“The first and biggest intelligence organizations of the 19th century may include a private company belonging to the Rothschild bank. The information obtained was used for appropriate preparation and execution of investment operations. In 1815 Europe was expecting news from Waterloo in Brabant (today Belgium) on the results of the battle of Napoleon’s army with the British-Prussian one. Possibly Nathan Rothschild knew that Napoleon had lost and despite this he flooded the London market with government bonds. Those who observed his actions did the same thing thinking that England had lost . Nathan bought the bonds back in the right moment before information on Napoleon arrived, while the bonds were of a significantly higher value by then.”
¤ Leszek Korzeniowski: Business Intelligence

• Molnár Bea
  Engelbart és Nelson
• Leszek Korzeniowski
  Business Intelligence

"„A diákok nem találkoznak bizonyos fontos és alapvető kultúrákkal, mert nincsenek benne a tananyagban, de a jelenlegi összetétel mellett nincs mód semmilyen bővítésre, hiszen mindennapos probléma, hogy sok iskolában nem érnek a tananyag végére az érettségi vizsga időpontjáig. Amikor az előbb arról beszéltem, hogy nem találkoznak bizonyos alapvető kultúrákkal, arra gondoltam, hogy ha belenézünk egy mai magyar használatban lévő irodalomkönyvbe, akkor azt látjuk, hogy a diákok nem tanulnak amerikai irodalmat, és a brit irodalmi kultúrájuk is kimerül Shakespeare-nél, Defoe-nál, Swiftnél, Pope-nál és Keats-nél. Tapasztalatból tudom és testvérem generációján látom, hogy a mai fiatalok szinte semmit nem tudnak a huszadik század irodalmáról, legyen az bármilyen nemzeté.”
¤ Klébesz Kinga: Reformgondolatok az irodalomtanításról

• Gordon Agáta
  Válaszcsapás 8.
• Klébesz Kinga
  Reformgondolatok az irodalomtanításról
• Szente Andrea
  Gondolatok az irodalom tanításáról 2003-ban

„A bizánci teológia mindig úgy írja le az ikont, mint egy összekötő kapcsot, mint a kommunikáció eszközét: az ikont köti össze az eget és a földet, az égit és a földit, Istent és az embert. A liturgiában az ikon az Isten által megtett lépést szimbolizálja „Isten elindulását”, ami az ember részéről történő válaszlépést várja, a templom szerkezetében az ikonosztáz köti össze a szentélyt (az égi) és a templomhajót (a földi – négyszög alakja a földet szimbolizálja). Az ikon tehát a kapocs Isten és az ember között, egy lehetséges találkozási pont Isten és ember között. Vagyis nem egy olyan eszköz, ami anélkül is „működhetne” (az embert mélységébe hívhatná), hogy az ember elfogadja, nem válhat ikonná, a szó mély értelmében, csak ha az ember megnyitja rá magát; nincs olyan exkluziv isteni intenció, ami az ikonban létrejöhetne az ember részéről hozzákapcsolódó intenció nélkül; az ikon szent tárgyként való elismerése nélkül (a bizánci egyházban a pap áldja meg és szenteli fel), az nem több és nem kevesebb mint egy műtárgy, mint bármely festmény, amiről egy arc tekint ránk.”
¤ Roszik Dániel: Egy teológia nyomában

• Lukács László
  Szent István térdepelj közénk…
• Roszik Dániel
  Egy teológia nyomában