Az intézet küldetése, hogy feltérképezze az európai nemzetek párhuzamos és gyakran egymást keresztező emlékezetének jellemzőit, és az ezzel foglalkozó történetírások új eredményeit. Különös figyelmet fordítva a magyar nemzeti emlékezet és a 20. századi történetírás olyan témáira, mint Trianon és annak térségbeli, különböző megítélése; az európai és a magyar kisebbség sorsa; a széttagolt magyar nemzetrészek kapcsolatai; a kommunizmus térségbeli bűnei. Ezzel kíván hozzájárulni a történelem oktatásának megújításához, olyan témák kiemelésével, melyekről eddig nem, vagy csak kevés szó esett.
Az emlékezetpolitika a rendszerváltást követő időszakban az európai és a magyar identitást is meghatározó közpolitikai kérdéssé vált, ezáltal a történetírás – illetve annak története – jelentősége is megnőtt. Az EU/NATO bővítése az új tagoknak is kötelezővé tette a holokauszttal való szembenézést, ugyanakkor a kommunizmus bűneinek európai szintű kutatása, a kommunista ideológia – a fasizmushoz vagy a nemzetiszocializmushoz hasonló – határozott elítélése elmaradt. Nyugat-Európa országaiban a gyarmati múlttal való leszámolást elkerülhetetlenné tette gyarmatokról származó lakosságuk több mint félévszázados erősödése, mára masszív jelenléte. Közép–Kelet-Európában az 1918 előtti birodalmak felbomlása, a forradalmak, az ellenforradalmak, az új államok születése és bukása, valamit az országhatárok 20. századi változásai a politikai viták középpontjába emelték az emlékezetpolitikát, amely az utóbbi esztendőkben Magyarországon is rendkívül fontossá vált. Az EU kulturális- és emlékezetpolitikája olyan új szempontokat eredményezett, mint a transznacionális történetírás vagy a közös európai történelem és örökség kutatása. Míg azonban Nyugat-Európában a nemzetközpontú emlékezetpolitika és történetírás szerepe csökken, az egykori „szocialista országokban” továbbra is növekszik.
Az emlékezetpolitika, valamint a történetírás közép–kelet európai intézményi, kutatási, forrásmódszertani, archiválási és prezentálási trendjeinek feltárása, a nemzetközi kapcsolatok és a nemzetállami