Rögtön az elején szeretnénk tisztázni, hogy nyelvtudást manapság nem csak könyvekből lehet szerezni. Azonban az iskolai nyelvoktatás több okból ma sem nélkülözheti a jó nyelvkönyveket, amelyek egyaránt segítik a tanárt és a diákot a nyelvtanulás korszerű,a kor követelményeinek megfelelő kompetenciák elsajátításában. Rövid eszmefuttatásunkban arra keressük a választ, megfelel-e a a fentemlítetteknek Theresia Klinger Deutsch für die 5. Klasse der Grundschulen c. nyelvkönyve.

Az élő idegen nyelvek oktatásának céljait köztudottan különböző dokumentumok írják le, ilyen a NAT, a kerettantervek és a helyi tantervek. A NAT és a kerettantervek orientálják többek között a tankönyvek íróit és szerkesztőit valamint az iskolák pedagógusait, akik a helyi tanterveket összeállítják. Valamennyien tudjuk, hogy a JÓ NYELVKÖNYV – re nem könnyű rátalálni, ha egyáltalán van ilyen. Tanulóink és az említett dokumentumok ismeretében, saját tanári tapasztalataink és szaktudásunk segítségével ma már könnyebb és egyben nehezebb is a helyzetünk a korszerű tananyagok kiválasztása során.

Az élő idegen nyelvek tanításának céljai és tartalma összhangban van többek között az Európa Tanács ajánlásaival, amelyekre a NAT és a Kerettantervek is építenek. (Bővebben erről a Gemeinsamer europäischer Referenzrahmen für Sprachen: lernen, lehren, beurteilen c. magyarul szintén megjelent kiadványban lehet tájékozódni; Közös európai referenciakeret: nyelvtanulás, nyelvtanítás, értékelés Kiadta: PTMIK, Pilisborosjenő 2002 ) Ebben a dokumentumban olvashatunk azokról a kompetenciákról is, amelyek a korszerű nyelvtanítást, nyelvtanulást ma jellemezniük kell(ene). Mivel hazánk idén az EU tagja lett ezért, de nemcsak ezért különösen fontos a következő gondolat „...a tagországok illetékeseinek több olyan intézkedést is meg kell hozni, mint pl. a nyelvtanulást a tanulók szükségleteihez, lehetőségeihez és motiváltságához igazítani, értelmes és reális célokat kell kitűzni és azokat lehetőség szerint pontosan megfogalmazni. A céloknak megfelelő módszereket és tananyagokat kell kifejleszteni...” ( Gem. eur. Referenzrahmen 16.o. Fordította: V.K. )

Fentiek tükrében kíséreljük most meg a Nemzeti Tankönyvkiadó által 2003-ban az általános iskolák 5. osztályai számára kiadott tankönyv bemutatását. Gerhard Neuner szerint már a tankönyv tartalomjegyzéke is értékes felvilágosítást adhat annak jellegéről ( lsd.G. Neuner, 1993 ). A bemutatandó könyv tartalomjegyzéke az első és az utolsó fejezet kivételével húsz fejezetben csupán a grammatikai kompetenciák fejlesztésére utaló címeket tartalmaz (Pl. Das Tätigkeitswort, Die Zukunft, Das Dingwort, Der Satz...). A XIX.szd. végén megjelent, a gimnáziumi tanítás tervét tartalmazó miniszteri rendeletben olvasható a következő: „...a grammatikai tanítás azonban kellő óvatosságot követel. A tanárnak soha nem szabad szem elől tévesztenie, hogy a középiskola nyelvtanításának tulajdonképpeni feladata a nyelvvel való gyakorlati elbánás ügyességének megszerzése, tartózkodnia kell tehát mindennemű nyelvtani subtilitás feszegetésétől, vagy linguistikai tudományosságnak felesleges érvényesítésétől; kerülnie kell egyszersmind a műszók bőségével visszaélő tanulás terhét, valamint az elvont szempontok túlságából eredő homályosságot.” ( A gymnasiumi tanítás terve...Bp. 1887; 20.o. ) Ezen gondolatoknak különös aktualitást az ad, hogy a 70-es évektől napjainkig húzódó módszertani disputákban és gyakorlatban hol többé, hol kevésbé ignorálták a nyelvtannak a nyelvoktatásban betöltött szerepét. Mára már senki sem vitatja, hogy forma nélkül nincs tartalom, azaz nyelvtani struktúrák és szabályszerűségek ismerete nélkül nincs kommunikativ kompetencia. Mint tudjuk azonban, a fenti kompetencián belül és kívül egyéb kompetenciák is szükségesek a hasznosítható nyelvtudáshoz. ( Lsd. Közös európai refenrenciakeret ) A továbbiakban azt szeretnénk bemutatni, mennyire nincsenek ezek jelen a tárgyalt tankönyvben ill. mit találunk helyettük. Az egyes fejezetcímek nagyjából hasonló felépítést követnek: a tankönyv hatodik oldalán a szófajok összefoglalását találjuk táblázatos formában fekete-fehér ill. szürke alapszínnel (sic!). Ezt követi a szabály keretbe foglalva, németül. A hetedik oldaltól kezdve kissé színesedik a tankönyv, az eddig említettek mellé a zöld szín is felkerül a palettára, hogy azután ezzel ki is merüljön a színösszeállítás. Majd lexikai és/vagy nyelvtani gyakorlatok következnek. A gyakorlatok típusa, megfogalmazása, ismét G. Neuner szerint, elárulja az avatott szemnek a tankönyvíró szándékát: mit kíván fejleszteni, gyakoroltatni. (lsd. G. Neuner,1993).

Lássuk konkrétan!
1. gyak. Keress minden rajzhoz (honnan?) egy igét!
3. gyak. Kösd össze a szerszámokat az igékkel! majd
4. gyak. Ird a szerszámok neve mellé az igéket!

Ismét szabály következik keretben, majd a gyakorlatok.
1. gyak. Jelöld a helyes igét!
2. gyak. Karikázd be az igék végződéseit!
5. gyak. Keresd meg a hasonló jelentésű igéket!
6. gyak. Egészítsétek ki a mondatokat!

Természetesen tartalmilag nem, vagy csak lazán összefüggő mondatokról van szó ill. írás, mivel a szóbeli gyakorlatok elvétve fordulnak csak elő a könyvben. És ha már a lexikai gyakorlatoknál tartunk, nincs a könyvben szójegyzék, esetleg a szótár használatára vonatkozó, azt gyakoroltató feladat. (Tankönyv 7-14. old.)

Az említett gyakorlattípusokat lehetne tovább sorolni, közülük szinte egyik sem vezeti el a tanulót a gyakorlati/produktiv írásbeli, még kevésbé a szóbeli használat szintjére.

Megemlítendő továbbá, hogy a könyv majdnem teljesen magára hagyja a nyelvtanulót olyan fontos nyelvtani jelenségek gyakoroltatásában és készséggé alakításában, mint az igék három alakja (Präsens, Präteritum, Perfekt), 56. old. Jegyezzétek meg a következő igéket! ( 37 db.). Mindössze három gyakorlat segít a helyes alakok rögzítésében! Az ilyen feladatok sorát lehetne még folytatni.

Vegyük most szemügyre a szövegkínálatot! Találunk irodalmi szöveget (versek), privát levelet, ezek az autentikus szövegfajták a könyvben. Azután vannak leíró jellegű, a nyelvtan tanításának alárendelt, mesterkélt stílusú tanszövegek és dialógusok, amelyek egyként képtelenek arra, hogy a tanulóval gyakoroltathassuk az értő olvasást vagy a hallás utáni szövegértést. Utóbbit már csak azért sem, mivel nem kapható hangkazetta a könyvhöz. Mondandónk illusztrálására lássunk néhány példát!

15.old. 1. gyak. Olvasd el a szöveget és húzd alá az igéket!
15.old. 2. gyak. Rendezzétek a szöveg igéit végződések szerint!
28. old.J. Steck „Beim Bäcker” c. verséhez 1. gyak. Olvassátok el a verset és húzzátok alá, amit a liszt és a pék, stb. mond! ( A felszólító mód felismertetése )
34.old. 1.gyak. Húzzátok alá a levélben azokat az igéket, amelyek jövő időben állnak!
61.old. Frida Schanz „Niemand” c. verséhez 7. gyak. Olvassátok el a verset és húzzátok alá az állítmányokat, az Imperfektben lévőket kékkel, a Perfektben lévőket pirossal !
96.old. Figyeljétek meg a telefonbeszélgetésben a „kein, keine...” használatát!

Ezeknek a példáknak a nyomán is láthatjuk, hogy a gyakorlatok megfogalmazásai a nyelvi formára és nem annyira a tartalomra koncentráltak. Nem tudja meg a tanuló, milyen nyelvi jelenséget milyen szándék kifejezésére használunk egy adott, tipikus nyelvi környezetben, szövegben.

További fogyatékossága a könyvnek, hogy sem bevezetőt, sem tanári segédkönyvet nem találunk hozzá, amely felvilágosítást adna a gyakorló nyelvtanárnak arról, miként lehet azt a lehető leghasznosabban forgatni. Nincs a könyvben az önálló/autonom tanulásra stratégiákat kialakító gyakorlat, amely segítené, ösztönözné a tanulókat új ismeretek megszerzésében, az élethosszig tartó nyelvtanulásban.

A tankönyvek általában visszatükrözik a megjelenésükkor széles körben elterjedt, használatos nyelvtanítási módszereket; ez a könyv már az engedélyezése pillanatában (1999) elavultnak volt mondható. Sokkal nagyobb veszélyt jelent azonban az a tény, hogy a tankönyvek képesek a tanítási módszereket befolyásolni, gyakorlat és megfelelő szakmai orientáltság, valamint a tanári segédkönyv hiánya ezt csak elősegíthetik. Ezáltal előállhat az a gyakorlatban megfigyelhető jelenség, miszerint a könyvet s nem a nyelvet tanítjuk, tesszük mindezt a köny által „sugalmazott” módon.

S hogy ne csak bíráljunk, hanem a jelenlegi tankönyvkínálatban eligazítani is segítsük az olvasót, íme néhány gondolat ehhez kapcsolódóan. Hogyan válasszunk nyelvkönyvet? A kérdésre nem könnyű válaszolni, de egy azonos című kiadvány megkísérli a gyakorló nyelvtanárokat a benne kidolgozott szempontrendszer alapján hozzásegíteni (nem receptet adni!), hogy a tanulókkal, szülőkkel, nyelvi munkaközösségekkel együtt gondolkodva a célnak leginkább megfelelő tankönyvet válasszanak. A nyelvkönyvválasztás döntésmechanizmusát a következő táblázat szemlélteti a legegyszerűbben:

Ezután válaszolhatunk a Használható-e számomra a nyelvkönyv? kérdésre. Ha IGEN, akkor VÁLTOZTATÁS NÉLKÜL / RÉSZBEN, VÁLTOZTATÁSOKKAL. Ha csak változtatásokkal, akkor A GYAKORLATOK RENDSZERÉT / A KÖNYV TARTALMÁT változtatjuk meg. Ha az első kérdésre adott válaszunk NEM, akkor CSAK EGYES ELEMEI HASZNÁLHATÓAK, KIEGÉSZÍTŐKÉNT / TANKÖNYVNEK NEM ALKALMAS. ( Zalánné Szablyár Anna – Petneki Katalin, 1997; 28. )

A bemutatott és sok szempontból bírálható tankönyv kapcsán külön szeretném kiemelni azokat a fejlődéslélektani szempontokat, amelyek mind a tankönyvszerzőknek mind a nyelvtanároknak segítenek abban, hogy mindenkor a tanulók kognitív fejlettségi szintjéhez alkalmazkodó tananyagokat és módszereket használhassanak ( lsd. M.Cole – Sh.Cole: Fejlődéslélektan c. művét).

A fenti gondolatokat kihangsúlyozandó, álljon itt néhány sor az OM „Világ – Nyelv” stratégiájából: „ A nyelvoktatás kezdetét az iskolák a világ minden táján egyre korábbi időpontra teszik. A közfelfogással ellentétben azonban... ez csak a megfelelő körülmények folyamatos megléte esetén járulhat hozzá a nyelvtudás eléréséhez. A feltételek között szerepelnek a célnyelvet kíválóan beszélő, szakmailag jól képzett tanárok, a reális célok, az életkori sajátosságoknak megfelelő tananyagok és eljárások, a megfelelő gyakoriságú és felmenő rendszerű foglalkozások. Ellenkező esetben a diákok korán elveszítik motivációjukat , fejlődésük megtorpan.” ( „Világ – Nyelv” Az idegennyelv – tudás fejlesztésének stratégiája 3.old.)

A bemutatott tankönyv: Theresia Klinger ( 2003 ) Deutsch für die 5. Klasse der Grundschulen. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó (7. kiadás)

Felhasznált szakirodalom a cikkbeni előfordulás sorrendjében:
Gemeinsamer europäischer Referenzrahmen für Sprachen: lernen, lehren, beurteilen. Langenscheidt Verlag, 2001
Neuner, Gerhard – Hunfeld, Hans (1993) Methoden des fremdsprachlichen Deutschunterrichts. Berlin - ... Langenscheidt ( Fernstudieneinheit 4)
A gymnasiumi tanítás terve s a reá vonatkozó utasítások; Magyar királyi vallás és közoktatásügyi miniszter 1879.évi, 1883.évi, 1887.évi rendeleteivel (1887) Budapest: Magyar királyi egyetemi könyvnyomda
Zalánné Szablyár Anna – Petneki Katalin (1997) Hogyan válasszunk nyelvkönyvet. Soros Oktatási Füzetek. Budapest: Soros Alapítvány
Cole, Michael – Cole Sheila R. (2003) Fejlődéslélektan. Budapest: Osiris Kiadó
„Világ – Nyelv” Az idegennyelv tudás fejlesztésének stratégiája. (2003) Okt. Minisztérium

Ajánlható továbbá: Katalin Petneki – Anna Szablyár (1998) Lehrbücher und Lehrwerke des Deutschen im ungarischen Kontext. Budapest: ELTE Germanisztikai Intézet

A cikk megjelent a Nyelvinfo 2004/3-4-es számában.