Dringó Horváth Ida- Hoffmann Orsolya
Informatikai eszközök a német nyelvoktatásban – Hol tartanak a magyarországi nyelvtanárok?

1.1 Bevezetés

A számítógép használatának nyelvtanításhoz kapcsolódó lehetőségei a magyarországi tanártovábbképzések során is egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak. Az eddig tartott ilyen irányú képzések tapasztalatai azt mutatják, hogy a nyelvtanárok egy részében már nem csupán az a kérdés vetődik fel, érdemes-e használni a számítógépet a nyelvoktatásban, hanem inkább az, hogyan lehet azt az oktatásba a hatékony nyelvtanulás, -tanítás érdekében beépíteni.

E témájú továbbképzések tananyagának kidolgozásához elengedhetetlen feltételnek éreztük a jelenlegi magyarországi helyzet pontos feltárását. Többek között a következő kérdésekre kerestünk választ:

  • Milyen az otthoni és az iskolai felszereltség?
  • Mennyire nyitottak a tanárok az új technológiával szemben?
  • Milyen gyakran van lehetősége a nyelvtanárnak az iskolában a számítógépes terem használatára?
  • Milyen programokat ismernek és használnak a nyelvtanárok?
  • Mire használják ezeket a programokat?

A kapott válaszok megerősítették azt a feltevésünket, hogy a nyelvtanárok túlnyomó része nyitott az új technológia nyelvórai alkalmazása iránt. A konkrét felhasználási módok (különböző programok, internet szolgáltatások stb.) vizsgálatánál azonban azt tapasztaltuk, hogy a felhasználás csak a számítógép nyújtotta lehetőségek töredékére korlátozódik. A használat célja pedig, ma még leginkább az órára való készülés, és csak kismértékben az informatikai eszközök nyelvórai használata.

1.2  A felmérés körülményei

Az informatikai és kommunikációs technológiák (IKT) magyarországi terjedésének a kilencvenes évek közepéig komoly gátja volt az informatikai eszközök és a tanári hozzáértés hiánya. Az általános és középiskolák több mint 8%-ban egyáltalán nem voltak számítógépek, az iskolák több mint fele pedig nem rendelkezett külső számítógépes kapcsolattal. A számítógépet a különböző korcsoportok átlagát tekintve férfi tanárok 57,6%-a míg a női tanárok 41,8%-a tudta használni egy 1996/97-ben készült felmérés szerint (Vágó 1998.) Ugyanezen felmérés a felszereltséget tekintve a következőket állapította meg: a munkahelyén a tanároknak csupán egyharmada tudott számítógépet használni, otthon pedig a pedagógusok 27%-a rendelkezett számítógéppel (lásd uo.).

Felmérésünk megtervezéséhez kiindulópontként szolgált az a tény, hogy az Oktatási Minisztérium 1997-98 között lezajlott fejlesztési programja (Sulinet-Program) során a középiskolákat és számos általános iskolát is korlátozott számú számítógépes munkahellyel, szervergéppel ill. internet kapcsolattal valamint oktató szoftvercsomaggal láttak el.

E program eredményeképpen a magyarországi iskolákban a technikai felszereltség jónak mondható, amit egy 1998-as OECD-felmérés is bizonyít.( Education at a Glance, 2000)

1. táblázat

Az egy számítógépre jutó tanulók száma

(Az OECD felmérése alapján, 1998)

Ország Min. Átlagban Max.

Kanada

4

8

15

Új-Zéland

6

9

16

Dánia

6

11

19

Finnország

6

12

22

Japán

8

19

37

Olaszország

7

20

58

Franciaország

12

21

40

Belgium

10

23

56

Magyarország

16

30

60

Csehország

19

39

73

1998 óta a program, amelybe időközben a nagyobb általános iskolák is bekapcsolódtak, Írisz-Sulinet néven folyik tovább. A technikai fejlesztés helyett a hangsúly egyre inkább a tartalomszolgáltatásra helyeződik át. (továbbképzések, projektek szervezése, digitális oktatási anyagok fejlesztése, információnyújtás stb.)

Feltételeztük tehát, hogy a középiskolában tanító német nyelvtanároknak legalább a munkahelyükön lehetőségük van az új technológia kipróbálására, megismerésére és esetleg ennek rendszeres használatára. Ezért úgy döntöttünk, hogy első alkalommal a középiskolában tanító nyelvtanárok lehetőségeit és hozzáállását vizsgáljuk.

Hogy minél átfogóbb legyen a mintavétel kérdőívünket valamennyi középiskolába [1] 4 példányban küldtük ki, avval a kéréssel, hogy minden az intézményben oktató német nyelvtanár töltse ki azt, amennyiben a kiküldött példányszám nem lenne elegendő, úgy sokszorosítsák az eredetit. A kérdőív kitöltésére online formában is lehetőség nyílott, ennek eléréséhez is a kísérőlevélben kaphattak információt a megkérdezettek.

A 3174 német nyelvtanárból (adat: Goethe Intézet Budapest, 2000.) 553-an küldték vissza kérdőívünket online ill. nyomtatott formában, ez a megkérdezett célcsoport 17,42%-a. Az alábbi diagram a válaszadók nem szerinti megoszlását mutatja

1. ábra

A válaszadók nembeli megoszlásának adatait összevetve a számítógépet a nyelvoktatásban felhasználók százalékos megoszlásával, megállapíthatjuk, hogy az előítélet miszerint a „technika” és a „férfi” fogalmak inkább összetartoznak, ha csak 10 %-os különbséggel is, de ebben az esetben is igazolódnak.

2.ábra

Bár kérdőívünk nem kérdezett rá közvetlenül a válaszadók életkorára, a tanítási évek számából könnyen következtethetünk erre is. Ha a számítógép használatot a tanítási évek számához viszonyítva vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy majd minden „korosztályból” egyenlő arányban érkeztek visszajelzések arra vonatkozólag, hogy valamilyen formában használják a számítógépet a nyelvoktatáshoz kapcsolódóan.

3. ábra

Ezen adatot látszik alátámasztani a tapasztalat, hogy az általunk vezetett eddigi továbbképzéseken résztvevők életkora is, kezdeti várakozásunkkal ellentétben, vegyes képet mutat. Sok nyelvtanár rendelkezik már alapvető számítógépes felhasználói ismeretekkel, ezért kedvük s bátorságuk egyaránt megvan ahhoz, hogy ezen ismereteiket részben bővítve szaktárgyukhoz szorosabban kapcsolódó ismeretre is szert tegyenek. A fiatal friss diplomás nyelvtanárokról elmondató, hogy a számítógépes alapismereteik a legtöbb esetben meglepően magas szintűek, mivel azonban a legtöbb tanárképző intézményben [2] a szakmódszertan oktatásnak a számítógéppel segített nyelvoktatás lehetőségei még nem része, ezért legtöbben autodidakta módon vagy éppen a továbbképzések alkalmával képzik tovább magukat.

Mint azt már a fentiekben is említettük, felmérésünk az országos helyzetet kívánta feltérképezni. Az alábbi ábra a válaszadás (az összes válaszadóhoz viszonyítva) megyék szerinti megoszlását mutatja (piros számok), melyből látható, hogy az ország egész területéről, Nógrád valamint Somogy megye kivételével, megfelelő arányban érkeztek vissza kitöltött kérdőívek.

4. ábra

A fővárosból érkezett a legtöbb visszajelzés és a számítógép nyelvoktatási célokra való felhasználását is innen jelezték a legtöbben (21%). Ezen adatokhoz meg kell jegyezni, hogy a német nyelvet oktató összes középiskola 24%-a, tehát mintegy egy negyed része azonban a fővárosban található (OM 1998.). Az ország többi területén 1 - 8 % közötti a számítógép használat aránya, és ha a jelentősebb, vagyis az 5% ill. a fölötti számítógép használat területi megoszlását nézzük (kék számok), láthatjuk, hogy viszonylag egyenletes az eloszlás, így Budapestet leszámítva nem fedezhetünk fel semmilyen tendenciát a felhasználás területi eloszlására nézve.

2.1 Számítógépes felszereltség

Az általunk készített felmérésnek egyik célja a számítógépes felszereltség feltérképezése volt. A megkérdezett tanárok ismeretei alapján a számítógépek elhelyezéséről és az iskolák technikai felszereltségéről a következő képet kaptuk.

5.ábra


A diagrammon látható, hogy elsősorban a géptermekben találhatók a számítógépek (96%), de nagy számban vannak számítógépes munkahelyek a tanári szobákban (81%) és a könyvtárakban is (65%).

A nyelvtanárok technikai ismereteinek különbözőségét bizonyítja, hogy néha azonos iskolában tanító nyelvtanárok különböző technikai felszereltségről számoltak be. Ezért az itt ábrázolt adatok inkább csak tájékoztató jellegűek és a német nyelvtanárok ismeretein alapulnak.


6.ábra


Azonban még így is jól látható, hogy a legfontosabb felszerelés pl. egy multimediális nyelvórához, (CD-ROM meghajtó és/vagy hangszóró) nagy százalékban található meg a középiskolákban. Ezeken kívül a nyomtató szerepel a leggyakrabban említett perifériák között.

Mint ahogy azt az OECD felmérés is igazolta, valamint az itt kapott adatok alapján is megállapíthatjuk tehát, hogy a magyarországi középiskolák technikai felszereltsége megfelelő színvonalúnak mondható.

Az iskolai felszereltség vizsgálata után kíváncsiak voltunk természetesen az otthoni informatikai eszközökre is. A visszaküldött válaszok szerint a német nyelvtanárok 66%-a rendelkezik otthonában számítógéppel, ebből 22%-uk internet hozzáféréssel is.

7. ábra


Egy 1999-es felmérés adatai szerint Magyarország 3,8 millió háztartásában mintegy 300.000 db számítógép található (7,8%), amely ma még nagyon sokféle korú és teljesítményű gépet jelent. (Nyírő A.,Turi L 1999.)

Hazánkban jelenleg 11-13%-ra becsülik az Internet-hozzáféréssel rendelkezők számát, a rendszeresen internetezők (legalább heti egy alkalom) 44%-a oktatási intézményben, 35%-a munkahelyén és 21%-a otthon kapcsolódik a világhálóra.( TNS Módusz, 2000)

Összehasonlításképpen a számítógéppel rendelkező háztartások száma az Egyesült Államokban 1998 végén 50% volt, az internet-hozzáférés pedig 37%-os.( Nyírő A.,Turi L 1999.)

A magyarországi német nyelvtanárok visszajelzései alapján kapott adatok mindenesetre mind az otthoni számítógépek, mind pedig az internet hozzáférések számát tekintve az országos átlag felett állnak. A gépek technikai felszereltsége is viszonylag jónak mondható, hiszen az adatok alapján a tanárok otthon is rendelkeznek a munkájuk szempontjából legfontosabb kiegészítő eszközökkel, úgy mint CD-ROM meghajtó (76%), nyomtató (69%) ill. hangszóró (71%) (D. Horváth-Hoffmann id. felmérése).

2.2 A nyelvtanárok hozzáállása a számítógépes technológia használatához

A technikai felszereltség bemutatása után a következőkben azt vizsgáltuk, hogy a tanárok mennyire nyitottak a modern technológia használata iránt a nyelvoktatásban. A kérdésre miszerint, „Felhasználja-e bármilyen formában a számítógépet a nyelvoktatáshoz?“ a válaszadók 61%-a felelt igennel. Ez az eredmény messze felülmúlta előzetes várakozásunkat. Ugyanerre a kérdésre nemleges választ adók közül a legtöbben (65%), indoklásként a „tapasztalat hiányát“ jelölték meg. A további okok között a következők szerepelnek: „idő hiánya“ (35%) és „felszereltség hiánya“ (34%). Ez utóbbi úgy tűnik, mintha ellentmondana az előzőkben optimálisnak ábrázolt technikai munkakörülményeknek. A nyelvtanárok visszajelzéseiből azonban az is kiderült, hogy az informatikai eszközöket az iskolában túlnyomórészt számítástechnika órán használják. A megkérdezettek 28%-ának egyáltalán nincs lehetősége számítógépes környezetben nyelvórát tartani. (D. Horváth-Hoffmann id. felmérése)

Csupán a megkérdezettek 7%-a indokolta nemleges válaszát az „érdeklődés hiányával“. Az elmondottak tehát igen pozitív hozzáállásra utalnak, melyet a következő diagramm is megerősít.

8.ábra


Azoknak a tanároknak a jövőbeli elképzeléseire is kíváncsiak voltunk, akik eddig a számítógépet munkájukhoz még semmilyen formában nem hasznosították. Így őket is megkérdeztük felmérésünkben arról, hogy esetleg a közeljövőben megpróbálkoznak-e a számítógép felhasználásával a nyelvórához. Válaszaik meglehetős optimizmusra adnak okot.

Mintegy 40 %-uk egyértelmű igennel felelt, és további 44 % elképzelhetőnek tartja. Eltekintve azoktól, akik nem adtak választ (11 %), csak 5 % utasítja vissza teljesen a számítógép használatát a nyelvoktatásban.

9.ábra


3.1. Szoftverek használata a nyelvoktatásban

Számtalan próbálkozás történt arra, hogy a nyelvoktatásban használható új technológiákat valamilyen szempont szerint csoportosítsák. Leggyakoribb a felhasználási mód szemszögéből történő csoportosítás, mely szerint a következő két nagy felhasználási területet különböztethetjük meg:

  • KIT eszközeinek segédeszközként való alkalmazása (ide sorolhatjuk a tanár vagy a diákok órára való felkészülését elősegítő, főként adatfeldolgozó és -rögzítő alkalmazásokat)
  • KIT eszközeinek oktatási médiaként való alkalmazása (amikor tehát - egyéb oktatási médiához hasonlóan - a tanóra keretei között használjuk az új technológiákat) (vö. Grüner / Hassert, 1992).

Az e fajta besorolás nehézsége abban rejlik, hogy nem mondhatjuk meg egyértelműen az egyes eszközök hovatartozását. Mindig az adott szituáció dönti el, hogy a szóban forgó eszközt éppen milyen módon használom fel. A számítástechnika nyújtotta lehetőségek nyelvórai vagy nyelvórához kapcsolódó felhasználása - egyéni fantáziától és kreativitástól függően - számtalan módon történhet, melyek fedhetik is egymást, ezáltal egy adott eszköz alkalmazása egyidejűleg több csoportba is besorolhatóvá válik. Emiatt megfelelőbbnek tartjuk az egyes lehetőségek technikai jellegű csoportosítását, a felhasználási mód pedig az adott szituáció, igények és lehetőségek szerint változhat. Egy ilyen jellegű csoportosítást mutat be Rüschoff/Wolff (1999), Rüschoff (2000), melyben a szerzők a következő csoportokra osztják a különböző oktatási médiumokat:

  1. Tutori eszközök (magyarázó, irányító oktatási segédletek, tananyagok, pl. nyelvoktató szoftverek, didaktizált anyagok a web-en stb.)
  2. Szerzői szoftverek (saját számítógépes feladatok, tananyagok létrehozására alkalmas eszközök)
  3. Dinamikus eszközök (bármely elektronikus adat létrehozására és –feldolgozására használható eszközök, pl. szövegszerkesztő, html-szerkesztő, képszerkesztő stb.)
  4. Adatbázisok (nagyobb mennyiségű, elektronikus formában lévő adatok tárolására és különböző szempontok szerinti lekérdezésére alkalmas eszközök, pl. szótárak, enciklopédiák stb.)
  5. Telekommunikációs eszközök (pl. e-mail, chat stb.)

A felmérésünk során a számítógép használatot, leegyszerűsítve a Rüschoff/Wolff féle felosztást, három lehetséges területre osztottuk:

  • Alapprogramok (általános, nem kifejezetten a nyelvoktatás számára írt programok, pl. szövegszerkesztő, prezentációkészítő, rajzprogram stb.)
  • További programok (pl. nyelvoktató szoftverek, ismeretterjesztő CD-ROM-ok/ ismerettárak, szótárprogramok, szerzői szoftverek)
  • Az internet szolgáltatásai (pl. www, e-mail, chat, stb.)

A későbbiekben már csak azoktól a válaszadóktól kapott információkat vizsgáltuk, akik valamilyen formában foglalkoznak a számítógép használattal nyelvoktatásukban, ismernek és használnak különböző programokat, internet szolgáltatásokat.

10.ábra


Amint az a számokból is kiderül a legtöbben az általunk alapprogramok közé sorolt nem kifejezetten a nyelvoktatás céljaira készített programokat ismerik és használják. Ez a jelenség valószínűleg avval magyarázható, hogy ezek a programok terjedtek el a legszélesebb körben és majdnem minden számítógépen hozzáférhetők. Második helyen állnak a világháló nyújtotta szolgáltatások. Bár amint azt már láthattuk a német nyelvtanároknak csupán 22%-a rendelkezik otthoni internet hozzáféréssel, de a munkahelyeken, azaz a középiskolákban ennél sokkal biztatóbb a helyzet, hiszen ezekben az intézményekben minden tanárnak lehetősége nyílhat a világhálóval való ismerkedésre, annak használatára. Végül a megkérdezettek 38%-a használja az általunk további programként megnevezett egyéb szoftvereket, tehát a különböző nyelvoktató CD-ROM-okat, ismerettárakat vagy szótárprogramokat.

3.2 A különböző programok használatának céljai

Felmérésünkben a legrészletesebben avval foglalkoztunk, hogy feltérképezzük a nyelvtanárok által ismert különböző programokat, valamint használatuk didaktikai céljait is. Mindegyik kategóriánál kértük a programok nevének pontos leírását, valamint, hogy határozza meg a tanár azt is, mely célból használja azokat, ez utóbbit a következő felosztásban:

  • órai felkészülésnél
  • az órán a diákokkal együtt
  • ill. a diákok kapnak olyan házi feladatot, amelyet számítógép segítségével készítenek el

Ezekben az esetekben fontosnak tartottuk az egyéb, a három előbb említetett kategóriától esetleg eltérő használati lehetőségek megismerését is.

3.2.1 Alapprogramok

11.ábra


Az alapprogramok közül a Word szövegszerkesztő program a legismertebb, felhasználása a visszajelzések szerint 100%-os. Tehát minden válaszadó, aki jelezte, hogy használja oktatásához a számítógépet, e programot biztosan alkalmazza. A további alapprogramok ismertsége és használata ettől jóval elmarad. A nyelvórákon is jól használható prezentációkészítő (PowerPoint) programot vagy html szerkesztőt csak igen kis arányban említik a nyelvtanárok, (8%) ill. (1%)-ban.

12.ábra


Az alkalmazásuk céljait vizsgálva válaszok 95%-a azt tükrözi, hogy az alapprogramok főként az órára való készüléshez nyújtanak segítséget (feladatlapok, tesztek, szemléltető anyagok készítése) a nyelvtanároknak, holott e programok sokrétűbb felhasználást tennének lehetővé, úgy az órai munka során, mint a házi feladat elkészítésekor is. (D. Horváth-Hoffmann továbbképzési anyagok Goethe Intézet, Bp.)

3.2.2 Internet szolgáltatások

Hasonló arányt tapasztaltunk az internet szolgáltatások használatánál is. A két legismertebb szolgáltatás a www és az e-mail. Ezenkívül azonban csak elvétve találkoztunk egyéb más lehetőségek említésével pl. chat, ftp, fórum stb.

13.ábra


Az órára való felkészülés a web és az e-mail esetében is az első helyen áll az alkalmazás céljai között. Ez a web esetében 92%-ot, az elektronikus levelezésnél pedig 70%-ot jelent. Ezen adatok egyértelműen azt tükrözik, hogy a nyelvtanárok nagy része még nem tudja kihasználni a világháló nyújtotta lehetőségeket az órai munka során. Ismerve az interneten elhelyezett autentikus információkat, web-alapú interaktív feladatokat, szituációkat, online nyelvi játékokat vagy a különböző e-mail projekteket, nyelvtanulást segítő tandemeket stb.), e téren mindenképp szükség van mind módszertani szempontból, mind pedig az iskolák részéről előrelépésre, gondolva itt a számítógépes munkahelyek, multimédiás nyelvoktató termek felszerelésére, kialakítására.

14.ábra


15.ábra


Azt, hogy a számítógép mindenekelőtt az órára való készülésnél játszik nagyobb szerepet a nyelvtanításban Magyarországon az is alátámasztja, hogy a megkérdezettek mintegy 21 %-a nyilatkozta azt, nem érezte még szükségét a gépterem nyelvórai használatának. A számítógépterem használatában rejlő új lehetőségeket felfedező és erre igényt tartó nyelvtanárok legnagyobb része (41%), havonta 1-2 alkalommal tartana szívesen nyelvórát gépteremben, míg 23%-uk gyakrabban (heti egy alkalommal) és 9%-uk ritkábban (ritkábban mint havonta).

16. ábra

Az egyéb kategóriát megjelölők általában csoporttól és tananyagtól függően különböző mennyiségű időt töltenének szívesen a számítógépteremben, azonban akadtak olyanok is, akik akár minden nap szívesen választanák az oktatásnak ezt a módját. Rajtuk kívül jó néhányan választották az egyéb kategóriát azzal az indokkal, hogy még nem tudnak eleget a felhasználási lehetőségekről, a felhasználható eszközökről.

Természetesen a módszertani lehetőségek ismeretének hiánya mellett nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, amiről a kérdezettek közül sokan beszámoltak, mely szerint az iskolák nagy részében a számítástechnika termek vagy csak a számítástechnika oktatás feladatait tudják ellátni hely- és/vagy időhiány miatt, vagy még nem következett be a szemléletváltás, miszerint a számítógépes felszerelés más tanórákon is használható.

Egy multimédiás nyelvi labor kialakítása a nyelvoktatás céljait szem előtt tartva pedig még várat magára a legtöbb magyar középiskolában.

3.2.3 További felhasznált programok

A további felhasznált programok között főként különböző nyelvoktató programok ismeretéről és használatáról számoltak be a nyelvtanárok. (61%) Viszonylag nagy százalékban találkozunk elektronikus szótárhasználattal (30%), és kisebb mértékben pedig ismeretterjesztő CD-ROM-okkal/ ismerettárakkal, valamint enciklopédiák, lexikonok, világatlasz stb használatával.


17.ábra


18.ábra


Az alkalmazás céljainál még mindig az órára való készülés dominál, de láthatóan növekedett az órán való felhasználás aránya is. Ha viszont arra gondolunk, hogy a nyelvoktató programok elsődleges felhasználási területe a nyelvtanulási folyamat segítése, akkor a kapott arányszám (54%) mégsem olyan kielégítő.

Érdekes adaléknak tartottuk, hogy összegyűjtsük azt is, milyen CD-Rom-okat ismernek név szerint a nyelvtanárok. Az általuk megnevezett nyelvi szoftverek felsorolását említésük arányában a következő diagrammon láthatjuk.

A magas egyéb értéket részben a címek pontatlan említése, részben pedig a csak egyszeri említéssel előforduló CD-ROM-ok címei eredményezték.

19.ábra

4. Összegzés

Végezetül elmondhatjuk, hogy a magyarországi német nyelvtanárok körében is érezhető már a változás, amit az információs társadalom kihívásai és az információs technológiák terjedése egyszerre idéz elő. A nyelvtanárok nagy része egyaránt nyitott az új módszerek befogadására és felhasználására a nyelvoktatásban. A magyarországi középiskolák technikai felszereltsége jónak mondható, bár a számítástechnikai eszközök használata ma még a legtöbb helyen kizárólag a számítástechnika oktatás keretében folyik. Ezért a nyelvtanárok nagy része csak rendszertelenül jut be a gépterembe, amely berendezése nyelvoktatási szempontból legtöbbször csak az egyéni gyakorlást teszi lehetővé. A nyelvoktató programok és a web-en elhelyezett különböző interaktiv gyakorlatok stb. motivációs erejét tükrözi a tény, amiről több nyelvtanár is beszámolt, hogy a gyerekek még ezen körülmények között is rendkívül élvezik a számítógépes nyelvórákat és szívesen dolgoznak ugyanazon szoftverrel akár többször is. Elenyészőnek nevezhető azon pedagógusok száma, akik a számítógépes eszközöket folyamatosan használják és tudatosan beépítik idegen nyelvi programjukba.

Felmérésünk eredményei, számunkra olyan hasznos adatokkal szolgáltak, amelyek nagymértékben hozzájárulhatnak egy megfelelően felépített, a nyelvtanárok igényeire épülő tanár továbbképzési program kialakításához és így a számítógépes nyelvoktatás népszerűsítéséhez Magyarországon.

Táblázatok, diagrammok jegyzéke:

  • 1. táblázat        Az egy számítógépre jutó tanulók száma
  • 1. ábra             A válaszadók megoszlása nemek szerint
  • 2. ábra             A felhasználás megoszlása nemek szerint
  • 3. ábra             A számítógép használat a tanítási évek tükrében
  • 4. ábra             A válaszadás és a felhasználás megyék szerinti megoszlása
  • 5. ábra             Az iskolák számítástechnikai felszereltsége I. (Gépek elhelyezkedése)
  • 6. ábra             Az iskolák számítástechnikai felszereltsége II. (Kiegészítők)
  • 7. ábra             A német nyelvtanárok számítástechnikai felszereltsége otthon I.
  • 8. ábra             A nemleges válaszok legfőbb okai
  • 9. ábra             Gondol-e arra, hogy a közeljövőben mégis megpróbálkozik a számítógép felhasználásával a nyelvórához?
  • 10. ábra           A számítógép felhasználásának területei
  • 11. ábra           Az alapprogramok felhasználási aránya
  • 12. ábra           Az alapprogramok használatának céljai
  • 13. ábra           Az internet szolgáltatásainak felhasználási aránya
  • 14. ábra           A www használat céljai
  • 15. ábra           Az e-mail használat céljai
  • 16. ábra           Milyen gyakran van/lenne szüksége a számítógépteremre a német nyelvórához?
  • 17. ábra           További felhasznált programok
  • 18. ábra           A további programok használatának céljai
  • 19. ábra           A leggyakrabban említett nyelvi programok

Felhasznált irodalom:

  • Breindl, E. (1997): DaF goes Internet! Neue Entwicklungen in Deutsch als Fremdsprache. In: Deutsche Sprache 4/1997, S. 289 - 342 Online: http://www.ids-mannheim.de/grammis/orbis/daf/daframe1.html (2002.03.13.)
  • Bolz, Norbert (1990): Theorie der neuen Medien. München. Raben Verlag
  • Chapelle, C. (1997). CALL in the year 2000: Still in search of research paradigms? Language Learning and Technology (On-line), 1: 19-43. Online: http://polyglot.cal.msu.edu/llt/vol1num1/chapelle/ (2002.03.13.)
  • Donath, R. (1998): Deutschunterricht und das Internet: Welch spannendes Lernen! In: pervoi - Eine Zeitschrift für Deutschlehrerinnen und Deutschlehrer in Italien. Hrsg.: Goethe-Institut Rom. Nummer 3 (September bis Dezember 1998). S. 11 - 13. Online: http://www.englisch.schule.de/dafman.htm (2002.03.13.)
  • Donath, R. (1997). Fremdsprachenlernen und Kommunikationstechnologien: Möglichkeiten der elektronischen Kommunikation durch das Internet. Neusprachliche Mitteilungen 50.1: 33-37.
  • Donath, R. (Hrsg.). (1998). Vernetztes Lernen - Hypertexte, Homepages &.... Stuttgart: Klett.
  • Donath, R. (Hrsg.). (1999). Internet und Multimedia in der Erwachsenenbildung. Stuttgart: Klett.
  • Dringó-Horváth, I. (1998) Internet – Ist es was für uns?          DUFU, Deutschunterricht für Ungarn, Ungarischer Deutschlehrerverband, 1998/III.
  • Dringó-Horváth I. / Hoffmann O. (2000): A számítógép csak felkészülési eszköz a nyelvórára? Beszámoló egy országos felmérés eredményeiről, Média – Informatika – Kommunikáció 2001 Konferencia kiadványkötete, Veszprém, 2001
  • Falus, Iván szerk.(1996). Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Keraban Kiadó. Bp.
  • Fechner, J. (1994). Computer im Fremdsprachenunterricht Deutsch als Fremdsprache - Eine Einführung. In: Fechner: 5-21.
  • Grätz, R.: Internet im Unterricht Deutsch als Fremdsprache. Online: http://www.goethe.de/intern/50/artikel/art01.htm. (.2002.03.13.)
  • Grätz, R. (1998). Odyssee - ein Netzspiel per E-Mail (Bericht). In: Info DaF, 25, 5 , 635-636.
  • Grüner, M. / Hassert, T. (1992). Einführung in den computerunterstützten Fremdsprachenunterricht. Fernstudieneinheit. (Erprobungsfassung, GI München) .
  • Grüner, M., Hassert T. (2000): Computer im Deutschunterricht. Goethe Institut, München
  • Hoffmann, O. (1999): „Számítógéppel segített nyelvoktatás az iskolában?” Nyelvi Info 1999/12 Online: http://www.oki.hu/cikk.asp?Kod=2000-07-ta-Hoffmann-Szamitogep.html (2002. 03.13.)
  • Jelentés a magyar közoktatásról 2000. OKI. Budapest 2000. S. 215.
  • Jung, M. /Rüdiger, R. (1999): Wirtschaftsdeutsch im Internet. In: Fremdsprache Deutsch 2/1999 (Heft 21: Neue Medien im Deutschunterricht). Online: http://www.wirtschaftsdeutsch.de/artikel/jung.php3 (2002.03.13.)
  • Kárpáti, A., Varga, K.(1999) Digitális taneszközök az iskolában. In: NETWORKSHOP 99 konferenciakötet
  • Kárpáti, A. (2000). Képességfejlesztés KIT környezetben. In: szerk. Kozma Róbert: A Sulinet 2000 konferencia előadásai. Okker Kiadó. Bp.
  • Kárpáti, A. (2000). Oktatási szoftverek minőségének vizsgálata. In: Új pedagógiai szemle. Online: http://www.oki.hu/cikk.asp?Kod=2000-03-ol-Karpati-Oktatasi.html (2002. 03.13.)
  • Kárpáti, A. (2000). Digitális Pedagógia. A számítógéppel segített tanítás módszerei In: Új pedagógiai szemle. Online: http://www.oki.hu/cikk.asp?Kod=1999-04-ta-Karpati-Digitalis.html (2002. 03.13.)
  • Komenczi, B. On-line. Az információs társadalom és az oktatás. In Új Pedagógiai Szemle. Online: http://www.oki.hu/cikk.asp?Kod=1997-07-lk-Komenczi-Online.html (2002. 03.13.)
  • Legutke, M. K./Müller-Hartmann, A./Ulrich, S. (2000). Neue Kommunikationsformen im fremdsprachlichen Unterricht. In: Fritz, G. & Jucker, A. H. (Hrsg.). Kommunikationsformen im Wandel der Zeit. Vom Heldenepos zum Hypertext. Tübingen: Niemeyer: 51 - 73.
  • Müller-Hartmann, A. (2000):"The Role of tasks in promoting intercultural learning in electronic learning networks". In: Language Learning & Technology, Vol. 4, No. 2, September 2000, pp. 129-147 Online: http://llt.msu.edu/vol4num2/muller/default.html (2002. 03.13.)
  • Nyírő A.,Turi L.: Internet Magyarországon, 1999. Online: http://www.debrecen.com/internetto/feher/ (2000.11.14.)
  • Riechert, Rüdiger (1998): Internet im Unterricht Wirtschaftsdeutsch. In: Zeitschrift für Interkulturellen Fremdsprachenunterricht, 3(1), 11 pp. Online: http://www.ualberta.ca/~german/ejournal/riecher1.htm (2002. 03.13.)
  • Rösler, D. (2000). Foreign language learning with the new media: between the sanctuary of the classroom and the open terrain of natural language acquisition. In: German as a Foreign Language. Online: http://www.gfl-journal.de/1-2000/roesler.html (2002. 03.13.)
  • Rösler, D. (2000). Interaktion im Bereich „Fremdsprachenlernen und Neue Medien“. Erscheint in: Bausch, R. et al. Interaktion - Arbeitspapiere der 20. Frühjahrskonferenz zur Erforschung des Fremdsprachenunterrichts. Tübingen: Narr.
  • Rüschoff, Bernd (2000b): Computerunterstützte Lehr- und Lernmaterialien. Rohfassung eines Manuskripts für die Neuauflage des Handbuches Fremdsprachenunterricht,
  • Bausch/Christ/Krumm (Hrsg.). Francke Verlag (Tübingen). Online: http://www.uni-essen.de/anglistik/calltext.htm (2002. 03.13.)
  • Rüschoff, B. / Wolff D. (1999 ) Fremdsprachenlernen in der Wissensgesellschaft: zum Einsatz der Neuen Technologien in Schule und Unterricht. Hueber, Ismaning
  • Teichmann, S. Internet-communities und Interaktion im Netz. Online: http://www.leu.bw.schule.de/beruf/projektg/online/news7/dysoucom.htm (2002.03.13.)
  • Tschirner, Erwin 1999: "Kommunikation und Spracherwerb per Computernetz." In: Fremdsprache Deutsch 2/21, 54-58.
  • Újra meglódult az Internetezők számának növekedése, „Európai adatok”. Online: http://www.netsurvey.hu/index.php?mode=eredmenyek (2000.11.14)
  • Ulrich, S./Legutke, M. K. (2000). Neue Medien im Deutschunterricht - zur Arbeit mit webbasierten Materialien. In: Legutke, M. K. et al. (Hrsg.). Handbuch für Spracharbeit, Teil 6: Fortbildung I - III, 5. Ergänzungslieferung. München: Goethe-Institut, 8. 8. 1.
  • Várni kell még az internetes forradalomra. in.: Halász, G., Lannert, J. szerk.: Jelentés a magyar közoktatásról 2000. OKI Bp. 2000.
  • Warschauer, M. (1996b). Computer-Assisted Language Learning: An Introduction. In: Fotos: 3-20. Online: http://www.lll.hawaii.edu/markw/call.html (2002.03.13.)
  • Warschauer, M. (1996c). Motivational aspects of using computers for writing and communication. In: Warschauer. (Hrsg.). Telecollaboration in foreign language learning. Honolulu: Second Language Teaching & Curriculum Center (University of Hawai'i Press): 29-46. http://www.lll.hawaii.edu/nflrc/NetWorks/NW1/
  • Warschauer, M. (1999). Millennialism and Media: Language, Literacy, and Technology in the 21st century. Keynote address delivered at the World Congress of Applied Linguistics (AILA), Tokyo, August 1999.
  • Warschauer, Mark/Kern, Richard (Eds.) 2000: Network-based Language Teaching: Concepts and Practice. Cambridge: Cambridge University Press.
  • Wazel, G. (1998). Sprachenlernen und Sprachenlehren mit interaktiven Medien. Info DaF 25. 1: 36-53.
  • Wolff, D. (1997). Computer und sprachliches Lernen. Können die Neuen Medien den Fremdsprachenunterricht verändern? In: Kranz et al.: 14-29.
  • Wolff, D. (1998). The use of e-mail in foreign language teaching. In: http://www.insa-lyon.fr/Departements/CDRL/use.html  (1998.04.11.).
  • Wolff, Dieter: Neue Technologien und fremdsprachliches Lernen (Versuch einer Bestandsaufnahme I). In: Deutsch als Fremdsprache, 35, 3, (1998), 136-140


[1]Az általunk használt címlista az Oktatási Minisztérium 1998-as német nyelvet oktató középiskolák nyilvántartása alapján készült.

[2] Örvendetes kivétellel találkozhatunk pl. a Kodolányi János Főiskolán, ahol a tanárszakos hallgatók ún. internetes szakirányt választhatnak, amelynek keretében az internet irodalmi, nyelvészeti és módszertani vonatkozásaival is megismerkedhetnek.

 
¤ lap tetejére