Tanulmányok

Közlemények

Megemlékezések

Egyebek

Konferenciák

Könyvismertetések

Rezümék
Szerkesztőség
angol rezümék

2008. ÉVFOLYAM - 1-2. SZÁM
A TARTALOMBÓL
Schneider István: A soproni evangélikus líceum a Ratiók korában

A tanulmányban a modern tanügyigazgatás kezdetétől a II. Ratio Educationis kiadásáig vizsgáljuk az oktatás egységesítésére törekvő államhatalom és az evangélikus egyház viszonyát. Az önállóságukat féltő és a korábban még erőszakos elnyomástól szenvedő protestáns egyházak a Ratio Educationist, az első hazai tanügyi szabályzat bevezetését a vallásszabadságra és egyházi autonómiára hivatkozva minden lehetséges eszközzel próbálták megakadályozni. Joggal feltételezhetjük, hogy a tényleges ellenállás közel sem volt annyira heves, mint ahogy azt a protestáns iskolarendszer egészét értékelő művek egy része leírja. Ezt a feltételezést alátámasztja a soproni evangélikus líceum történetének vizsgálata, melynek során figyelemmel kísérjük, hogy az államhatalom központosító törekvései milyen változásokat okoztak az iskola életében. II József uralkodását a protestáns egyházak és az államhatalom ügyes kompromisszumaként jellemezhetnénk, hiszen a Türelmi Rendelet mellett az uralkodó további, a protestáns egyházakat kevésbé előnyösen érintő rendelkezései háttérbe szorulnak. Az 1791. XXVI. tc. által a protestáns egyházak, illetve iskolák részére biztosított önállóság eredményeképpen a protestáns iskolák elindultak a központi hatalomtól szinte teljesen független fejlődés útján.

Részletek

Baska Gabriella: Metaforák egy 19. századi városi néptanítóról

A 19. század utolsó harmadában a magyar közoktatás egyik meghatározó szempontja volt a tanítók képzettségének színvonala és ezek közösségei szakmai teljesítménye. A szerző egy tanító életútján, munkásságán keresztül mutatja be, hogy a népoktatás reformjai, a törvénykezések hogyan határozták meg munkájuk formai és tartalmi kereteit, és melyek voltak azok a közéleti és vallásos tevékenységek, amelyek évtizedeken át szorosan kapcsolódtak a tanítói hivatás betöltéséhez. Vizsgálja azokat a metaforákat, amelyek egy 19. századi néptanító jubileuma és halála alkalmából készült írásokban lelhetők fel. Mindezek rávilágítanak arra, hogy egy tanító működési területén milyen volt személyének az elfogadottsága, s az emlékezők mely személyes vonatkozásait emelték ki. Ezek ugyanis azt jelezték, hogy melyek azok a személyiségjellemzők, amelyek a tanítói hivatás lényegi elemei egy adott közösség megítélése alapján.

Részletek

Beke Tamás: ISKOLANŐVÉREK KALOCSÁN

1858-ban találkozott Kunszt József kalocsai érsek Franz Mária Teréziával, a Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővérek rend főnöknőjével és megállapodtak abban, hogy a főnöknő nővéreket küld Kalocsára a leányifjúság nevelése céljából. A nővérek 1860-ban nyitották meg első iskolájukat Kalocsán, a XIX. század végére a rend jelentős tényezővé vált a magyar iskolarendszer színes palettáján. A különleges nehézségek– idegen ország, nyelvi különbségek, többnemzetiségű települések, gazdasági elmaradottság– sem riasztották őket vissza attól, hogy a magyar leányok nevelésében úttörő feladatot vállaljanak. Később már nemcsak a leánynevelésben, hanem a népoktatásban is jelentős szerepet töltött be a kongregáció. Oktatási intézményeik, iskoláik létrejöttét és működését a hely és a kor igényeihez való alkalmazkodás, nagyfokú rugalmasság jellemezte. Tanítóképzőjükben, iskoláikban európai színvonalú volt az oktatás, a nyelvoktatás, a művészeti nevelés. A tanítást kiválóan felszerelt szertárak, laboratóriumok, eszközök, tangazdaságok, műhelyek és gazdag könyvtárak segítették. Az 1948. évi XXXIII. tc. államosította a felekezeti iskolákat. A kalocsai iskolanővérek legfontosabb működési területüket vesztették el. Az állam iskolaalapítási monopóliuma 1989-ben megszűnt; közel 4 évtized múlva visszatértek hazánkba a nővérek. A rendszerváltás egyik lényeges velejárója volt a jóvátétel, ami többek között az egyházi intézményeket is újra működőképessé kívánta tenni. Rendjük visszaállításával az Iskolanővérek is igényt tartottak régi épületeik egy részére, melyekben katolikus szellemű óvodákat, iskolákat és kollégiumokat létesítettek.

Részletek




Készítette