Az elmúlt 200-250 év talán legjelentősebb, legnagyobb hatású társadalmi változása Európában a modern – nemzeti, országos – oktatási rendszerek kialakulása, kifejlődése volt. Ez a változás a polgári jellegű gazdasági-társadalmi átalakulás szükségszerű velejárója – következménye és eredménye –, s egyben – napjainkig terjedően – a felgyorsuló átalakulás, az ún. modernizáció egyik, talán legfőbb hajtóereje.

A 18. század utolsó évtizedeiben kibontakozott hazai magyar nyelvű sajtó már kezdettől fogva rendszeresen foglalkozott pedagógiai témákkal. Első nemzeti nyelven kiadott újságjainkban csakúgy, mint a legrégibb irodalmi és enciklopédikus jellegű folyóiratainkban számos, neveléssel kapcsolatos cikket, közleményt találunk. De míg eleinte inkább csak kisebb-nagyobb közleménnyel találkozunk, a hazai felvilágosodás korának második szakaszától kezdve megszaporodtak az elméleti pedagógiai témájú írások, a reformkorban pedig már tudományos igénnyel készült pedagógiai tanulmányok is olvashatók. E felvilágosodás- és reformkori periodikákban hatalmas, mindeddig kiaknázatlan forrásanyag rejlik, mely a magyar neveléstörténeti kutatások szempontjából, de egyszersmind folyóirat-irodalmunk jellegének és mélyebb tartalmi megismerésének vonatkozásában is alapvető fontosságú.

Magyarország egyik legkorábban alapított nagy múltú városa Székesfehérvár. Sohasem volt az ország kizárólagos fővárosa, mégis a magyar történelem jelentős településeinek sorába tartozott és tartozik ma is. Itt őrizték a koronázási jelvényeket. Negyven királyunkat és ötven királynét koronáztak a ma már csak romjaiban látható bazilika falai között. Ugyanitt temetkezett I. István, majd Könyves Kálmán után nemzeti királyaink közel fele. Virágzását gazdagsága is mutatja. Itt volt a királyi borpince. Rendelkezett a vásártartás, a pénzverés jogával. Kereskedői megjárták Jeruzsálem útjait is.

A világ mérhetetlenül tágas és csodálatosan sokszínű. Az utóbbi évszázadban a közlekedésben, a távközlésben, az informatikában és hírek áramoltatásában bekövetkezett forradalmi változások sohasem tapasztalt közel hozták egymáshoz bolygónk népeit.

1945-ben rendelet született a nyolcosztályos általános iskola létrehozásáról, amellyel az egységes, mindenki számára kötelező általános iskola gyakorlata vette kezdetét. 1948-ban elkezdődött az iskolák államosítása és az egyházi iskolák szinte teljes felszámolása. Az állami iskolák mellett csak néhány felekezeti iskola működhetett, nem létezhettek reformpedagógiai iskolák, legfeljebb néhány szigorú feltételek mellett engedélyezett kísérlet jöhetett létre.

A nagy múltú Alba Regia ezeréves története során mindig fontos szerepet töltött be az oktatás. Jól mutatják ezt a város törvényhozó testületeinek a közoktatás fejlesztése érdekében tett gazdasági intézkedései, a közoktatás törvényeire épülő rendeletek, szabályok alkotása és a város nevelőinek pedagógiai törekvései. Méltón érdemelte ki a megyeszékhely az „iskolaváros” nevet.