Az innovációt befolyásoló és kísérő tényezők vizsgálata a hazai kis - és közepes vállalkozásokban
Projekt kezdése: 2009. május 25.
Projekt befejezése: 2011. január 31.
1. A kutatás célja
A Kodolányi János Főiskola Gazdálkodási- és Menedzsment Tanszékének kiemelt kutatási területe az innovációval kapcsolatos kutatások. Ezt bizonyítja a 2009. március 27-én rendezett „Innovációmenedzsment" nemzetközi konferenciánk is. Az innováció szakterületen belül jelentős hangsúlyt fektetünk a KKV-k helyzetének, innovációs eredményeinek vizsgálatára. Több évre visszamenőleg vannak adataink Magyarország romló innovációs teljesítményéről és ennek egyik fő okáról, a KKV-k gyenge innovációs eredményeiről. A kutatás célja ezért elsősorban az volt, hogy minél szélesebb vállalati mintára támaszkodva felderítsük a hazai KKV-k innovációját befolyásoló külső és belső tényezőket, vizsgáljuk ezek egymásra hatását, erősségét, az innováció nemzetközi eredményeinek hazai ismertségét, majd mindezek átfogó elemzése után javaslatokat fogalmazzunk meg a döntéshozók számára a KKV szektor innovációs teljesítményének javítását segítő eszközökkel, módszerekkel kapcsolatban. A kutatást három ütemben terveztük, de végül két ütemben valósítottuk meg. Az első ütemben, amely a szekunder kutatást tartalmazta, a hazai és nemzetközi irodalom feldolgozásával az innovációt bátorító nemzetközi „best practice" (legjobb gyakorlatok) megoldásokat gyűjtöttük össze. Vizsgáltuk továbbá az EU KKV-ket helyzetbe hozó gyakorlatát és innovációt támogató programjait, illetve azt, hogy ezeknek mennyire van nyoma a hazai gyakorlatban. Elemeztük ennek kapcsán a hazai programokat, gazdaságpolitikai lépéseket is. A második ütem első felében a primér kutatás zajlott. A második részben pedig az átfogó elemzés következtetéseit vontuk le, és elkészítettük a záró tanulmánykötetet, amelyben megfogalmaztuk ajánlásainkat a döntéshozók számára. Elkészítettük továbbá a kutatásba bevont vállalkozások innovációs tevékenységét segítő kézikönyvet, valamint az innovációmenedzsment tananyag továbbfejlesztésére az e-learninges esettanulmány-gyűjteményt, feladatokkal és megoldási javaslatokkal.
2. A tervezett és megvalósult feladatok
A kutatási projektben kitűzött valamennyi feladatot elvégeztük.
Első ütem ( 2009 május 25 - szeptember 30.)
A 2009. május 25-én indult „Az innovációt befolyásoló és kísérő tényezők vizsgálata a hazai kis- és közepes vállalkozásokban" című támogatott kutatás első ütemének lezárásaként elkészült „A hazai és EU-s innovációt támogató célok és politikák, valamint az országok innovációs teljesítményének összehasonlító elemzése" című tanulmány, amely három témakört ölelt fel:
a. Az innováció szerepe, jelentősége, az EU innovációs politikájának céljai és eszközrendszere.
b/1. Az EU innovációs eredményeinek elemzése az innovációs eredménytáblák (Innovation Scoreboard) alapján.
b/2. Hét kiemelt ország innovációt támogató gyakorlatának és innovációs eredményeinek értékelése és összevetése a magyar eredményekkel.
c. A hazai innovációs politika céljai és eszközei, különös tekintettel a KKV-ket érintő célokra és eszközrendszerre.
Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a kutatási tervben nem szerepelt a b/2-tes feladat.
A szekunder kutatás segítségével egyrészt rá lehetett világítani arra az ellentmondásra, hogy miközben az EU-ban nő az innováció szerepe a versenyképesség javításában, és az innovációban pedig kulcsszerepet játszanak a KKV-k, a magyar innovációs teljesítmény 2006. óta folyamatosan, és valamennyi vizsgált mutató esetén romlik. A kiemelt és értékelt 7 ország példájából pedig azt a következtetést lehetett levonni, hogy ezekben az országokban az állam is jelentős szerepet vállal az innovációs teljesítmények javításában, például az innovációt könnyítő és bátorító környezet megteremtésével, illetve azzal, hogy kiemelten finanszírozza a kutatás-fejlesztést. A tanulmány bemutatja az egyes országokban alkalmazott jó módszereket is.
A tanulmány felhívta a figyelmet a KKV-k innovációs teljesítménye és a munkahelyteremtés közötti szoros összefüggésre is.
Második ütem (2009. október 1. - 2011. január 31.)
A projekt megvalósítása során összevontuk a második és a harmadik ütemet, és egyben egy hónap halasztást kértünk a munka befejezésére. A halasztásra alapvetően két, a kutatómunka során adódó lehetőség miatt volt szükség. Először is a Főiskola, bővülő nemzetközi kapcsolatai keretében, együttműködési megállapodást kötött a „Poznan University of Technology" lengyel egyetemmel, amelynek egyik eredménye lett, hogy a lengyel egyetem vállalta, hogy az angolra lefordított kérdőívünket eljuttatja lengyel KKV-khoz. A kutatási tervben a célcsoportok között szerepelt, hogy benchmarking tanulmány céljából néhány szlovák és lengyel vállalkozás innovációs eredményeit is megvizsgáljuk, azonban a poznani egyetemmel létrejött együttműködés megnyitotta az utat számunkra egy kérdőíves felmérés előtt is. A felmérésben részt vevő lengyel KKV-k között azonban nem találtunk kiemelt figyelemre érdemes „best practice" gyakorlatot. A kitöltött kérdőíveket csak október második felében kaptuk meg. A másik lehetőséget a hazai kérdőíves felmérés során létrejött vállalati kapcsolataink teremtették meg. Ezeknek köszönhetően kapcsolatba kerültünk az MMV-vel (Mozgalom a Magyar vállalkozásokért), amely szervezet 2010 végén felmérést végzett az építőipari vállalatok körében. Együttműködésünk keretében lehetővé tették számunkra, hogy saját kérdéseinket belefoglaljuk a kérdőívükbe. Ezzel a kérdőíves mintánk 71 kérdőívvel bővült. A kérdőívek feldolgozásával azonban csak 2010 december második felében lettünk készen. A második és harmadik ütem során feldolgoztunk 814, majd további 71 kérdőívet, ezt a mintát bővítette a poznani egyetemtől kapott 20 kérdőív. Lefolytattunk 85 mélyinterjút, továbbá 12 interjút Szlovákiában (a szlovákiai interjúk sem szerepeltek az eredeti tervekben). Elkészítettünk továbbá 40 esettanulmányt, ebből 5 „best practice" példát, 5 szlovák „benchmarking" példát, illetve egy nagyvállalati - Richter Gedeon Rt - "best practice" esettanulmányt.
A tervezett és megvalósult primer kutatást a következő táblázat veti össze:
|
Primer kutatás |
Tervezett |
Megvalósult |
|
Kérdőíves megkérdezés magyar KKV-knál |
500 |
814 + 71, és további 20 lengyel kérdőív |
|
Standard mélyinterjú magyar KKV-knál |
80 |
85 és további 12 szlovák KKV-knál |
|
Esettanulmány-készítés, ebből „best practice" „benchmarking" |
30 5 6 |
40 5 5 KKV és egy nagyvállalat (Richter Gedeon NYRT) |
A másodikkal összevont harmadik szakaszban három tanulmány készült el:
A. "Az innovációt befolyásoló és kísérő tényezők vizsgálata a hazai KKV-kban" kutatás zárótanulmánya.
A tanulmány tartalmazza a primer kutatás statisztikai elemzését:
B. "Kézikönyv a KKV-k számára"
A kézikönyvben összefoglaltuk a kutatás legfontosabb megállapításait, bemutattuk - mintaként - az 5 "best practice" (legjobb gyakorlat) tanulmányt, a 30 magyar esettanulmányt, és módszertani ajánlásokat fogalmaztunk meg a KKV-k számára. Utóbbit azért tartottuk fontosnak, mert a kutatás azt bizonyította, hogy a KKV-k gyenge innovációs eredményeit belső: vezetési, stratégia-alkotási és szervezési problémák is okozzák. A kötetet a témában való további elmélyülést segítő irodalomjegyzékkel, és a legfontosabb szakmai kifejezések angol megfelelőjét tartalmazó fejezettel zártuk.
C. Esettanulmányok az Innovációmenedzsment tantárgyhoz
Az esettanulmány-gyűjtemény e-learninges formában készült el. Az esettanulmányok elsősorban az Innovációmenedzsment tantárgy hazai gyakorlati példákon keresztül történő tanítását segítik. De ezen túl felhasználhatók a stratégiai tervezés, stratégiai menedzsment tárgyak oktatásának gyakorlati példákkal való támogatására is.
Összefoglalva a projekt-tervben szereplő három ütem valamennyi feladatát maradéktalanul elvégeztük, sőt, a primer kutatást, a kutatás során adódó lehetőségek kihasználásával, sikerült szélesebb körű mintavétellel megalapozni.
3. Konferencia
A kutatási munkához kapcsolódva tudományos konferencia szervezését vállaltuk nemzetközi előadókkal. A konferenciát 2010. november 5-én „Innováció, versenyképesség, KKV-k" címmel Budapesten rendeztük meg. A konferencián az első három plenáris előadást nemzetközi hírű szakemberek tartották:
A konferencia munkája hat szekcióban zajlott. Ezek közül az egyik angol nyelvű volt.
A konferencián a kutatási csoport 4 tagja (Dr.Csath Magdolna, dr.Végh Katalin, Tóth-Bordásné Marosi Ildikó és Varga János) tartott előadást. A konferencián 13 felsőfokú intézmény (8 egyetem és 5 főiskola) képviseltette magát előadóval, közöttük 12 PhD hallgató mutatkozott be előadással. Összesen 34 előadás hangzott el. A konferencián 78 résztvevő volt, közöttük egyetemi és főiskolai hallgatók is. A külföldet 5 országból érkezett előadók képviselték. (Nagybritannia, Lengyelország, Németország, Románia, Szlovákia.) A konferencia előadásai két kötetes monográfiában jelentek meg. A konferencia programját és a monográfiát mellékeljük.
4. A projekt eredményei
A projekt eredményeit a zárótanulmányban, az e-learninges esettanulmány-kötetben és a kézikönyvben foglaltuk össze. Eredményeinket azóta alátámasztotta az EU legfrissebb, 2011 január 1-jén megjelent „Innovation Union Scoreboard 2010" tanulmánya. Eszerint a hazai KKV-k innovációs teljesítménye továbbra is nagyon gyenge. A vizsgált 27 EU-s és további 7 ország között az utolsó előtti helyen vagyunk. Csak Macedóniát előzzük meg. A kutatás arra mutatott rá, hogy cégen kívüli és belüli tényezők egyaránt akadályozzák a hazai KKV-k innovációját. Ezek közül csak néhány fontosabb tényező:
Külső tényezők:
Bürokrácia, korrupció, a KKV-kkal szembeni diszkrimináció (a külföldi és nagyobb cégek megkülönböztetett támogatása), az EU-s lehetőségek elérhetetlensége, az élőmunkát terhelő magas adók és járulékok, körbetartozások, az állami KKV stratégia hiánya, a politika bizalmatlansága a KKV-kkel szemben, az innováció alacsony szintű állami támogatása, a tudással és innovációval történő versenyzés politikai elfogadásának gyengesége, és ehelyett az olcsósággal (adókedvezmények, alacsonyan tartott bérek, a humán tényező leértékeltsége) való versenyzés gyakorlata, az innovatív KKV-k helyzetbe hozását segítő kiszámítható rendszer hiánya, az innovatív magatartást és gyakorlatot gátló, gyakran ellenséges környezet, a kockázati tőke és a hitel hiánya.
Belső tényezők:
Eladósodottság, félelem az újtól, a változtatástól, a stratégia hiánya, vezetési problémák, bürokratikus szervezetek, tudáshiány, nemzetközi ismeretek és nyelvismeret hiánya, gyenge humán erőforrás menedzsment, az új módszerek (például a „nyitott innováció" alacsony szintű ismertsége.
A külső tényezőkkel kapcsolatos javaslatainkat a Zárótanulmányban, a vállalkozásoknak ajánlott módszereket a Kézikönyvben foglaltuk össze.
SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ
2011. március 1.
Kodolányi János Főiskola
Gazdálkodási és Menedzsment Tanszék
„Az innovációt befolyásoló és kísérő tényezők vizsgálata a hazai KKV-kban"
NKTH (NIH) által támogatott kutatás
1. "Az innovációt befolyásoló és kísérő tényezők
vizsgálata a hazai KKV-kban" című kutatásra a Gazdálkodási és Menedzsment Tanszék pályázott és nyert.
2. Cél: a KKV-k innovációs helyzetének elemzése.
3. Okok:
4. A kutatás módszertana
1800 cégből 814 értékelhető
később 71 kérdőív MMV
20 kérdőív Lengyelországból
85 interjú + 12 Szlovákiából
35 esettanulmány + 5 Szlovákiából
(5 "best practice")
Statisztikai elemzés:
5. A kutatás eredményei:
1. A hazai és EU-s innovációt támogató célok és politikák, valamint az országok innovációs teljesítményének összehasonlító elemzése.
( „Az innovációt befolyásoló és kísérő tényezők vizsgálata a hazai kis- és közepes vállalkozásokban" kutatási projekt keretében készült tanulmány)
2. „Az innovációt befolyásoló és kísérő tényezők vizsgálata a hazai KKV-kban" kutatás ZÁRÓTANULMÁNYA
3. KÉZIKÖNYV KKV-K SZÁMÁRA, Kisvállalkozási kutatási eredmények, Módszertani ajánlások, „BEST PRACTICE" esettanulmányok
4. E-learning-es tananyag: ESETTANULMÁNYOK AZ INNOVÁCIÓMENEDZSMENT tantárgyhoz
6. A kutatás következtetései
Külső problémák:
Belső problémák:
7. Javaslatok
8. Záró következtetés:
A hazai KKV szektor helyzetbehozása, innovációjának előmozdítása a versenyképesség növelés és a munkahelyteremtés alapvető feltétele.
"Gondolkozz először kicsiben!"
