Tanulmányok

Közlemények

Megemlékezések

Események
Szerkesztőség
Események, tájékoztatók

Konferenciák

Könyvismertetések

Rezümék
Szerkesztőség
Angol rezümék
Szerkesztőség
Német rezümék
Szerkesztőség
Francia rezümék

Dokumentum

2007. ÉVFOLYAM - 3-4. SZÁM
A TARTALOMBÓL
Bíró Melinda: AZ ÚSZÁSOKTATÁSBAN ALKALMAZOTT OKTATÁSI MÓDSZEREK FEJLŐDÉSE

Az úszás egyidős az emberiséggel. Az emberi civilizációk vízparton, folyók mentén alakultak ki. Arról nincsenek adataink, hogy az őskor közösségeinek tagjai hogyan és miként sajátították el az úszást, viszont annál több bizonyíték van az ókori fejlett civilizációinak úszás- és fürdőkultúrájára és az úszástanítás mikéntjére. Az ókor embere felismerte a víz, a mozgás gyógyító erejét, a fürdés, az úszás szerepét a testi-lelki egészség megőrzése érdekében.

Részletek

Isó Dorottya: A VALLÁSOS NEVELÉS FELFOGÁSA A PEDAGÓGIA TUDOMÁNYÁBAN

Az egyház népének Krisztustól kapott küldetése, hogy hirdesse az evangéliumot, a megváltásról szóló örömhírt, s így munkálja a jézusi parancs valósulását: „Tegyetek tanítvánnyá minden népet”. (Mt 28,19) Ebből a szolgálatban a pedagógia tudománya nyújt segítséget. A nevelés története során neves pedagógusok által megfogalmazott gondolatok, a didaktika és a módszertan eredményei, a vallásos nevelésről alkotott pedagógiai nézetek, és azok ismerete nélkülözhetetlenek a küldetés végzésében. E gondolatok jegyében foglalkozik a tanulmány a kiemelkedő magyar pedagógusok vallásos nevelésről alkotott nézeteivel, illetve a vallásnak és a pedagógiának a kapcsolatával. A Pedagógiai Lexikon (1997) meghatározásainak ismertetése és értelmezése után két római katolikus, Fináczy Ernő és Weszely Ödön, két református, Imre Sándor és Karácsony Sándor, és egy evangélikus vallású, Schneller István pedagógiai gondolkodó nézeteit mutatja be.

Részletek

Kurucz Rózsa: VITÁK A MONTESSORI-PEDAGÓGIÁRÓL (1910-1956)

Maria Montessori a 20. századi pedagógiai örökségünk legkiválóbbjai közé tartozik, akinek nagy szerepe volt a modern gyermekpszichológia és pedagógia megteremtésében. A szigorú elveken alapuló természettudomány és orvostudomány fegyelmezett kutatójaként, nagy tudású egyetemi professzorként missziójának tekintette a gyermek új értelmezésének és a nevelés új ideájának hirdetését. Tette ezt 50 évig fáradhatatlanul, lankadatlanul.

Részletek

Géczi János: AZ ISKOLA KULTÚRÁJA: NEVELÉS ÉS TUDOMÁNY (II.)

A szerző, aki az Iskolakultúra című folyóirat szerkesztője, tanulmánya második részében az 1996-tól napjainkig tartó lapkiadási időszakot elemzi. Ismerteti azokat a körülményeket, amelyek a kiadóváltásokhoz, a lap profiljának időszakonkénti módosulásaihoz, a finanszírozási problémákhoz vezettek. A szerzők és a szerkesztőbizottság voltak a biztosítékai annak, hogy a folyóiratot a pedagógus szakma az egyik legszínvonalasabb periodikaként tarthatta számon. A szerző az elemzés során ismerteti a folyóirat rovatait, az ezekben megjelent fontosabb tanulmányokat és más közléseket, s hatásukat a pedagógiatudományra, illetve a pedagógiai gyakorlatra. Felsorolja azokat a főbb diszciplínákat és interdiszciplínákat, amelyek köréből jelentős tanulmányok készültek. A szélesebb körű tartalom célja az volt, hogy a pedagógiatudományt vegyék körül azok a tudományok, amelyeknek be kell épülni az embernevelés elméletébe és gyakorlatába. A tanulmány végén a szerző a Függelékben a hazai neveléstudományi szaksajtó és az oktatás viszonyát elemzi és értékeli.

Részletek

Csinády Judit: FELSŐOKTATÁSI REFORMOK ÉS JELENTŐSÉGÜK A VIKTORIÁNUS KORI ANGLIÁBAN

A tanulmány a felsőoktatás megreformálását tárgyalja a késő Viktoriánus kori Angliában, amely egyenes következménye volt a az elemi szintű és középiskolai reformoknak, s ezek csak néhány évvel előzték meg a felsőoktatásban zajlókat. Anglia, Oxfordtól és Cambridgetől eltekintve, nem büszkélkedhetett színvonalas felsőoktatással, ezért egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy új egyetemeket is kell alapítani, és át kell alakítani a túlságosan merev, megcsontosodott, az addigi hagyományok révén nagy presztízzsel rendelkező két vezető egyetemet. A tanulmány azt mutatja be, hogy kik voltak a kezdeményezői a szükséges újításoknak és nyomon követi, hogyan, milyen lépésekben mentek végbe a változások. Szó esik a legfontosabb területekről, kérdéskörökről, dilemmákról, melyeket érinteni kellett a reformoknak és arról, hogy ezek a törekvések végül milyen eredményeket hoztak.

Részletek



Készítette