Kodolányi János Egyetem Könyvtár - Kutatói azonosítók, tudományterületi besorolás

Tisztelt Végzős Hallgató! Kérjük ellenőrizze könyvtári tartozásait záróvizsga előtt! Amennyiben kérdése van, vegye fel a kapcsolatot a könyvtárral. Köszönjük!

Kutatói azonosítók, tudományterületi besorolás

Kedves Kollégák!

 

A tudománymetriai adatok karbantartása és frissítése része lett az oktatói, kutatói feladatoknak.

 

1.      MTMT adatok frissítése, tudományterületi besorolás


Az MTA Köztestületi tagoknak küldött levelében szerepel, hogy „az MTMT adatainak karbantartása minden magyar kutató érdeke, mivel az egyéni tudományos teljesítmény mellett az intézményi összteljesítményről” is ez alapján lehet megbízható képet alkotni, sikeresen pályázni stb. Az MTA elnöke azt kéri a kutatóktól, hogy ellenőrizzék és frissítsék az MTMT-be feltöltött alábbi adatokat:

 

·        a tudományok doktora/MTA Doktora cím megszerzésének időpontját

·        az Ön tudományterületi besorolását

·        az Ön minden egyes cikkének tudományterületi besorolását (amennyiben releváns a Web of Science azonosítókat)

·        az Ön első tudományos művét, amely nem konferencia absztrakt

A tudományterületi besoroláshoz, a Frascati tudományosztályozás beállításaihoz az MTMT-ben, a tudományterület(ek) hozzáadásához vagy eltávolításához egy vagy több publikáció esetén segítséget nyújt a csatolt melléklet.

 

2.      Kutatói azonosítók


A kutatói azonosítók lényege, hogy képesek összegyűjteni egy szerző egy adott adatbázison belüli publikációit, vagy összekötni a különböző adatbázisokban szereplő profilokat. Magyar viszonylatban az MTMT kiváló egy-egy szerző publikációinak nyilvántartására, azonban nemzetközi viszonylatban egyéb azonosítók is léteznek, amelyek mindegyike hozzájárul ahhoz, hogy a szerző és publikációi, valamint az egyetemünk nemzetközileg jobban láthatóvá váljon. A szerzői azonosítók egyértelműen azonosítják az oktatókat, kutatókat, így használatukkal lehetővé válik a szerzők és az általuk írt publikációk összekapcsolása. Alkalmazásukkal kezelhetők és megoldhatók a következő gyakori problémák: különböző névalakok, gyakori nevek, intézményváltás. Az azonosítók révén a kutatók publikációs teljesítménye pontosan nyilvántartható.

 

A kutatók regisztrálhatnak és létrehozhatják szerzői profiljukat az ORCID, Researcher ID (azóta Publons), Scopus Author ID valamint Google Scholar adatbázisokban.

 

ORCID azonosító létrehozása: https://orcid.org/register

ResearcherID regisztráció: https://publons.com/dashboard/tools/create-rid/

Google Scholar: scholar.google.com

 

A különböző azonosítókat rögzíteni lehet az MTMT-ben a szerző adatlapján, így onnan egy kattintással megtekinthető, hogy melyik adatbázis indexálja a szerző publikációit, illetve a Scopus és WoS adatbázis esetében nyomon követhető a hivatkozások egy része is.

 

Az ORCID 2012-ben indult azzal a céllal, hogy az azonos publikálói nevek, a névváltozatok, és a hozzájuk kapcsolódó tudományos művek rendszerét átláthatóbbá tegye.

 A regisztráció után a kutatók egy 16 számjegyből álló egyedi és nemzetközileg elfogadott azonosítót kapnak. Létrejön egy szerzői adatlap is, ahol össze lehet gyűjteni a névvariációkat, jelenlegi és korábbi munkahelyeket, kutatócsoportokban való részvételeket és publikációkat. Azon közlemények, amelyek DOI-val jelennek meg, és feltüntetik rajta a szerző ORCID azonosítóját, automatikusan megjelennek az adatlapon. A korábban megjelent, illetve az automatikusan be nem kerülő publikációkat lehetőség van kézzel vagy MTMT-ből való importtal rögzíteni.

Nagy előnye, hogy nem egy adatbázison belül azonosítja a szerzőket, hanem adatbázisokon átível: ha más adatbázisban is létrehozásra kerül a szerzői profil, azt össze lehet kapcsolni az ORCID-dal, így ott is megjelenik ez az azonosító, így egy kattintással el lehet jutni a teljes életműhöz.

 

A Google Scholar egy tudományos anyagokat is indexelő adatbázis, amelyben megtalálhatóak a szerzők saját személyes honlapjain közzétett pdf tartalmak, egyes repozitóriumokba feltöltött publikációk, folyóiratok archívumaiból, honlapjairól származó cikkek, a Google Books-ban szereplő művek, és egyre több adatbázis (pl. ERIC) által indexált tartalom is.

A Scholar, másnéven Google Tudós profil létrehozásának előnye, hogy össze tudjuk gyűjteni egy szerzőnek a Google által indexelt publikációit, illetve kézzel ki is tudjuk egészíteni a listát. Azon publikációk esetében, melyeket a Google is indexel, automatikusan megkezdődik az idézők és tudománymetriai adatok figyelése is. Fontos tudni azonban, hogy az itt jelölt idézőket mindig kritikával kell kezelni: sokszor nem egyértelműek a bibliográfiai adatok, vagy nem tudományos műben történik a hivatkozás, illetve egy dokumentumot többször, több forrásban is megtalálhat, ezt pedig mindig külön számolja.

 

A Publons új, egyedi szolgáltatása, hogy az idézetek és a hagyományos tudománymetriai mutatók mellett nyilvántartható a szerkesztői és bírálói (lektori) munkásság is. A Web of Science (WoS) adatbázishoz kapcsolódó ResearcherID azonosító 2019. áprilisában egyesült a Publonssal.

Azon szerzők, akik korábban már rendelkeztek ResearcherID profillal, azok gond nélkül tudnak belépni az új, Publons felületre, és a profiljukon megtalálják korábbi azonosítójukat is. Az MTMT-ben rögzített ResearcherID azonosító linkként átirányításra került a Publons felületére.

Azok a szerzők, akik korábban nem regisztráltak a ResearcherID-ba, azoknak most az új felületen kell regisztrálniuk. Web of Science ResearcherID-t ezután akkor kapnak, ha legalább egy közleményük szerepel a Web of Science adatbázisában.

A Publons felületén lehetőség van bővíteni, kiegészíteni és folyamatosan frissíteni a publikációs jegyzéket. Ezt legegyszerűbben az MTMT-ből lekért RIS fájlok exportjával és feltöltésével lehet megtenni.

 

A Scopus az Elsevier Kiadó hivatkozáskereső bibliográfiai adatbázisa. Az adatbázis absztraktok formájában dolgozza fel minden tudományterület legfontosabb szakirodalmi forrásait, emellett tudománymetriai mérések végzésére, figyelemmel követésére, valamint a szerzői hivatkozások felderítésére is alkalmas. Az adatbázisban szereplő címekhez és absztraktokhoz sok esetben a teljes szövegű cikk is elérhető a Science Direct oldalán keresztül.

A Scopus adatbázisába nem tud egy szerző egyénileg regisztrálni, az azonosítója akkor készül el, amikor az adatbázis elkezdi indexálni az egyik publikációját. A Scopus tehát automatikusan, a publikációkon szereplő adatok (név, intézményi affiliáció) alapján építi fel a szerzői profilokat. Előfordulhat azonban, hogy egy szerző publikációit nem köti össze (mert különböző a feltüntetett névforma, vagy nem egyértelmű az adatbázis számára a magyar név), hanem több profil is tartozik egy-egy szerzőhöz, vagy éppen egy szerző profiljában más hasonló vagy azonos nevű szerző publikációi is szerepelnek. Célszerű a profilt rendszeresen ellenőrizni, az esetleges párhuzamos profilokat összevonni az egyértelmű beazonosíthatóság miatt.

A Scopus szerzői profilja csak azokat a publikációkat tudja a szerzőhöz rendelni, amelyek elérhetőek az adatbázisban. Ahhoz, hogy egy-egy szerző teljes életműve látható legyen, célszerű összekapcsolni az ORCID profiljával is.

Jelenleg nincs előfizetésünk sem a Scopus sem a Web of Science adatbázisához! 

 

Frascati tudományosztályozás beállítása

 

Segítség ORCID-azonosító, valamint az MTMT adatlapon történő tudományterületi/Frascati adatok beállításához


Tudománymetria

 

Predátor folyóiratok


Open Access

Kodolányi János Egyetem
Budapesti Oktatási Központ Könyvtára


Kodolányi János Egyetem
Székesfehérvári Oktatási Központ Könyvtára


Kodolányi János Egyetem
Orosházi Oktatási Központ Könyvtára


  •      H-5900 Orosháza, Gyopárosi út 3/f.
  • Tel: + 36 30 211 5885