A KJE képzési programjaihoz kapcsolódó demokrácia-kutatások összefogása és koordinálása, a fogalmak, értelmezések, nézőpontok, folyamatok, intézmények, valamint a vonatkozó politikai és kulturális tényezők rendszerezése, értelmezése és modellezése.
A demokrácia eddigi kutatási eredményei egyrészt azt mutatják, hogy maga a demokrácia, mint fogalom, mint rendszer és mint eljárás tudományos értelmezésében is sokszínű, ezért keresni kell a közös nevezőket, melyek e sokszínűségnek képesek közös értelmezési keretet adni, anélkül hogy föladnánk a demokrácia céljainak és belső értékeinek tartalmát. Másrészt azt is tudjuk, hogy az eddigi kutatásokból, hogy a demokrácia, mint fogalom, és mint rendszer nem automatikusan jól-lét képző hatású. Feladatunknak tekintjük a demokrácia különböző modelljeinek, nézőpontjainak, programjainak, intézményeinek és eszközrendszereinek feltárását, melyek tartalmazzák a szociális jólét és a nemzeti identitás problémáját. Ebbe szeretnénk integrálni többek között a KJE-en folyó magyar és a nemzetközi képzésünkben résztvevő hallgatók tapasztalatait és kutatásait is.
Egyrészt elméleti kérdéseket is fölvetünk és kutatunk (pl. Harsányi János játékelméletének felhasználhatósága a demokráciakutatásokban), másrész olyan kérdésekre keresünk választ, hogy milyen a demokrácia szerveződése, melyek a demokrácia társadalmi-gazdasági és kulturális-behaviorista követelményei? Hogyan lehet a demokráciákat rendszerszerűen értelmezni az eltérő megjelenési formák között, a demokratikus innováció és reform politikák vagy a jól-lét nézőpontjából. Ebben a vonatkozásban mit jelentenek a történelmileg működő helyi döntéshozási mechanizmusok, a politikai reprezentáció struktúrái és folyamatai, a politikai elit toborzása, karrierútja és attitűdje, szocializációja komparatív és szubregionális nézőpontokból vizsgálva (közép-európai, dél-európai, kelet európai, délkelet-ázsiai). A vallás, civilizáció és kultúra hatása a választói viselkedésre és politikai attitűdökre. A médiatechnológia változásainak hatása a demokráciára. A globalizáció, szupranacionalizáció, az EU hatása a nemzetállam demokratikus kapacitásaira. A nemzetközi politikai alrendszer, mint környezet kutatása a nemzetállami demokrácia fejlesztési potenciálja szempontjából.