A székesfehérvári campus, ahol zöldövezetben, a történelmi belvároshoz közeli épületben tanulhatnak hallgatóink. Az egyetemi és a Kodolányi János Gimnázium és Szakgimnázium épületei a város szívétől mindössze néhány perces sétával érhetők el és egymáshoz viszonyítva is közel öt perc távolságra vannak, körülbelül ötszáz méter sugarú körben.

A régi malomból kialakított Igazgatósági épületben működnek a Rektori Hivatalhoz tartozó rektori és rektorhelyettesi irodák, a Postázó és a Könyvtár, de itt dolgoznak a Pénzügyi és Számviteli Hivatal munkatársai is. Az emeleten található tárgyalóterem a sajtótájékoztatók helyszíne.

Az Igazgatósági épület mögött található az egyetem legfiatalabb épülete, a Városmajor épületegyüttes, ahol a Nemzetközi Képzési és Szolgáltató Központ kollégáit már az első évben érdemes felkeresni a külföldön folytatható tanulmányokra és szakmai gyakorlatokra benyújtható Erasmus+ pályázatok kapcsán. Az épületben működik a Nyelvvizsgaközpont, valamint az e-learning alapú tananyagok fejlesztésért és a távoktatásban induló képzések koordinációjáért felelős Felnőttképzési Központ. Az épületben tanulmányi ügyeket is lehet intézni: itt érhető el az Ügyfélszolgálat irodája, ahol a hallgatók tanulmányaikkal, gazdasági ügyeikkel kapcsolatos problémáikat oldhatják meg. Itt található még a Neptun Csoport, a Tanulmányi Hivatal, az óra- és vizsgarendet készítő Oktatásszervezési Iroda.

A Városmajor mellett található épület földszintjén étterem üzemel.

A Városmajor épületben működik a Művészeti Tanszék is, így az épület külön erre a célra épített 400 m²-es jobboldali szárnya ad otthont az előadóművészet szakos hallgatók képzésének. Itt találhatóak a főtárgy-helyiségek (dob, gitár, basszusgitár, harsona, trombita, szaxofon, zongora, ének), a hangszeres próbahelyiségek, a kiszenekari gyakorlóterem, valamint az 55 m² területű hangstúdió. Az épület falai megfelelő hangcsillapítással rendelkeznek ahhoz, hogy egy időben lehessen órákat, vagy éppen a stúdióban felvételt tartani. A stúdió technikai és feljátszó helységeinek falain a BBC stúdiójához hasonló értékű akusztikus csillapítás kialakítása miatt a helyiség alkalmas szöveges (akár szinkron) és zenei felvételek készítésére is.

Székesfehérváron induló képzéseink:

Alapképzések:

• Előadóművészet
• Emberi erőforrások
• Gazdálkodási és menedzsment
• Közösségszervezés
• Szociális munka
• Turizmus-vendéglátás

Felsőoktatási szakképzések: 

• Gazdálkodási és menedzsment

Székesfehérvár, az egyik legnagyobb múltú magyar város, hajdani királyi székhely Budapest és a Balaton között félúton fekszik, a Móri-árok déli végénél, a Velencei-tótól 10 km-re. A várost 972-ben alapította Géza fejedelem a Gaja-patak és a Sárvíz által táplált mocsarakból kiemelkedő négy szigeten. Ezek egyike a mai belváros. Géza kicsiny kővárat épített, benne a fejedelmi palotával és egy templommal. Középkori latin neve Alba Regia volt.

A 11. században a város a szentföldi zarándoklatok fontos állomása volt. A középkorban a város jelentősen fejlődött, a mocsárból kiemelkedő dombokon elővárosok jöttek létre, ahol szerzetesrendek, kézművesek és kereskedők telepedtek le. 1222-ben II. András itt bocsátotta ki az Aranybullát, mely tartalmazta a nemesek jogait és a király kötelességeit. Ez az okmány volt 1848-ig a magyar alkotmány alapja.

A mohácsi csatát követően 1543-ban Fehérvár is elesett. Innentől 1688-ig a város török kézen volt, eltekintve egyetlen évtől: 1601-ben átmenetileg sikerült visszafoglalni. A 18. század kezdetétől a város újabb felvirágzását élte. 1703-ban kapta vissza a szabad királyi város rangot, de nem lett többé az ország fővárosa. A későbbi Habsburg uralkodók a törvénykezési napot a hozzájuk közelebb eső Pozsonyba helyezték át, és ott is koronázták magyar királlyá őket, királyi székhelyük pedig Bécs volt. A 18. század közepén nagyobb építkezések kezdődtek. 1777-ben Mária Terézia az egyik újonnan alapított püspökség székhelyévé tette a várost. A püspöki palota a királyi bazilika egykori területének egy részére települt, építéséhez sokat felhasználtak az egykori templom kövei közül. A II. világháború után erőltetett iparosítás következett. Többek között alumínium-hengerművet és motorjárműgyárat alapítottak. A város életében hosszú ideig az Ikarus autóbuszgyár és a Videoton rádió- és televíziógyár volt a legfontosabb munkáltató. Az 1945-ben még csak 35 ezer lakost számláló város lélekszáma az 1970-es évekre 100 ezerre nőtt. A középkori városfalakon kívül mindenütt nagy lakótelepek épültek, a belváros azonban megőrizte barokk karakterét. A legjelentősebb barokk épületek a székesegyház, a püspöki palota és a városháza.

A városban az egész évben egymást váltó fesztiválok, koncertek, sportesemények, kiállítások remek szórakozási lehetőséget kínálnak.

Augusztusban kerül megrendezésre a Fehérvári Zenei Napok, ahol a hazai és nemzetközi zenei élet képviselői szórakoztatják a közönséget. A rendezvénysorozat a Fehérvári Vigasságokkal folytatódik, melynek keretein belül sárkányhajó-verseny, lecsófesztivál és ökörsütés biztosítja a jó hangulatot. Ezt követi a Fúvószenekari Fesztivál, majd karácsony közeledtével a Fehérvári Advent - Karácsonyi Sokadalom. Advent négy vasárnapján a Városháza előtt a város polgármestere gyújtja meg az adventi koszorú gyertyáit hangversenyek, karácsonyi koncertek keretében. Minden év májusában rendezik meg a Kortárs Művészeti Fesztivált, amit a Harmonia Albensis templomi koncertjei követnek. A színházszerető közönség nyáron sem marad előadás nélkül, hiszen a Musica Regia keretein belül egy hétig nézhetnek szabadtéri előadásokat az érdeklődők. A város legrangosabb kulturális rendezvénye a több mint egy évtizedes múltra visszatekintő Királyi Napok Nemzetközi Néptáncfesztivál. A fesztivál a város igazán kedvelt, nagy tömegeket mozgató, igényesen szórakoztató fesztiválja, melynek segítségével számos ország számos népcsoportjának zenei és tánckultúráját csodálhatjuk meg.

forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A9kesfeh%C3%A9rv%C3%A1r