Tanulmányok

Közlemények

Megemlékezések

Események
Szabó Imre, Golubeva Irina
Események, tájékoztatók

Könyvismertetések

Rezümék
Szerkesztőség
Angol rezümé
Szerkesztőség
Francia rezümé
Szerkesztőség
Német rezümé

2004. ÉVFOLYAM - 3-4. SZÁM
A TARTALOMBÓL
Jean Houssaye: L´Education nouvelle: Hier pour aujourd´hui?

On a l´habitude de dire que l´Education nouvelle est devenue vieille. Ce qui est exact. Elle était déjà vieille quand elle s´est contruite (avant la première guerre mondiale) et épanouie (entre les deux guerres), dans la mesure oů elle se présentait comme l´héritière de toute une tradition éducative innovatrice (Socrate, Coménius, Rousseau, Pestalozzi etc.). Elle apparaît comme vieille aujourd´hui puisque les idées qu´elle promeut sont au coeur des enjeux, des débats et des combats depuis un siècle. Nous avons donc eu tout le temps de nous habituer à elle. Est-ce à dire qu´elle est désormais trop vieille ? Est-ce à dire qu´elle est trop déconsidérée et par trop dépassée ?

Részletek

Hornyák Mária: Az európai ovódaügy hőskora Brunszvik Teréz levelezésének tükrében

1. rész: A bécsi Wertheimer Wilderspin - fordításának megjelenésétől az első budai kisdedóvóig (1826-1828) /A tanulmány a T 038109 jelű OTKA-pályázat támogatásával készült/

Részletek

Karacs Zsigmond: A földesi zsidók népiskolai és felekezeti oktatásának múltja

Alig másfélszáz éves múltra tekinthet vissza a földesi zsidó lakosság intézményes nevelésének története. Ennek a rövid időszaknak a feltárását is megnehezíti, hogy a hitközségi és iskolaszéki iratok(1) kutatásáról az 1944. évi deportálás következményeként le kell mondanunk, sorsáról semmilyen információval nem rendelkezünk. Az adatok összegyűjtésével mégis megkíséreljük ezeknek az éveknek a küzdelmes életét felidézni.

Részletek

Kéri Katalin: Muszlim nevelésügy a nyugati neveléstörténet-írásban

Korunk felveti egy széles kitekintésű, hazánk értékeinek megismerése és megőrzése mellett más népekre és kultúrákra is figyelő nevelés- és művelődéstörténet művelését. Ennek fontos részlete a napjaink egyik legnagyobb világvallásaként ismert iszlám kulturális értelemben vett múltjának a megismerése. Historiográfiai áttekintésünkben az elmúlt kb. százötven év e témáról született főbb (európai nyelveken megjelent) neveléstörténeti szakmunkáit és forráskiadványait mutatjuk be.

Részletek

Kovátsné Németh Mária: A magyar nyelvnek, mint az állam nyelvének elsajátítása

A hazai neveléstörténetnek szerves része a történelmi Magyarország dualizmuskori népoktatása. Feltáratlan a dualizmuskori tanügyi kormányzatunk tevékenységének hatása a népoktatásban. Sok téves feltételezés, prekoncepció él mind a szakirodalomban, mind a publicisztikában. Ezért fontos, hogy a törvények ismeretével, azok megvalósulásának kutatásával, a határon túli régiók történeti múltjának feltárásával, a források elemzésével hiteles képet alkossunk a dualizmuskori hazai tanügyi rendelkezések hatásáról, a népoktatási iskoláztatási gyakorlatról.

Részletek

Lipcsei Imre: A Trianon utáni Békés vármegyei gimnáziumok oktatástörténete

A kibontakozó polgárosodás igényeinek megfelelően csak a XIX. század elején jelennek meg a gimnáziumok Békés vármegyében. A lakosság körében addig is nagy igény jelentkezett a középszintű oktatásra, de a települések állami vezetői vagy az anyagiak hiányában, vagy tehetetlenségük miatt nem tudták kielégíteni az ilyen jellegű iskoláztatási igényeket. A fiatalok így más megyék iskoláit látogatták, vagy az elemi elvégzése után nem folytatták tovább tanulmányaikat.

Részletek

Kövér Sándorné: KELL-E MENNÜNK EURÓPÁBA? - A magyar és az európai óvodai rendszer kapcsolata és sajátos vonásai 1828-1998 között

Az 1828-ban megnyitott magyarországi kisdedóvó intézet Közép-Európában az első ilyen típusú intézmény. Buda az óvodák elterjedésének egy évtizedig központjává vált. Ahhoz, hogy ez így történt, kétségtelenül az első óvoda megalapítójának, Brunszvik Teréznek kiterjedt külföldi kapcsolata is hozzájárult.

Részletek

Kurucz Rózsa: A tehetséges, európai műveltségű Bezerédj Amália (1804-1837) öröksége

2004 áprilisában emlékeztünk meg Bezerédj Amália születésének 200. évfordulójáról. A hiteles életművek bemutatásának igénye kötelez bennünket arra, hogy feltárjuk azoknak a tehetséges embereknek az örökségét, akik több száz év elmúltával is tiszteletet és elismerést érdemelnek. Vannak közöttük olyanok, mint a neveléstörténetből jól ismert Apáczai Csere János (1625-1659), Kossuth Zsuzsa (1817-1854), Peres Sándor (1863-1907), vagy Kenyeres Elemér (1891-1933), akik bár rövid ideig éltek, de ezalatt is nagyon sokat tettek önmaguk és mások kiteljesítéséért. Tehetségük kibontakoztatásának példájával, európai műveltségük, reformtevékenységük és igaz írásaik üzenetével, értékőrző és értékteremtő alkotásaikkal kincseket hagytak ránk. Ők voltak azok, akiket számtalan tényező akadályozott tevékenységükben, érvényesülésükben, s ők azok, akiknek az utókor reális értékelése, elismerése, emlékezete hozta meg a méltó dicsőséget. Ilyen rövid életű, tehetséges, eredeti gondolkodású, európai műveltségű író, zeneszerző, intézményalapító volt Bezerédj Amália (1804-1837) is. Ő volt az, akinek életében nyomtatásban kevés műve jelent meg – az is álnéven –, akinek írásait férje rendezte sajtó alá, akinek számtalan félbehagyott, kiadatlan írása, írástöredéke maradt hagyatékában. Azon fiatalasszonyok közé tartozott, akiknek a reformkorban sok példája élt a Dunántúl, Erdély s a Felvidék kastélyaiban, kúriáiban. Miért maradhatott fenn mégis éppen az ő neve? Milyen helyet foglal el, milyen szerepe van az ősi Bezerédj-család történetében? Ki volt valójában Bezerédj Amália?

Részletek

Miklós Zoltán: Az oktatás tartalmi és módszertani sajátosságai a Ludovika Akadémián

A korszakban nagy szerepet játszó herbartista-zilleri didaktikai elvek váltak uralkodóvá a Ludovikán is, s e módszerek alkalmazása az oktatás sikerének egyik legfontosabb záloga lett. A következetesség és az előrelátás megjelent a tanítási órák elosztásának elveiben, a tanítás módjában, valamint a tanári kar közös eljárásaiban is. Ezek az elvek a képzés előrehaladtával egyre átfogóbban és árnyaltabban jelentkeztek.

Részletek

Sebestyén Kálmán: A Küküllő vidék református népoktatása a XVIII. század végén és a XIX. század első felében

A népoktatás-történet olyan gazdag hajszálgyökér-hálózat, amely az erdélyi magyar művelődéstörténet szinte minden vetületét átszövi. Időszerű, hogy az erdélyi magyar népoktatástörténet súlyának megfelelően elfoglalja helyét a magyar művelődéstörténetben és ezáltal hozzájáruljon a teljes magyar neveléstörténeti valóság bemutatásához.

Részletek



Készítette