Tanulmányok

Közlemények

Megemlékezések

Események

Könyvismertetések

Rezümék
Szerkesztőség
Angol rezümé
Szerkesztőség
Francia rezümé
Szerkesztőség
Német rezumé

2005. ÉVFOLYAM - 3-4. SZÁM
A TARTALOMBÓL
Surányi István: Alapfokú (általános iskolai) oktatás Székesfehérváron 1945-1948 között

Hazánkban az 1945-ben létrejött új társadalmi struktúra lehetővé tette a demokratikus iskolarendszer kiépítését. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. augusztus 16-án kelt 6650/1945. (VIII. 16.) sz. M. E. rendelete a népiskola I-VIII. és a gimnázium, illetve a polgári iskola I-IV. osztályai helyett életre hívta a "nyolcosztályos általános iskolát". Az iskolák államosítását követően az oktatás és nevelés szelleme a marxizmus-leninizmus, a dialektikus materialista világszemlélet alapján állt. Az oktatás-nevelés tartalmi célkitűzései a közoktatással és közművelődéssel összefüggő párthatározatokra épültek. Ezek megvalósításának helyi programjáról - megyei és városi párthatározatok alapján - a tanácsi testület döntött. A városi tanácshoz tartozó közoktatási és közművelődési intézményhálózat fejlesztése és azok üzemeltetése a tervgazdálkodás által meghatározott programok szerint folyt.

Részletek

Apáti Anna Zita: Az ír iskolarendszer rövid története

Írországról gyönyörű tájak, emberléptékű városok, barátságos emberek jutnak eszünkbe. Az élettel teli ország, talán az alacsony lélekszám miatt, mely ma kb. 4 millió, derűs hangulatot áraszt. A lakosság fiatal, az emberek korán alapítanak családot, magas a születések száma. A gyermeknevelés, a család központi helyet foglal el az írek életében. Ebben döntő befolyása van a katolikus egyháznak, mely a keresztény értékrend fontos közvetítője. Az ország ma a béke szigete, de nem volt ez mindig így. Az írek évszázadokig éltek angol fennhatóság alatt. A vigaszt, az erőt az állandó újrakezdéshez a katolikus vallás nyújtotta számukra, így lett az ír ember vallásossága mélyebb és több, mint máshol. Egyet jelent a hazaszeretettel, a függetlenséggel. Az ír kultúra reneszánszát éli Európában. Írók, költők, filmrendezők, zenekarok sora közvetíti felénk azt az optimizmust, melyből itt Közép-Európában hiányt szenvedünk. Az íreknek megvan az okuk az örömre. Makacs ragaszkodásuk, hitük a jobb élet reményében megtanította őket nevetni és átlépni saját problémáikon. Lehet, hogy nevelés kérdése az egész? Ahogy egykor ők a magyarokról, most mi vehetünk róluk példát.

Részletek

Hoffmann Orsolya: A számítógéppel támogatott tanulástól az e-learningig - A számítógéppel támogatott tanulás rövid története

Kezdetben a számítógépek felhasználása az oktatás területén csupán egy szakasznak tűnt az oktatástechnológiai eszközök fejlődésének történetéből, s Magyarországon az 1990-es évek kezdetéig szinte minden pedagógus az oktatástechnológia legújabb "hardver"[1]-ét látta benne, azaz, egy olyan új eszközt, amely az oktatás gépesítésével annak hatékonyságát hivatott növelni. Napjainkban a számítógépre, a különböző oktatóprogramoknak és az internetnek az iskolák mindennapi életébe, az oktatásba való bekapcsolásával sokkal inkább mint oktatástechnológia "szoftverre"[2] tekintünk. Didaktikai szempontból elsősorban nem avval foglalkozunk tehát, hogy milyen informatikai-számítástechnikai ismeretek szükségesek a számítógépek alkalmazásához, hanem sokkal inkább azokkal a módszerekkel, amelyek ezek hatékony, optimális kihasználását teszik lehetővé az egyén vagy a közösség tanulási folyamatainak segítése céljából.

Részletek

Hornyák Mária: Az európai óvodaügy hőskora Brunszvik Teréz levelezésének tükrében

3.rész: (1831-1836) /A tanulmány a T 038109 jelű OTKA pályázat támogatásával készült/

Részletek



Szabó Béla: Miniszteri rendeletek és tantervek szabályzó, meghatározó szerepe a középiskolai testneveléstanítás kialakulásában és fejlődősében (1777-1944)

A tanulmányban az egri fiú középiskolák (Ciszterci rend egri Szent Bernát Gimnáziuma Magyar Királyi Állami Reáliskola) testneveléstanításának kialakulását és fejlődését elemzem, értékelem a középiskolai testnevelést 1856-1944 között szabályzó és meghatározó miniszteri rendeletek és testnevelési tantervek alapján. Témánkat az intézmények, az uralkodó pedagógiai eszmék, törvények, valamint szabályozások, iskolai dokumentumok és a tényleges iskolai gyakorlat összefüggésében és kölcsönhatásában vizsgáljuk. Tanulságai nemcsak történetiek, hanem széles értelemben véve társadalmiak és kifejezetten pedagógiai jellegűek is. A középiskolai testnevelés reformjának olyan csúcsai, mint az 1883. évi XXX. tc., az 1918-as polgári forradalom és a Tanácsköztársaság idevágó törekvései, az 1924. évi XI. tc. és az 1934. évi XI. tc. mind a polgári kornak, mind az első proletárhatalom nevelési-oktatási elméletének és gyakorlatának összehasonlító történeti vizsgálatára nyújtanak kedvező alkalmat mai napig érvényes tanulságokra.

Részletek

Sipöcz László: Vargyas Endre királyi tanfelügyelő törekvései Győr vármegyében az 1868-as népoktatási törvény megvalósításáért a korabeli sajtó tükrében

Mondanivalóm három pillérre épül: az Eötvös-törvényként emlegetett 1868. évi XXXVIII. tc.-re, egy királyi tanfelügyelő ezzel kapcsolatos tevékenységére s a múlt század utolsó harmadának győri zsurnalisztikájára. Mindehhez a helyszín az akkori Győr város és vármegye.

Részletek



Készítette