2019. 04. 10.
Szabadegyetem – szabad Európa!
Az Európai Unió jövője és kérdőjelei című szabadegyetemi sorozat szerdai előadásán Perger István, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének képviseletvezető-helyettese, kommunikációs vezető az unió működéséről és jövőjéről, a lehetséges irányokról beszélt.
Ki az a Brüsszel? – tette fel a kérdést mindjárt az elején, és a válasszal sem maradt adós. Elsősorban az Európai Tanács (csúcstalálkozó), azután az Európai Parlament, a Miniszterek Tanácsa (az Európai Unió Tanácsa) és az Európai Bizottság. Továbbá a Bíróság, a Számvevőszék és az Európai Központi Bank, valamint a Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága és az Európai Beruházási Bank.
Európa a világ legnagyobb egységes piacával és második leggyakrabban használt pénznemével rendelkezik; az első számú kereskedelmi nagyhatalom, és a fejlesztési, illetve humanitárius segélyek fő donora – folytatta az előadó. Részben a Horizont 2020 kezdeményezésnek – a világ legnagyobb multinacionális kutatási programjának – köszönhetően az innováció egyik éllovasa. Az uniós diplomácia érdekérvényesítő erején keresztül segít biztonságosabbá és fenntarthatóbbá tenni a világot. Aktívan együttműködik szomszédságával mind keleti, mind déli irányban. Az Ukrajnához fűződő megerősített partnerségtől kezdve az afrikai partnereivel folytatott szerteágazó együttműködésig Európa – mint pozitív globális erő – minden korábbinál fontosabb szerepet tölt be.
Mégis felmerül az Európai Unió kihívásai között a bizalom és a legitimáció válsága 2010-től. A globalizáció negatív hatásainak erősödése, együtt a 2008-as világválsággal.
Hogyan látják az európai emberek az EU-t? – firtatta Perger. Minden szinten egyre inkább elfordulnak a hivatalos politikai narratívától és a politikai intézményektől. Az európai projekt támogatottsága továbbra is erős, de nem feltétel nélküli; csökkent a polgárok EU-ba vetett bizalma – sorolta. Nem könnyű átlátni az unió felépítését, mivel az európai szintet és a tagállamokat is magában foglalja, és az EU mindennapi életben játszott pozitív szerepe láthatatlan marad.
A brexitet mint „vekkert” említette. Rá kellett eszmélni arra, hogy a sokat emlegetett négy szabadság (az áruk, a szolgáltatások, az emberek és a tőke szabad áramlása) és az egységes piac nem feltétlen „adottságok”. Mellékhatása az unió támogatottságának növekedése, az euroszkeptikusok „eurorealistákká” váltak. És ne feledkezzünk meg a gazdasági fellendülésről! – tette hozzá Perger István.
És mit pótol a brüsszeli „veszekedés”? Egyértelmű, hogy a háborút.
(Forrás: feol.hu)
