Tudományos emlékkonferencia Székesfehérváron
„1956: A szabadság narratívái” címmel rendezett tudományos emlékkonferenciát a Városháza Dísztermében a Kodolányi János Főiskola és az Alba Polisz Tudományos Park Egyesület, az 1956-os Emlékbizottság, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, illetve Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatásával, együttműködve az MTA VEAB Történettudományi Szakbizottságával, valamint a székesfehérvári Városi Levéltár és Kutatóintézettel és a Magyar Történelmi Társulat Kelet-dunántúli Csoportjával.
A rendezvénnyel a szervezők méltó emléket kívántak állítani a forradalom hőseinek és mártírjainak. A tudományos emlékkonferencia lehetőséget teremtett arra, hogy a legújabb kutatások tükrében az előadók bemutassák az 1956-os forradalom és szabadságharc eseménysorozatát és mindazokat a politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális változásokat, amelyek jellemezték az adott időszakot.
Dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere köszönetét fejezte ki a szervező intézményeknek, hogy létrehozták ezt a konferenciát, és úgy gondolták, az eseménynek méltó helyszíne lehet a Városháza Díszterme. „Nagy öröm, hogy az idősebb generáció tagjain kívül sok diák jelent meg a csütörtöki emlékkonferencián. Az ’56-os forradalom és szabadságharc kapcsán az volt a célunk, hogy minél több korosztályt tudjunk megszólítani. Minél több társadalmi közeghez el szerettük volna juttatni 1956 üzenetét. A város az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulójára kiállításokkal, rendezvényekkel, hivatalos ünnepségekkel, iskolai megemlékezésekkel és az október 24-i látványos utcaszínházi produkcióval emlékezett, ami fehérvári fiatalok tömegeit mozgatta meg. Az egész emlékezéssorozat azonban keveset érne, ha nem lehetne egy olyan szakmai munkát elvégezni, amely az egész rendezvénysorozat tudományos kereteit megadja.” – tette hozzá dr. Cser-Palkovics András.
Vizi László Tamás, a Kodolányi János Főiskola oktatási rektorhelyettese megnyitó beszédében elmondta, alig akad olyan száz év, amikor a magyarság ne vívta volna ki a világ tiszteletét, például a Rákóczi szabadságharc, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, vagy az 1956-os forradalom kapcsán. Vizi László Tamás ezt követően párhuzamokat vont 1848-49 és 1956 között. Mint mondta, mindkét történelmi eseménynél az ellenzék elsajátította a fiatalok követeléseit, Budapestet a felkelés után elhagyták az idegen csapatok, továbbá, hogy mindkét szabadságharcot az oroszok verték le; 1849-ben az orosz cári haderő, míg 1956-ban a Vörös Hadsereg lépett fel a független Magyarország ellen. Vizi László Tamás elmondta, párhuzam az is, hogy az 1849-es és 1956-os emigráció is „tartotta a zászlót”, és hitet adott a magyar embereknek. Kiemelte: ahogy 1848-49 a kiegyezés fundamentuma, úgy 1956 a rendszerváltás alapja lett.
A rendezvényen az 1956-hoz vezető utakat mutatta be nyitó előadásában M. Kiss Sándor professzor, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgató-helyettese, majd Dr. Sáringer János, a VERITAS Történetkutató Intézet főmunkatársa a nemzetközi hidegháborús körülmények és a magyar 1956-os események összefüggéseit állította vizsgálódása középpontjába. Dr. Simándi Irén, a Kodolányi János Főiskola szakfelelős főiskolai tanára a Magyar Rádió ostromának eseményeit mutatta be eddig még nem publikált források tükrében. Az első szekció zárásaként Dr. Bíró Zoltán, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgatója az 1956-os forradalom és szabadságharc máig tartó hatását és a rendszerváltoztatásban játszott szerepét állította középpontba előadásával.
A második szekcióban elsőként Dr. Vizi László Tamás, a KJF oktatási rektorhelyettese tartott előadást, aki a magyar semlegesség esélyeit latolgatta az 1956-os nemzetközi politikai viszonyok elemzésével. Dr. Simon János, a Kodolányi János Főiskola egyetemi tanára, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főtanácsadója a magyar forradalom visszhangját mutatta be a francoista Spanyolországban. Glavanovics Andrea, a Kodolányi János Főiskola könyvtárigazgatója a brit politika 1956-ról alkotott képét elemzi sajtóforrások bevonásával. A konferenciát záró előadásában Riba András László, a RETÖRKI helyettes archívumvezetője a pártállami döntéshozatalt és hatalomtechnikai eszközöket vizsgálta az 1956-os események tükrében.
A program megvalósulását az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatta. A tudományos emlékkonferencia fővédnökei Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára és dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár Megyei Jogú Város polgármestere. A konferencián Dr. Csurgai Horváth József, a Városi Levéltár és Kutatóintézet főigazgatója, valamint Dr. Zachar Péter Krisztián, a Kodolányi János Főiskola tanszékvezető főiskolai tanára elnököltek.
/Forrás:ÖKK, szöveg: Samu Miklós/
