|
Varga Károly
Hasznosítható
nyelvtudás (majdnem) használhatatlan nyelvkönyv(ek)ből
Rögtön az elején szeretnénk tisztázni, hogy
nyelvtudást manapság nem csak könyvekből lehet
szerezni. Azonban az iskolai nyelvoktatás
több okból ma sem nélkülözheti a jó nyelvkönyveket,
amelyek egyaránt segítik a tanárt és a diákot
a nyelvtanulás korszerű,a kor követelményeinek
megfelelő kompetenciák elsajátításában. Rövid
eszmefuttatásunkban arra keressük a választ,
megfelel-e a a fentemlítetteknek Theresia
Klinger Deutsch für die 5. Klasse der Grundschulen
c. nyelvkönyve.
Az
élő idegen nyelvek oktatásának céljait köztudottan
különböző dokumentumok írják le, ilyen a NAT,
a kerettantervek és a helyi tantervek. A NAT
és a kerettantervek orientálják többek között
a tankönyvek íróit és szerkesztőit valamint
az iskolák pedagógusait, akik a helyi tanterveket
összeállítják. Valamennyien tudjuk, hogy a
JÓ NYELVKÖNYV – re nem könnyű rátalálni, ha
egyáltalán van ilyen. Tanulóink és az említett
dokumentumok ismeretében, saját tanári tapasztalataink
és szaktudásunk segítségével ma már könnyebb
és egyben nehezebb is a helyzetünk a korszerű
tananyagok kiválasztása során.
Az
élő idegen nyelvek tanításának céljai és tartalma
összhangban van többek között az Európa Tanács
ajánlásaival, amelyekre a NAT és a Kerettantervek
is építenek. (Bővebben erről a Gemeinsamer
europäischer Referenzrahmen für Sprachen:
lernen, lehren, beurteilen c. magyarul szintén
megjelent kiadványban lehet tájékozódni; Közös
európai referenciakeret: nyelvtanulás, nyelvtanítás,
értékelés Kiadta: PTMIK, Pilisborosjenő 2002
) Ebben a dokumentumban olvashatunk azokról
a kompetenciákról is, amelyek a korszerű nyelvtanítást,
nyelvtanulást ma jellemezniük kell(ene). Mivel
hazánk idén az EU tagja lett ezért, de nemcsak
ezért különösen fontos a következő gondolat
„...a tagországok illetékeseinek több olyan
intézkedést is meg kell hozni, mint pl. a
nyelvtanulást a tanulók szükségleteihez, lehetőségeihez
és motiváltságához igazítani, értelmes és
reális célokat kell kitűzni és azokat lehetőség
szerint pontosan megfogalmazni. A céloknak
megfelelő módszereket és tananyagokat kell
kifejleszteni...” ( Gem. eur. Referenzrahmen
16.o. Fordította: V.K. )
Fentiek
tükrében kíséreljük most meg a Nemzeti Tankönyvkiadó
által 2003-ban az általános iskolák 5. osztályai
számára kiadott tankönyv bemutatását. Gerhard
Neuner szerint már a tankönyv tartalomjegyzéke
is értékes felvilágosítást adhat annak jellegéről
( lsd.G. Neuner, 1993 ). A bemutatandó könyv
tartalomjegyzéke az első és az utolsó fejezet
kivételével húsz fejezetben csupán a grammatikai
kompetenciák fejlesztésére utaló címeket tartalmaz
(Pl. Das Tätigkeitswort, Die Zukunft, Das
Dingwort, Der Satz...). A XIX.szd. végén megjelent,
a gimnáziumi tanítás tervét tartalmazó miniszteri
rendeletben olvasható a következő: „...a grammatikai
tanítás azonban kellő óvatosságot követel.
A tanárnak soha nem szabad szem elől tévesztenie,
hogy a középiskola nyelvtanításának tulajdonképpeni
feladata a nyelvvel való gyakorlati elbánás
ügyességének megszerzése, tartózkodnia kell
tehát mindennemű nyelvtani subtilitás feszegetésétől,
vagy linguistikai tudományosságnak felesleges
érvényesítésétől; kerülnie kell egyszersmind
a műszók bőségével visszaélő tanulás terhét,
valamint az elvont szempontok túlságából eredő
homályosságot.” ( A gymnasiumi tanítás terve...Bp.
1887; 20.o. ) Ezen gondolatoknak különös aktualitást
az ad, hogy a 70-es évektől napjainkig húzódó
módszertani disputákban és gyakorlatban hol
többé, hol kevésbé ignorálták a nyelvtannak
a nyelvoktatásban betöltött szerepét. Mára
már senki sem vitatja, hogy forma nélkül nincs
tartalom, azaz nyelvtani struktúrák és szabályszerűségek
ismerete nélkül nincs kommunikativ kompetencia.
Mint tudjuk azonban, a fenti kompetencián
belül és kívül egyéb kompetenciák is szükségesek
a hasznosítható nyelvtudáshoz. ( Lsd. Közös
európai refenrenciakeret ) A továbbiakban
azt szeretnénk bemutatni, mennyire nincsenek
ezek jelen a tárgyalt tankönyvben ill. mit
találunk helyettük. Az egyes fejezetcímek
nagyjából hasonló felépítést követnek: a tankönyv
hatodik oldalán a szófajok összefoglalását
találjuk táblázatos formában fekete-fehér
ill. szürke alapszínnel (sic!). Ezt követi
a szabály keretbe foglalva, németül. A hetedik
oldaltól kezdve kissé színesedik a tankönyv,
az eddig említettek mellé a zöld szín is felkerül
a palettára, hogy azután ezzel ki is merüljön
a színösszeállítás. Majd lexikai és/vagy nyelvtani
gyakorlatok következnek. A gyakorlatok típusa,
megfogalmazása, ismét G. Neuner szerint, elárulja
az avatott szemnek a tankönyvíró szándékát:
mit kíván fejleszteni, gyakoroltatni. (lsd.
G. Neuner,1993).
Lássuk konkrétan!
1. gyak. Keress minden rajzhoz (honnan?) egy
igét!
3. gyak. Kösd össze a szerszámokat az igékkel!
majd
4. gyak. Ird a szerszámok neve mellé az igéket!
Ismét szabály következik keretben, majd a
gyakorlatok.
1. gyak. Jelöld a helyes igét!
2. gyak. Karikázd be az igék végződéseit!
5. gyak. Keresd meg a hasonló jelentésű igéket!
6. gyak. Egészítsétek ki a mondatokat!
Természetesen tartalmilag nem, vagy csak lazán
összefüggő mondatokról van szó ill. írás,
mivel a szóbeli gyakorlatok elvétve fordulnak
csak elő a könyvben. És ha már a lexikai gyakorlatoknál
tartunk, nincs a könyvben szójegyzék, esetleg
a szótár használatára vonatkozó, azt gyakoroltató
feladat. (Tankönyv 7-14. old.)
Az említett gyakorlattípusokat lehetne tovább
sorolni, közülük szinte egyik sem vezeti el
a tanulót a gyakorlati/produktiv írásbeli,
még kevésbé a szóbeli használat szintjére.
Megemlítendő továbbá, hogy a könyv majdnem
teljesen magára hagyja a nyelvtanulót olyan
fontos nyelvtani jelenségek gyakoroltatásában
és készséggé alakításában, mint az igék három
alakja (Präsens, Präteritum, Perfekt), 56.
old. Jegyezzétek meg a következő igéket! (
37 db.). Mindössze három gyakorlat segít a
helyes alakok rögzítésében! Az ilyen feladatok
sorát lehetne még folytatni.
Vegyük
most szemügyre a szövegkínálatot! Találunk
irodalmi szöveget (versek), privát levelet,
ezek az autentikus szövegfajták a könyvben.
Azután vannak leíró jellegű, a nyelvtan tanításának
alárendelt, mesterkélt stílusú tanszövegek
és dialógusok, amelyek egyként képtelenek
arra, hogy a tanulóval gyakoroltathassuk az
értő olvasást vagy a hallás utáni szövegértést.
Utóbbit már csak azért sem, mivel nem kapható
hangkazetta a könyvhöz. Mondandónk illusztrálására
lássunk néhány példát!
15.old. 1. gyak. Olvasd el a szöveget és húzd
alá az igéket!
15.old. 2. gyak. Rendezzétek a szöveg igéit
végződések szerint!
28. old.J. Steck „Beim Bäcker” c. verséhez
1. gyak. Olvassátok el a verset és húzzátok
alá, amit a liszt és a pék, stb. mond! ( A
felszólító mód felismertetése )
34.old. 1.gyak. Húzzátok alá a levélben azokat
az igéket, amelyek jövő időben állnak!
61.old. Frida Schanz „Niemand” c. verséhez
7. gyak. Olvassátok el a verset és húzzátok
alá az állítmányokat, az Imperfektben lévőket
kékkel, a Perfektben lévőket pirossal !
96.old. Figyeljétek meg a telefonbeszélgetésben
a „kein, keine...” használatát!
Ezeknek
a példáknak a nyomán is láthatjuk, hogy a
gyakorlatok megfogalmazásai a nyelvi formára
és nem annyira a tartalomra koncentráltak.
Nem tudja meg a tanuló, milyen nyelvi jelenséget
milyen szándék kifejezésére használunk egy
adott, tipikus nyelvi környezetben, szövegben.
További fogyatékossága a könyvnek, hogy sem
bevezetőt, sem tanári segédkönyvet nem találunk
hozzá, amely felvilágosítást adna a gyakorló
nyelvtanárnak arról, miként lehet azt a lehető
leghasznosabban forgatni. Nincs a könyvben
az önálló/autonom tanulásra stratégiákat kialakító
gyakorlat, amely segítené, ösztönözné a tanulókat
új ismeretek megszerzésében, az élethosszig
tartó nyelvtanulásban.
A tankönyvek általában visszatükrözik a megjelenésükkor
széles körben elterjedt, használatos nyelvtanítási
módszereket; ez a könyv már az engedélyezése
pillanatában (1999) elavultnak volt mondható.
Sokkal nagyobb veszélyt jelent azonban az
a tény, hogy a tankönyvek képesek a tanítási
módszereket befolyásolni, gyakorlat és megfelelő
szakmai orientáltság, valamint a tanári segédkönyv
hiánya ezt csak elősegíthetik. Ezáltal előállhat
az a gyakorlatban megfigyelhető jelenség,
miszerint a könyvet s nem a nyelvet tanítjuk,
tesszük mindezt a köny által „sugalmazott”
módon.
S
hogy ne csak bíráljunk, hanem a jelenlegi
tankönyvkínálatban eligazítani is segítsük
az olvasót, íme néhány gondolat ehhez kapcsolódóan.
Hogyan válasszunk nyelvkönyvet? A kérdésre
nem könnyű válaszolni, de egy azonos című
kiadvány megkísérli a gyakorló nyelvtanárokat
a benne kidolgozott szempontrendszer alapján
hozzásegíteni (nem receptet adni!), hogy a
tanulókkal, szülőkkel, nyelvi munkaközösségekkel
együtt gondolkodva a célnak leginkább megfelelő
tankönyvet válasszanak. A nyelvkönyvválasztás
döntésmechanizmusát a következő táblázat szemlélteti
a legegyszerűbben:

Ezután válaszolhatunk a Használható-e számomra
a nyelvkönyv? kérdésre. Ha IGEN, akkor VÁLTOZTATÁS
NÉLKÜL / RÉSZBEN, VÁLTOZTATÁSOKKAL. Ha csak
változtatásokkal, akkor A GYAKORLATOK RENDSZERÉT
/ A KÖNYV TARTALMÁT változtatjuk meg. Ha az
első kérdésre adott válaszunk NEM, akkor CSAK
EGYES ELEMEI HASZNÁLHATÓAK, KIEGÉSZÍTŐKÉNT
/ TANKÖNYVNEK NEM ALKALMAS. ( Zalánné Szablyár
Anna – Petneki Katalin, 1997; 28. )
A bemutatott és sok szempontból bírálható
tankönyv kapcsán külön szeretném kiemelni
azokat a fejlődéslélektani szempontokat, amelyek
mind a tankönyvszerzőknek mind a nyelvtanároknak
segítenek abban, hogy mindenkor a tanulók
kognitív fejlettségi szintjéhez alkalmazkodó
tananyagokat és módszereket használhassanak
( lsd. M.Cole – Sh.Cole: Fejlődéslélektan
c. művét).
A
fenti gondolatokat kihangsúlyozandó, álljon
itt néhány sor az OM „Világ – Nyelv” stratégiájából:
„ A nyelvoktatás kezdetét az iskolák a világ
minden táján egyre korábbi időpontra teszik.
A közfelfogással ellentétben azonban... ez
csak a megfelelő körülmények folyamatos megléte
esetén járulhat hozzá a nyelvtudás eléréséhez.
A feltételek között szerepelnek a célnyelvet
kíválóan beszélő, szakmailag jól képzett tanárok,
a reális célok, az életkori sajátosságoknak
megfelelő tananyagok és eljárások, a megfelelő
gyakoriságú és felmenő rendszerű foglalkozások.
Ellenkező esetben a diákok korán elveszítik
motivációjukat , fejlődésük megtorpan.” (
„Világ – Nyelv” Az idegennyelv – tudás fejlesztésének
stratégiája 3.old.)
A bemutatott tankönyv: Theresia Klinger (
2003 ) Deutsch für die 5. Klasse der Grundschulen.
Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó (7. kiadás)
Felhasznált
szakirodalom a cikkbeni előfordulás sorrendjében:
Gemeinsamer europäischer Referenzrahmen für
Sprachen: lernen, lehren, beurteilen. Langenscheidt
Verlag, 2001
Neuner, Gerhard – Hunfeld, Hans (1993) Methoden
des fremdsprachlichen Deutschunterrichts.
Berlin - ... Langenscheidt ( Fernstudieneinheit
4)
A gymnasiumi tanítás terve s a reá vonatkozó
utasítások; Magyar királyi vallás és közoktatásügyi
miniszter 1879.évi, 1883.évi, 1887.évi rendeleteivel
(1887) Budapest: Magyar királyi egyetemi könyvnyomda
Zalánné Szablyár Anna – Petneki Katalin (1997)
Hogyan válasszunk nyelvkönyvet. Soros Oktatási
Füzetek. Budapest: Soros Alapítvány
Cole, Michael – Cole Sheila R. (2003) Fejlődéslélektan.
Budapest: Osiris Kiadó
„Világ – Nyelv” Az idegennyelv tudás fejlesztésének
stratégiája. (2003) Okt. Minisztérium
Ajánlható
továbbá: Katalin Petneki – Anna Szablyár (1998)
Lehrbücher und Lehrwerke des Deutschen im
ungarischen Kontext. Budapest: ELTE Germanisztikai
Intézet
A cikk megjelent a Nyelvinfo 2004/3-4-es
számában.
|