Hogyan születnek a ponthatárok?

A felsőoktatási felvételi eljárásban a ponthatárokat az országos államilag támogatott hallgatói létszámkeret, az adott egyetemre, egyetemre összesen felvehető létszám (ún. kapacitás), valamint maguk a jelentkezők is befolyásolják választásaikkal és megszerzett pontszámaikkal. A ponthatárokat immár tizenöt éve egy matematikai algoritmuson alapuló informatikai szoftverrel állapítják meg.

A ponthatárok megállapítását a felsőoktatási intézmények és az Oktatási Hivatal vezetői, szakemberei készítik elő a Nemzeti Erőforrás Minisztérium együttműködésével, melyhez az Educatio Nonprofit Kft. nyújt informatikai, szakmai hátteret. Munkájukat olyan összetett számítógépes algoritmus segíti, amely képes egyszerre vizsgálni a jelentkezők felvételi összpontszámát, az általuk felállított jelentkezési rangsort, a felsőoktatási intézményekbe felvehető államilag támogatott hallgatói létszámkeretet és az intézmény által felvehető hallgatók számát is. A matematikai algoritmuson alapuló szoftver alapjait 1996-ban készítették el magyar szakemberek, melyet azóta is nemzetközi szakmai érdeklődés övez. Az eredetileg kialakított szoftveren a mindenkori aktuális jogszabályokhoz való alkalmazkodás miatt 2001-ben majd 2008-ban is jelentős fejlesztést hajtottak végre az Educatio Kft. szakemberei.

Létszámkeret és az összlétszám

A kormány évről évre meghatározza a felsőoktatás államilag támogatott létszámkeretét - azaz országosan megállapítja, hogy az egyes képzési területeken hány hallgató kezdheti meg tanulmányait államilag támogatott képzésben. (Ehhez jön még a költségtérítéses képzésekre felvehetők száma, együtt adják az egyetemek, egyetemünk által felvehető összlétszámot.)

Az algoritmus működése

A számítógépes rendszer - az általuk elért felvételi összpontszám alapján - szakonként országos rangsorba állítja a jelentkezőket, majd a legjobb teljesítményű jelentkezőtől kezdve elhelyezi őket az általuk első helyen választott felsőoktatási intézménybe és képzésre. Amennyiben egy-egy intézményben már betelt a felvehető összlétszám, akkor az oda első helyen jelentkezett, a jelentkezői összpontszámokból álló rangsor szerint sorra kerülő diákokat már a második jelentkezési helyükre veszi fel, és így tovább.

Ez a folyamat addig zajlik, míg az adott képzési területen, illetve képzésen el nem éri a felvettek száma az országosan felvehető létszámkeretet vagy az intézmény adott képzésre vonatkozó keretét.

Így tehát a ponthatárok országos jelentkezői rangsor alapján, de intézményenként külön megállapítva születnek, hiszen minden intézmény más és más ponthatárnál éri el az általa felvehető összlétszám határát. A rendszer biztosítja, hogy a jelentkező arra a képzésre nyerjen besorolást, ahol a felsőoktatási felvételi jelentkezési lapon felállított sorrendjében a pontszáma először eléri a megállapított ponthatárt.

Lehet előre becsülni a ponthatárokat?

A fentiekből is látszik, hogy a ponthatárokat több, évente eltérő változó is alakítja. Ilyen például a jelentkezők teljesítménye. Minél több jelentkező szeretne bejutni az adott képzésre, annál valószínűbb, hogy ott magas lesz a megállapított ponthatár. Ezért nehéz előzetes jóslatokba bocsátkozni.

Forrás: Felvi.hu