezt a környezetvédelemre emlékeztető napot Magyarországon 1990 óta rendezik meg, azonban az ötletet először 1969-ben vetette fel John McConnell egy UNESCO konferencián San Franciscóban. Ezután először 1970. március 21-én tartották meg, ami az északi féltekén a tavasz első napja.
Ez azt jelenti, hogy több mint ötven éve hívják fel az emberiség a figyelmét arra, hogy Földünk természetes adottságai végesek, és ha szeretnénk, hogy dédunokáinknak is legyen egészséges életterük, ne okozzon fejfájást a klímaváltozás, az édesvíz hiánya, az erdeink eltűnése és sok más most nem említett globális veszély/probléma, akkor igenis cselekednünk kell.
Úgy tűnik – bár a figyelem felkeltése hasznos -, mintha a világnap egyetlen napra korlátozódó erőfeszítése, nem érné el a célját. Ez mindannyiunk felelőssége, mégis az emberek jelentős része úgy vélekedik, hogy “ugyan rajtam nem múlik semmi”. Nem veszik figyelembe a pazarló víz és energia használatukat, az eldobott szemetüket, a naponta elhasznált, lassan lebomló műanyagok mennyiségét. Eggyel több vagy kevesebb autó az utakon, mit számít.
Igenis számít!
Legyünk tisztában azzal, hogy fogyasztási szokásaink, mindennapi döntéseink hatással vannak környezetünkre. Használjuk tudatosan, átgondoltan az energiát. Egyszerű megoldásokkal is sokat lehet spórolni: lakóhelyünket fűtsük egy fokkal alacsonyabb hőmérsékletre, és máris mintegy 6% energiát megtakarítottunk. Zuhanyozzunk fürdés helyett; kapcsoljuk le a világítást, ha nincs szükségünk rá.
Ha tehetjük, szigeteljük lakásunk, házunk külső falait; szigeteljük vagy inkább cseréljük le a régi, elavult nyílászárókat; és cseréljük hatékonyabbra, sőt, megújuló energiaforrást hasznosító megoldásra a fűtésrendszert. Közlekedjünk okosan, sőt felelősen. Ha módunk van rá, járjunk biciklivel vagy közösségi közlekedéssel iskolába, munkába.
Az eldobható műanyag flakonokról, zacskókról, ételtároló dobozokról, műagyag evőeszközökről - és még hosszasan sorolhatnám állandó "használati tárgyainkat" -, alig veszünk tudomást, pedig tonnaszámra termeljük a csak hosszú évtizedek, évszazadok alatt lebomló veszélyes hulladékokat.
A napunk huszonnégy órájából minimum tizet a social media platformokon töltünk, ha az Instagramot tudjuk pörgetni, akkor utána is tudunk nézni, hogy hogyan tudunk segíteni nem csak a Földünkön, de magunkon is. Nem beszélve az utánunk következő generációkról.
Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató 1970. április 22-én mozgalmat indított a Föld védelmében, megalapította az Earth Day Network-öt, azaz a Föld Napja Hálózatot. A mozgalom megindításakor több mint 25 millió amerikai állt mögé, mára pedig szinte az egész Földre kiterjed a kezdeményezése. Sajnos a lendület oda lett, kevesebben gondolkodnak tudatosan.
Legyünk újra millió számban, akik összefognak.
Fogyasztási szokásainknak, életmódunknak akkor is van hatása a környezetünkre, ha ez nem is feltétlenül nyilvánvaló első pillantásra. Márpedig mindennapi döntéseink igenis számítanak. Az Ön döntései, a Te döntéseid igenis számítanak.
