2018. 02. 16.
KÖnyvajánló - február
Vajon mi motiválja egy fiatal döntését, amikor az esti buliról Facebookon, az Instagramon posztol egy képet, esetleg Twitter bejegyzés mellett dönt vagy akár egyszerre mindhárom közösségi média felületen megosztja az élményt? A 21. század médiahasználatának mintázatait milyen tényezők befolyásolják? A motivációkból és döntésekből milyen eltérő digitális életstílusok születnek? A negyedik ipari forradalom kellős közepén nem az a kérdés, hogy megváltoztatja-e életünket a digitális környezet, s benne a digitális média, hanem az, hogy hogyan?
A könyv a médiakonvergencia jelenségébe ágyazva járja körül a témát. A konvergencia napjaink legszembeötlőbb jelensége, s ezzel együtt a legtöbbet használt és legkomplexebb kifejezés a médiatudományban. Vannak, akik technológiai, vannak, akik gazdasági még mások kulturális oldalról közelítenek vizsgálatához. Jelen kötet arra vállalkozik, hogy képet adjon a kortárs konvergencia-elméletekről esetenként azok kritikájáról: Nicolas Negropontétól Jan van Dijk írásán át Henry Jenkins konvergens kultúra-elméletéig. A könyv mindeközben arra is választ keres, hogy a média változását miként próbálja követni a médiatudomány változása. A klasszikus tömegkommunikációs eszközökre kidolgozott elméletek jó része nem adaptálható az új média működésére. Hogyan tovább? Emeljük a kutatás középpontjába a számítógépes programot és hívjuk Software Studiesnak ami eddig médiatudomány volt? Esetleg legyen Media Studies 2.0 vagy User Studies? Milyen új kutatásmódszertanok fogadhatók el, mi visz közelebb a digitális média megértéséhez, a Big Data vagy inkább a Small Data? Jelen kötet a terület feltárásáig és a kérdésfeltevésig jut. A válaszokra még egy kicsit várnunk kell.
Raktári jelzet: 301 A 58
• L'Harmattan Kiadó, 2016
• 148 oldal
• Kötés: puhatáblás, ragasztókötött
• ISBN: 978-963-414-181-5
Gondolatok a nacionalizmus eredetéről és elterjedéséről. Benedict Anderson jelen munkája az első megjelenése óta eltelt csaknem negyedszázad alatt kétségkívül klasszikus művé vált. Nemcsak bekerült a nacionalizmuskutatás kánonjába, de annak napjainkban egyik meghatározó tagja, egyik legtöbbet interpretált és hivatkozott szövege is lett. Ez nemcsak arra a több mint tucatnyi nyelvi kontextusra igaz, ahol a mű fordításban is létezik, hanem az olyankora is, mint például a magyar, ahol - néhány részlettől eltekintve - eddig nem jelent meg ez az alapmű.
Az "elképzelt közösség" olyan nyelvi fordulat, amelyet számos bölcsész- és társadalomtudomány mellett a politika, sőt a köznyelv is használ - sokszor anélkül, hogy a kifejezés pontos fogalmával tisztában lenne. Anderson Kínában törtlött gyerekkorral, valamint amerikai és angol neveltetéssel a háta mögött, a délkelet-ázsiai régió szakértőjeként, multidiszciplináris érzékenységgel nyúl a nacionalizmus fogalmához, és az angolszász tudományos esszéhagyományt mesterien kezelve, időnként meglepően merész ecsetvonásokkal festi le annak időben és térben másként megnyilvánuló verzióit úgy, hogy mindvégig következetesen tartja magát az első fejezetekben felvázolt általános modellhez. Az így elkészült tabló rengeteg kérdést vet fel, stimulál, talán zavarba is hoz, de semmi esetre sem hagy közömbösen. Ez a megállapítás különösen érvényes lehet a magyar olvasóra nézve, hisz a nyugati nacionalizmuskutatás alapművei közül arányában talán épp ez foglalkozik legtöbbet a magyar nemzetépítéssel, meglepő - például Sziámmal való - összehasonlító módszerekkel, elgondolkodtató következtetéseket levonva.
Raktári jelzet: 329 A 57
• L'Harmattan Kiadó, 2006
• 190 oldal
• Kötés: puhatáblás, ragasztókötött
• ISBN: 963-9683-16-7
Hitler, Sztálin és tanítványaik átírták a történelmet, hogy uralják a jelent és a jövőt. Akik túlélték démoni terveiket, tartoznak az utókornak azzal, hogy terveiket meghiúsítsák, és ez a könyv fontos része ennek a törekvésnek.
--- Charles Fenyvesi, író, újságíró
1944 volt Magyarország újkori történelmének legszomorúbb és legtragikusabb éve. Akkor is voltak becsületes, jó magyarok; de nevük majdhogy ismeretlen. A jó Isten persze tudta és tudja. De egy-két hősre hadd emlékezzünk. Ilyen volt Koszorús Ferenc ezredes. Számtalan életet mentett meg, de mindennek mélyén létezett az ő valódi emberszeretete, olyan mértékben, hogy az ő munkája nem csak a magyar politikai történelembe tartozik, hanem mindenkori nagy magyar érték.
--- John Lukács, történész
Raktári jelzet: 323 P 23
• Koszorús Ferenc Emlékbizottság, 2017
• 307 oldal
• Kötés: keménykötésű
• ISBN: 978-963-12-9321-0
