Baranyi Zsófia karatés, egyetemünk elsőéves közösségszervezés szakos hallgatója 2020 februárban aranyérmet szerzett korosztályában az Európa-bajnokságon. Az ifjúsági olimpia ötödik helyezettjét tavaly 2020 legjobb női karate versenyzőjének választotta meg a hazai szövetség. 2021 talán még a tavalyinál is izgalmasabb év lesz számára, hiszen nem kisebb a cél, mint a tokiói olimpiai játékokon való részvétel.

Milyen érzés volt aranyérmesnek lenni az Európa-bajnokságon?

Bármikor visszagondolok rá, mindig elönt az a hatalmas öröm és energia, amit akkor helyben éreztem. Fantasztikus volt, egyszerűen nem tudom semmilyen másik élményemmel összehasonlítani. Számomra felejthetetlen, ami akkor történt.

Milyen volt ez a megmérettetés az ifjúsági olimpiával összehasonlítva?

Nem lehet őket összehasonlítani. Mindkettő egy teljesen más világ. Az olimpián kint töltöttem egy teljes hónapot, és ráadásul több másik sportág is volt ott. Egy Európa-bajnokságon ehhez hasonló sosem lesz, de ettől függetlenül mindkettőre szép emlékként tekintek vissza.

Az Európa-bajnokságra való készülődés közben kellett egyetemet választanod. Miért a Kodolányira jelentkeztél?

Az egyetem kiválasztása hála istennek nem volt olyan nehéz, mint sokaknak, mivel a jelentkezést megelőző nyáron apukámmal rendesen átbeszéltük, hogy mit tervezek a jövőben, és mit szeretnék csinálni. Apukám és a mostoha anyukám szerencsére nagyon talpraesettek és segítőkészek, így ők is kerestek számomra megfelelő egyetemeket, amiket később összevetettük. A Kodolányit ők ajánlották nekem, és annyira kíváncsi lettem, hogy én magam is utánajártam többféle megközelítésből, és nagyon megtetszett. Fontos szempont volt, hogy itt van külön tanrend és mentorprogram élsportolók számára. Így aztán megjelöltem, és most itt vagyok.

Miért döntöttél a továbbtanulás mellett?

Mindig is azt vallottam, hogy az életemben több terv is szerepeljen, de ezt is tanították nekem. Persze a hivatásos sport az elsődleges célom, de sosem árt, ha valaki több mindenhez is ért. Mivel ötéves korom óta csinálom a karatét, már hozzá vagyok szokva, hogy ezt a kettőt egyszerre el tudjam végezni. Már tudom hogyan lehet egyensúlyban tartani a tanulást és a sportot, de nem állítom, hogy egyszerű.

Volt már nehézséged a sport és az egyetem összeegyeztetésében?

Szerencsére még nem volt nehézségem, de úgy érzem, ez nemsokára bekövetkezik, mivel most fog igazán beindulni a versenyszezon. Sokat kell majd utaznom a nagy versenyekre, amelyek még nagyobb felkészülést igényelnek, úgyhogy élni fogok az egyéni tanrend lehetőségével az egyetemen.

Mennyire akasztotta meg a sportkarrieredet a pandémia?

Őszintén szólva szerintem azon kevesek közé tartozom, akik pozitívan jöttek ki ebből a helyzetből. A pandémiának köszönhetően tolták el az olimpiai játékokat, és ezáltal lehetőségem nyílt arra, hogy kijuthassak rá. Így én inkább örültem, mint búslakodtam.

Jut időd hobbira?

Igen van hobbim. A pihenőidőmben néha, ha úgy van kedvem, akkor rajzolni szoktam, amit imádok. Órákat vagyok képes eltölteni rajzolással, ha esetleg úgy alakul. Emellett nagyon szeretek olvasni. Bármilyen könyvet elolvasok, ami érdekel vagy felkeltette a figyelmemet, és előfordul, hogy annyira leköt egy könyv, hogy éjszakába nyúlóan olvasom.