Tanulmányok

Közlemények

Megemlékezések

Események

Könyvismertetések

Rezümék
Szerkesztőség
Francia rezümé
Szerkesztőség
Német rezümé

2005. ÉVFOLYAM - 1-2. SZÁM
A TARTALOMBÓL
Pálfy Ágnes: A felvilágosodás korának kettős arculata a francia és a magyar szabadkőművesség tükrében

A spekulatív szabadkőművesség, ami a XVIII. század elején vált ismertté Franciaországban, sok híres filozófust számlálhat soraiban. Bár ezeknek a felvilágosult elméknek nagy része vallás- és egyházellenes, a szabadkőműves páholyok mélyén az ősi és szent tradíció misztériumaira épülő rituális szertartásokat folytatnak. Voltaire szabadkőművessé avatása kitűnően példázza, hogy a racionalizmus és a racionalista filozófia nem képesek lerombolni sem az igazi misztériumot, sem a vallási szférát, melyek évezredek óta az emberi kapcsolatok alapjait képezik.

Részletek


Hornyák Mária: Az európai ovódaügy hőskora Brunszvik Teréz levelezésének tükrében

2. rész: (1828-1831) /A tanulmány a T 038109 jelű OTKA pályázat támogatásával készült/

Részletek

Sipeki Irén: A pályaválasztási tanácsadók tevékenységének és történetének áttekintése

Az elmúlt időszakban saját élményként is megtapasztalhattuk, hogy a technológiai váltások mindig fellendítették a változásokat. Magyarországon az 1990–2000 közötti történések jól tükrözik ezt a folyamatot. Jelentősen megnőtt az igény az átképzésekre, a továbbképzésekre, a legalább középfokú végzettség megszerzésére. Bizonyos szakmák és képzési formák elavultak, mások pedig – gyakran előzmények nélkül – megjelentek (pl.: bróker).

Részletek

P. Miklós Tamás: A magyar gyermek- és ifjúsági szervezetek a dualizmus kori Magyarországon (1867-1918)

A magyar nevelés- és pedagógiatörténet kevésbé vizsgált területe a tanórán és az iskolán kívüli nevelés; közöttük is a gyermek- és ifjúsági szervezetek, egyesületek, mozgalmak világa.[1] A nevelési és szocializációs folyamatok e színtereinek megjelenése a polgári társadalomfejlődés kísérőjelensége szerte Európában. Hazánkban a gyermek- és ifjúsági szerveződések létrejöttét és elterjedését a 19. század utolsó harmadától bekövetkező társadalmi, gazdasági és életmódváltozás hatásaira adott vallásideológiai, (állami) oktatáspolitikai és pártpolitikai válaszként értelmezhetjük. Előzményei és gyökerei azonban visszanyúlnak a magyar nevelés 17. századi történetéig, egyrészt a katolikus - jezsuita - ifjúsági hitbuzgalmi szerveződések, másrészt a protestáns kollégiumok önkormányzati szerveinek tevékenységéig.Tanulmányomban a gyermek- és ifjúsági egyesületek nevelési színtérként való felhasználására tett különféle dualizmuskori törekvéseket, és a magyar közoktatás-politikába való beépülését vizsgálom.

Részletek

Szabó Miklós: Iskolai "centrizmusok"

"Naturam expellas furca, tamen usque recurret" (Horatius). Űzd ki a természetet, bár vasvillával, mégis újra visszatér. Horatius - gondolom -, megbocsátana, ha azt mondanánk, hogy megállapítása nem csak az emberekre, hanem olyan dolgok természetére is vonatkozik, amelyeket mi hozunk létre, értük felelősnek érezzük magunkat, mintegy életünk szerves részét teszik. Akkor is, ha élők közössége hozza azt létre. "Élő dolog" az iskola is, amely a társadalom intézményeként vele együtt éli át a történelmi korok változásait, de megőrzi öntörvényű, autonóm "természetét".

Részletek

Surányi István: Az alapfokú oktatás Székesfehérváron 1920 és 1945 között

A 20. század elején a tanulás, a műveltség az egyre iparosodó-polgárosodó hazánk társadalmi értékrendjévé vált. E társadalmi igény sürgetően hatott a trianoni békediktátum után szétzilált magyar iskolarendszer és iskolahálózat átalakítására. Ennek megvalósítását a háborús károk és hazánk területének megcsonkítását ért veszteség mellett (a hazánktól elcsatolt területen maradt a népiskolák kétharmada, a középiskoláknak több mint fele), nehezítette a magyar gazdaság összeomlása, az áru és nyersanyaghiány, továbbá a nagyfokú pénzromlás. Mindezek miatt hazánknak új környezetben, korlátozott gazdasági lehetőségek között kellett újjászerveznie és megteremteni a magyar közoktatást.

Részletek

Demeter Zsófia: "Ennyiből egy oskolamester megélhet" Iskoláztatás Batthyány Fülöp herceg enyingi uradalmában a XIX. században

A hatalmas, köztörténeti, katonai, diplomáciai és egyháztörténeti szempontból egyaránt jelentős emberi teljesítményeket felmutató Batthyány-család hercegi ágának egy, a hitbizományi védelem alá nem tartozó uradalmának, az enyinginek iskolaügyét mutatom be.

Részletek



Készítette