I. alprojekt: A gazdasági és társadalmi alrendszerek konfliktusainak feltárása és enyhítése
Széchenyi István Egyetem, Győr
Alprojektvezető: Dr. Bugovics Zoltán
Az alprojekt célja a gazdaság és a társadalom alrendszerei között konfliktusok feltárása. A kutatás különös figyelmet fordít a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségekre, a politikai államfelfogások és modellek konfliktusainak, a közbiztonságérzet romlásának, valamint a versengő államfelfogásokból fakadó közpolitikai és szociális paradigmák kiforratlanságának vizsgálatára.
Ennek keretében elvégzendő tevékenységek:
Az alprojekt további tevékenységei között van a stiglitzi elmélet szemléletének követése, a hazai viszonyok közötti releváns indikátorainak az alkalmazása, és legfőképpen azok továbbfejlesztése és kiegészítése a társadalmi konfliktusok indikátorainak modellbe történő beemelése révén; mégpedig úgy, hogy összekapcsolható legyen a jelenség a társadalmi jól-lét, a versenyképesség és a térségi/regionális fejlődés indikátoraival. Ez gyakorlatilag a társadalmi konfliktusok empirikus mérésének a megújítását jelenti.
Tevékenységek/részcélok
Gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek feltárása és azonosítása
A társadalmi konfliktusok és a térbeli egyenlőtlenségek közötti összefüggések feltárása fontos tudományos kutatási cél. A kutatási előzmények ugyan kiderítették a térbeli különbségek konfliktusgeneráló hatásait, de az összefüggések nem egyértelműek, hiszen az egyenlőtlenségek ma Magyarországon jóval élesebbek, mint a kirobbant társadalmi konfliktusok, továbbá a társadalmi konfliktusok nem is a leginkább hátrányos térségekben, hanem a magasabb társadalmi státusúak által benépesített területeken jelentek meg. Ezért a kutatás a társadalmi konfliktus problematikát a térbeli egyenlőtlenségekkel összefüggésben úgy vizsgálja, hogy a korábbiaktól eltérően új elemként feltárja azokat az egyéb történeti, társadalmi, gazdasági és kulturális (szubkulturális) dimenziókat, amelyek a konkrét terek közvetítenek, vagy háttérbe szorítanak, vagy éppen generálnak.
Több szintű inkluzív biztonsági szolgáltatási modellek: egyéni, csoport, közösségi bizalomépítés
A kutatás tevékenységei között megvizsgálandó, mit ért a közpolitika „elméletileg helyes, politikailag releváns, empirikusan hiteles” jól-léti mutatók és információk alatt, áttekinteni, miként került beépítésre egyes országok közpolitikai rendszerébe, miként értelmezett a lokális jól-lét fogalma és mérése.
A kutatási feladata annak áttekintése és elemzése, hogy milyen modellek vannak a jól-léti információk közpolitikai programmá transzformálásának, mitől nemzet és hely specifikusak ezen információk.
A kutatás tevékenységei között kidolgozandó a jól-léti tényezők és a politikai stabilitás szükségletei iránti igény összekapcsolása a participáció, az inkluzív társadalom lehetséges jól-lét specifikus közpolitikai programjaival, annak feltárásával, hogy a konzultatív modellre építő közpolitikai döntéshozatali előkészítés és a jól-léti mutató-információs rendszer milyen eredményességgel és hatékonysággal kapcsolhatóak össze.
Újdonságtartalom
A társadalmi konfliktusproblematika alaposabb megértésében a legnagyobb újdonságnak az empirikus mérhetőség területén tervezett előremutató lépések, a közösségi; az egyéni, csoport és intézményi szinten megjelenő; a mikro- és mezoszférához kapcsolódó társas életünkkel összefüggő aktuális konfliktus szituációk, okok, formák és hatások minél alaposabb feltárása. A 21. század elejének „második modernitásában”, „folyékony”, „törékeny”, „kockázati”-, „hálózati”-, „tudás-információ alapú” rohamosan gyorsuló társadalmi átalakulási folyamat örvényében (Elliott 2009) formálódó hazai szociális világunk égető kérdései köré szerveződő konfliktusok beazonosítása, összetett jellemzése, csoportosítása és más társadalmi-gazdasági faktorokkal való összefüggéseik kimutatása kiemelkedően fontos kutatási cél.
