| |
 |
|  
|
 |
|
| |
|
 „Dolgozatomban
négy női magazin, a Nők Lapja, a Kiskegyed,
a Hölgyvilág és a Cosmopolitan interneten
megjelenő változatát vizsgálom. Azért ezt
a négy lapot választottam, mert bár mindegyik
nőknek szól, mégis nagyon különbözőek. A Nők
Lapja egy nagy múlttal rendelkező, tradicionális
újság. Ha az ember azt mondja női magazin,
az emberek többségének ez a lap jut az eszébe.
A Hölgyvilág és a Kiskegyed is már régóta
jelen van a magazinok piacán, de ezek „átlagos”
lapok. A Cosmopolitan pedig egy nemzetközi
magazin. A női magazinok, bár egy nagy célközönségnek
szólnak, mégis kisebb csoportokat alkotnak.
Eltérő az áruk, a tartalmuk és a megjelenésük
gyakorisága. Megpróbáltam minden csoportból
választani egyet, annak érdekében, hogy nagyobb
betekintést nyerjek a női magazinok kínálatába."
¤Rádics Andrea: A Nők Lapja, a Kiskegyed,
a Hölgyvilág és a Cosmopolitan összehasonlító
elemzése
|
|
|
|
 |
|
|
|
| |
|
|
|
| |
"Dolgozatom célja, hogy kapcsolatokat
mutasson fel Kovács András Ferenc Tárlatvezetés
és Csontváry-elégia című versei és Csontváry
Kosztka Tivadar képei, valamint művészetértelmezése
között. Tézisem szerint a Tárlatvezetés a
„Csontvárynak” címzésen és a Csontváry-elégia
a festő nevének a címben való megidézésén
túl is kapcsolódik Csontváry művészetéhez,
a versek ezért Csontváry „ekphraszisz”-oknak
tekinthetők."
¤
Pálmai Krisztián: Az ekphraszisz fogalma,
az elemzés célja, szerkezete és módszere
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
|
|
|
| |
|
"Bár egzakt megfogalmazást nehezen találnánk,
a szegénység fogalmát mégis mindenki pontosan
be tudja azonosítani. Nincs szükség konkrét
definícióra, talán lehetetlen is ilyet találni,
mégis egyértelmű, mire kell gondolnunk. Halljuk,
látjuk, olvassuk, vagy éppen tapasztaljuk
a szegénységet. Asszociációink száma szinte
végtelen. Mindig is volt, van és minden reményünk
ellenére lesz is. Létezett már a rendszerváltás
előtt is, esetleg csak kevésbé látszott, a
takargatási mechanizmusok még működtek, de
a probléma attól még élt a felszín alatt.
A kilencvenes években a szegények száma megnőtt,
s a legszomorúbb tény az, hogy nem a társadalom
egy szűk szeletéről van csak szó, hiszen emberek
tömegei szorultak peremhelyzetre, ahonnan
a visszatérés útvonalához senki sem mellékelt
térképet. A rendszerváltás nyomán az „új szegénység”
fogalma is megjelent, amely egyrészt azokat
a háztartásokat jelöli, ahol egyszerre több
munkanélküli is van, másrészt ide sorolhatók
a rokkantnyugdíjasok, felnőtt eltartottak
is."
¤Pál Szabina: „Aki szegény, az a legszegényebb”
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
