Tanulmányok

Közlemények

Megemlékezések

Egyebek

Konferenciák

Könyvismertetések

Rezümék
Szerkesztőség
angol rezümék

2008. ÉVFOLYAM - 1-2. SZÁM

Kiss Endre: Kiss Árpád-emlékév, 2007. Dokumentumok (közlemények, sajtóhírek)

A magyar progresszív pedagógia kiemelkedő személyisége (1907-1979), neveléstudós, közoktatás-politikus születése centenáriuma alkalmából tartott rendezvények program- és dokumentumanyagát adja közre a szerző, felidézve az emlékév jelentősebb eseményeit.

A MAGYAR PEDAGÓGIAI TÁRSASÁG KÖZLEMÉNYE A KISS ÁRPÁD EMLÉKBIZOTTSÁG MEGALAKULÁSÁRÓL

2007. január 9-én a Magyar Pedagógiai Társaságban létrejött a Kiss Árpád Emlékbizottság. Az emlékbizottság célja: Kiss Árpád születésének centenáriumi évében az életmű eleven örökségére irányítani a figyelmet, fokozni az igényes neveléstörténeti érdeklődést a 20. század második felének történései iránt,  egybefűzni azokat a műhelyeket, közösségeket, településeket, melyek összefüggenek a jeles pedagógus-előd munkásságával.
A Kiss Árpád Emlékév január 24-én 10 órai  kezdettel az Újbudai Pedagógiai Szolgáltató Központban sorra kerülő sajtótájékoztatóval veszi kezdetét. Itt mutatkozik be az Emlékbizottság. Báthory Zoltán méltatja Kiss Árpád pedagógiai jelentőségét, szó esik az év rendezvényeiről, átadják az Új Pedagógiai Szemle „Az Év cikke” díjait, meghirdetik az V. debreceni Kiss Árpád Emlékkonferenciát, bemutatják a IV. konferenciáról készült tanulmánykötetet. A sajtótájékoztató nyilvános, érdeklődőket várunk.
Februárban a balassagyarmati Balassi gimnáziumban Mikonya György tart nyílt órát Kiss Árpád és kora címmel.
Tavasszal a Fasori gimnázium ad helyet emlékülésnek, itt a házigazdák méltatják a jeles alma mater pedagógiáját, hagyományait és jelenét, majd Kiss Árpád egykori munkatársai emlékeznek az OPI-ban töltött évtizedekre, végül egy harmadik blokkban az Országos Pedagógiai Intézet utolsó, nyolcvanas évekbeli korszakát méltatják-elemzik a megszólalók.
Áprilisban a XI. kerületi önkormányzat és más támogatók segítségével kerül sor emléktábla-avatásra a Bercsényi utcai ház falán.
Májusban a Magyar Pedagógiai Társaság ünnepi küldöttgyűlésén Kiss Árpádról, az egykori elnökről, és a civil szervezet 40 év előtti újjászervezéséről esik szó.
Szeptember végén a hagyományos debreceni konferencián a programba illesztve lesz szó Kiss Árpádról, illetve a hagyatékhoz tartozó egyéb témakörökben tartanak előadásokat, lehetőséget teremtve doktoranduszoknak, pedagógia szakosoknak fellépésre, akár a helyi Kiss Árpád-emlékszoba forrásainak elemző feldolgozására is. Felvetődött a fiatal előadók pályázati ösztönzése és támogatása is.
Novemberben a balassagyarmati Balassi gimnázium és a Kiss Árpád Általános Iskola közösen szervez konferenciát – kitekintve a Palócföld pedagógiai hagyományaira az elmúlt évszázadból, illetve a jövő kihívásaira. (Arany János program stb.)
Az Emlékbizottság az év tapasztalatai alapján dönt arról, hogy a pedagógiai társaságban asszociált közösségként együtt marad-e.
Kérjük az emlékeztető olvasóit, nyilatkozzanak: feltüntethető-e nevük az Emlékbizottság tagjaként. A jelen voltak a maguk nevében erre felhatalmazást adtak. (Ádám György, Báthory Zoltán, Benő Kálmán, Csillag Ferenc, Csonka Csabáné,  Golnhofer Erzsébet, Gyurcsó Gyuláné,  Imre Éva, Jeney Lajos, Kerekes Béla és Mária, Kiss Endre, Loránd Ferenc, Mikonya György,  Ollé János, Szabó Imre, Tibay András, Tölgyesi József, Trencsényi László. Kifejezte csatlakozási szándékát Kelemen Elemér, Donáth Péter, Kozma Tamás, Tomana Györgyi. Hiller István miniszter hivatalból Szüdi Jánost delegálta.
Az emlékeztetőt készítette: Trencsényi László, a Magyar Pedagógiai Társaság ügyvezető elnöke
2007. január 12.

A MAGYAR PEDAGÓGIAI TÁRSASÁG KÖZLEMÉNYE

2007-ben a neveléstudomány interdiszciplináris gondolkodásban elkötelezett szakmai csoportjai és szakemberei a közoktatás megannyi aktuális és fontos kihívására adandó válaszok keresése mellett alkalmat találtak arra, hogy a példaadó szakember, Kiss Árpád születésének centenáriuma előtt tisztelegjenek. A Magyar Pedagógiai Társaság a hagyományőrzést és a modernizációt egységben képviselő kivételesen nagy múltú civil szervezet.  2007-ben emlékezik meg újjáalakulásának 40. évfordulójáról. Nem véletlen egybeesés az, hogy ebben a 40 év előtti szakmai-társadalmi aktusban is fellelheti Kiss Árpád „szellemujjait”. A Magyar Pedagógiai Társaság alkalmas keret arra, hogy (a Debreceni Egyetemen hagyományosan kétévente sorra kerülő Emlékkonferencia programját is figyelembe véve) lehetőséget teremtsen Kiss Árpád szellemi örökségének méltatására, nemkülönben – e feladattól elválaszthatatlanul – az 1945 utáni magyar nevelésügy még feltáratlan vagy aktuális tudományos viták kereszttüzében álló kérdéseiről diskurzus kezdeményezésére és lefolytatására.
Az MPT eddig is működtetett olyan szervezeti egységeket (munkacsoportokat, munkabizottságokat), melyek tevékenységét a nevelésügy egy-egy nagy hatású alakja határozza meg. Szervesen illeszkedik ebbe a tradícióba és szervezetbe a Kiss Árpád Emlékbizottság létrehozása.
Az Emlékbizottság tagjai a neveléstudomány, a pedagógia, nemkülönben a nevelésügy nyilvánossági csatornáinak jeles képviselői, köztük Kiss Árpád egykori munkatársai, az MPT aktivistái, a Debreceni Egyetem vezető oktatói, Balassagyarmat és Újbuda (az életút fontos állomásainak) közéleti szereplői.
Az Emlékbizottság az Újbudai Pedagógiai Szolgáltató Központban 2007. január 24-én mutatkozott meg szélesebb nyilvánosság előtt. Báthory Zoltán professzor méltatta a jeles előd életútjának és szellemi hagyatékának tanulságait, majd szó esett az emlékév eseményeiről. Ezek szerint áprilisban a Fasori gimnázium vendéglátásában esik majd szó – a jeles alma mater bemutatkozása mellett – arról a korszakról, amikor a Fasor és a Bajza utca sarkán az Országos Pedagógiai Intézet állt és működött a maga értékelésre, mérlegállításra méltó módján.  Kiss Árpád Bercsényi utcai lakásának falán emléktábla örökíti meg emlékét – avatás áprilisban. Az MPT májusi küldöttgyűlése a szakma civil szerveződéseinek jelentőségét vizsgálja majd az újjáalakulás 40. évfordulója tükrében. Szeptember 28-án kezdődik az V. Kiss Árpád Emlékkonferencia, amely a szaktudomány interdiszciplináris művelőit hívja az oktatásügy „eredménytelenségei” feletti konzíliumra. (Buda András konferenciatitkár a sajtótájékoztatón mutatta be a IV. konferencia kötetét.) Novemberben a balassagyarmati Kiss Árpád Általános Iskola és a Balassi gimnázium hívja azokat, akik a „görbeország”, a Palócföld oktatásügyének 100 évére kíváncsiak.
A rendezvény meleg színfoltja volt az a díjátadás, melyen az Új Pedagógiai Szemle, a nagy hagyományú szakfolyóirat szerkesztőbizottsága – és Majzik Lászlónénak, a legendás szerkesztőnek a családja – köszöntötte a 2006. ,Év cikkének’ kitüntetettjét, Bárdossy Ildikó pécsi egyetemi docens asszonyt.

2008. január 27.

KISS ÁRPÁD-EMLÉKÉV – PROGRAMOK

Budapest, 2007. január 24., szerda (MTI) Kiss Árpád-emlékévvé nyilvánította a 2007-es esztendőt a Magyar Pedagógiai Társaság (MPT); a pedagógusra több tudományos tanácskozáson emlékeznek az év folyamán - hangzott el a programokat ismertető szerdai budapesti sajtótájékoztatón. Trencsényi László, az MPT ügyvezető elnöke elmondta: a programokat emlékbizottság koordinálja, amely januárban alakult. A tervek szerint áprilisban a fasori evangélikus gimnáziumban tartanak tudományos ülést, majd májusban az MPT jubileumi ünnepi közgyűlésén idézik fel a pedagógus életútját.
Szeptemberben a Debreceni Tudományegyetem ad otthont az V. Kiss Árpád Emlékkonferenciának. A tanácskozáson szó lesz a tanárképzés kereteiről és tartalmáról, az oktatás-nevelés eredményességének rejtett hibaforrásairól, a romaoktatás problémáiról. Kiss Árpád születésnapjához kapcsolódva emléktáblát is avatnak az év során a fővárosban s Balassagyarmaton, a nevét viselő intézményben szintén konferencián emlékeznek meg róla.
Kiss Árpád nem csak pedagógus volt, hanem társadalompedagógus. Egyike azoknak, akik azt gondolták, hogy jó iskolában jó pedagógiával jó társadalmat lehet teremteni - méltatta Báthory Zoltán korábbi közoktatási államtitkár a pedagógust. Az oktatáspolitikus szerint, ha Kiss Árpád ma is élne, biztosan lelkesedne az Európai Unióért és a kétszintű érettségiért, de kevésbé örülne a kulcskompetenciáknak és a nemzeti alaptantervnek, s nem lenne elégedett a közoktatási reform állapotával.
Kiss Árpád 1907-ben született Csernátfalun. A neveléstudós, közoktatás-politikus a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett diplomát, tanított Balassagyarmaton, Debrecenben. Dolgozott a Pedagógiai Tudományos Intézetben, fontos szerepe volt az 1945-ben létrehozott általános iskolakoncepciója kialakításában, az iskolákban a teljesítménymérés és objektív értékelés módszerének kidolgozásában. 1979-ben hunyt el Budapesten.

A KISS ÁRPÁD EMLÉKBIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

A Kiss Árpád Emlékév következő eseménye április 14-én a Városligeti Fasor 17-21-ben kerül sorra. Kiss Árpád, a 20. század második fele meghatározó pedagógusa és neveléstudósa születésének centenáriumi éve alkalmat ad arra, hogy szakmai összejövetellel tisztelegjünk az ünnepelt egykori munkahelye, alkotóműhelye, az egykori Országos Pedagógiai Intézet emléke előtt, elősegítsük annak az igényes mérlegnek a szükséges megvonását, amely számot vet a Kiss Árpád személye által megtisztelt háttérintézettel, s a jeles személyiség működése után következő – alig elemzett – korszakkal. A fontos épületben – mint ismeretes –, korábban a legendás Fasori gimnázium működött, s 1990 óta ismét ennek az alma maternek a helye. A tisztelgés tehát egyúttal a hely szellemének is szól.

A FASORI EMLÉKÜLÉS PROGRAMJA

2007. április 14. szombat, 10-14 óra
Ódor László igazgató: Köszöntő – a „fasori hagyományok” élnek
Kádárné Fülöp Judit főtanácsos: Egy műhelyben Kiss Árpáddal
Szabó László Tamás egyetemi tanár: Emlékeim Kiss Árpádról
Veres András irodalomtörténész: A tankönyvháborúról évtizedek múltán
Mihály Ottó oktatáskutató: Fordulat - reform - OPI: nyolcvanas évek
A konferenciához kapcsolódik: emléktábla-avatás Kiss Árpád egykori dolgozószobája falán
Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium
Kiss Árpád Emlékbizottság - Magyar Pedagógiai Társaság

KÖZLEMÉNY A FASORI EMLÉKÜLÉSRŐL

Oktatás-emlékév. Konferencia Kiss Árpád pedagógus emlékére

            Budapest, 2007. április 14., szombat (MTI) - Kiss Árpád pedagógus, neveléstudós igazságos, becsületes volt, integrálni tudta azt, amit ma tudásmenedzsmentnek hívnak – hangsúlyozta Kádárné Fülöp Judit főtanácsos szombaton Budapesten, a Kiss Árpád-emlékév alkalmából tartott konferencián.  Kiss Árpád úgy vezette az Országos Pedagógiai Intézet Didaktikai Tanszékét, hogy abból „ki tudott nőni egy teljesítménymérési, értékelési kultúra”.
            Mihály Ottó oktatáskutató szerint az 1980-as évek meghatározó időszak volt a pedagógiában. „Az innovációs boom” idején minden olyan dolog megváltozott a pedagógiában, ami a társadalom más területein csak a 90-es években kezdődött el – fogalmazott a kutató. Emlékeztetett arra, hogy ekkor érlelődött meg a Nemzeti alaptanterv gondolata. 1985-ben alkották meg az új oktatási törvényt, amely már nem ideologikus alapokra épült, hanem szakmai önállóságot adott az iskoláknak, megszüntette a szakfelügyeletet, létrehozta a tanácsadói rendszert, lehetővé tette, hogy az iskolák önmaguk határozzák meg tevékenységüket.  Autonómia, decentralizáció, önállóság tekintetében új pedagógiai helyzet alakult ki az 1980-as években – összegezte gondolatait Mihály Ottó.

LEVÉL A KISS ÁRPÁD-EMLÉKTÁBLA ÜGYÉBEN

A XI. kerületi Önkormányzat Vezetőinek és Képviselő-testületének
 
Hölgyeim és Uraim,
 
Kiss Árpád, a magyar pedagógiai tudományosság kimagasló elméleti tudósa és elkötelezett gyakorlati szakember 2007-ben töltené be 100 éves születésnapját.
Kiss Árpád tudományos emlékezetének fenntartásában egyként érdekelt a Magyar Pedagógiai Társaság (amelynek elnöke volt), az MTA Pedagógiai Bizottsága (amelynek kiválóságai között Kiss Árpád nem egy tanítványa is dolgozik), a Debreceni Egyetem Pedagógiai Intézete (amely Emlékszobát és Archívumot rendezett be Kiss Árpád hagyatékának őrzésére és a kutatók előtti megnyitására) és a család képviselői.   
(…)
Kiss Árpád a negyvenes évek eleje óta a XI. kerület, szűkebben Lágymányos lakója volt. Először (1961-ig) a Lágymányosi utca 21/a alatt lakott, ahol drámai körülmények között sikerült egy számára kitöltött francia nyelvű igazolás felmutatásával kitessékelnie a pincéből a szovjet katonákat. 1961-től a Bercsényi utca 12 alá költözött családjával, mely utcát mind a mai napig nem annyira Kiss Árpád, mint az akkori Illés együttes koncertjei tettek Budapest-szerte ismertté.
A fentebb felsorolt és Kiss Árpád tudományos emlékezetének fenntartásában egyként érdekelt intézmények nevében azzal a kéréssel fordulunk a XI. kerületi Önkormányzathoz, hogy engedélyezze, s ha lehet, támogassa is, hogy emléktáblát helyezzünk el a Bercsényi utca 12-es számú házon, amelyben 1961-től élete végéig (1979) lakott és dolgozott.
(…)
Nagyon örülnénk, ha kérésünk meghallgatásra találna.
Nagyrabecsüléssel és barátsággal,
Trencsényi László
Kiss Endre
 
(2006. szeptember 15.)

MEGHÍVÓ ÜNNEPÉLYES EMLÉKTÁBLA-AVATÁSRA

MEGHÍVÓ
ünnepélyes emléktábla-avatásra

Kiss Árpád,
a kiemelkedő tudós és pedagógus születésének
100. évfordulóját ünneplő Emlékév jelentős eseményeként
emléktáblát lepleznek le tisztelői egykori lakóházának falán.
Tisztelettel és örömmel hívjuk meg Önt
az ünnepi eseményre 2007. szeptember 13-án, csütörtökön 16 órára
a Budapest, XI. kerület Bercsényi u. 12. számú ház elé.
Köszöntőt mond:
Görög András, a XI. kerületi Oktatási és Informatikai Bizottság elnöke
Megemlékezést tart:
Báthory Zoltán, a Kiss Árpád Emlékbizottság elnöke
Ollé János, ELTE Neveléstudományi Intézet
Közreműködnek a Weiner Leó Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola tanulói.
Magyar Pedagógiai Társaság
Kiss Árpád Emlékbizottság
Újbudai Pedagógiai Intézet
Újbudai Önkormányzat

KÖZLEMÉNY AZ EMLÉKTÁBLA-AVATÁSRÓL

Felavatták Kiss Árpád tudós és pedagógus emléktábláját Budapesten

    Budapest, 2007. szeptember 13., csütörtök (MTI) - Felavatták születésének centenáriumán Kiss Árpádnak, a magyar nevelésügyi és pedagógiai kutatás kiemelkedő képviselőjének emléktábláját csütörtökön Budapesten, egykori lakóházának falán, a XI. kerületi Bercsényi utca 12. szám alatt.
    Nem állandó reformokra van szükség, hanem folyamatos korszerűsítésre, és a XI. kerületben - ennek a Kiss Árpád-i gondolatnak a jegyében – erre törekednek az oktatásban – mondta köszöntőjében Görög András, a városrész oktatási és informatikai bizottságának elnöke.
    Ritka, hogy a neveléstudomány egy képviselője is emléktáblát kap valahol – mutatott rá Báthory Zoltán, a Kiss Árpád Emlékbizottság elnöke, egyetemi tanár, aki egykori mestere európaiságát, modernitás iránti elkötelezettségét hangsúlyozta megemlékezésében.
    Kiss Árpád aktív tudós volt, aki gondolatainak megvalósítását is fontosnak tartotta egy barátságtalan korban – mondta az emlékbizottság elnöke.
    Az egykori tudós, pedagógus alakját idézve Báthory Zoltán úgy vélte, hogy Kiss Árpád nagyon lelkesedne a nemzetközi és a hazai oktatási felmérésekért, ugyanakkor nem lenne elégedett az oktatási reformmal, több kutatást és fejlesztést követelne.
    Ollé János, az ELTE Neveléstudományi Intézetének munkatársa a Műveltség és iskola című kötet szerzőjének komplex szemléletmódját emelte ki, s mint mondta, ha nem tudnánk, hogy ki írta, akkor legalább két-három embernek tulajdonítanánk ezt a munkát.
    Az emléktáblát Újbuda önkormányzata, a Magyar Pedagógiai Társaság, a Kiss Árpád Emlékbizottság, az Újbudai Pedagógiai Intézet képviselői és a család képviselője koszorúzták meg.
    A Magyar Pedagógiai Társaság a 2007-es esztendőt Kiss Árpád-emlékévvé nyilvánította. Szeptemberben a debreceni tudományegyetem ad otthont az V. Kiss Árpád-emlékkonferenciának. A tanácskozáson szó lesz a tanárképzés kereteiről és tartalmáról, az oktatás-nevelés eredményességének rejtett hibaforrásairól, a romaoktatás problémáiról. Kiss Árpád születésnapjához kapcsolódva Balassagyarmaton, a nevét viselő intézményben szintén konferencián emlékeznek meg a tudós pedagógusról.
   
MTI 2007. szeptember 13., csütörtök 18:16

AZ V. KISS ÁRPÁD-KONFERENCIA

Interdiszciplináris pedagógia és az eredményesség akadályai
(V. Kiss Árpád Emlékkonferencia)

A Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottsága, a Debreceni Egyetem Neveléstudományi Tanszéke és a Magyar Pedagógiai Társaság 2007 szeptember 28-29-én Debrecenben rendezi meg az Interdiszciplináris pedagógia és az eredményesség akadályai (V. Kiss Árpád Emlékkonferencia) elnevezésű tudományos tanácskozását.
A Kiss Árpád születésének 100. évfordulóján megrendezésre kerülő konferencia az 1999-ben útjára bocsátott konferenciasorozat alapgondolatát folytatja. Azt szeretnék elérni, hogy az idei rendezvény – folytatva a hagyományokat –, Kiss Árpád (egyben kiváló kortársai és az egész történelmi korszak) szellemi hagyatékát, „egy európai értelemben művelt és fogant pedagógiá”-t, a neveléstudomány lehetőleg teljes interdiszciplináris kapcsolatrendszerébe ágyazva ápolja.
A 2005-ös, IV. emlékkonferencia az oktatás finanszírozását állította érdeklődésének középpontjába, hiszen a finanszírozás elsőrendű – de nem egyedüli – meghatározója az oktatási-nevelési folyamat sikerének vagy esetleges eredménytelenségének.
A globalizáció, a posztindusztrializmus és a társadalmi esélyegyenlőtlenségeket kiegyenlíteni hivatott változó szerepű állam új társadalmi közeget teremtettek, sőt teremtenek. Ebben a közegben az oktatás és nevelés esetleges hiányosságainak egy sor új, „finomabb” összetevője is lehetséges: a társadalmi szerepek, társadalmi médiumok új mozzanatai, a szereplők új érdekviszonyai, a megfogalmazott elvárások esetlegesen valóságszegény jellege, a hosszú, de sokszor már a középtávú stratégiák hiánya és sorolhatnánk még tovább is az okokat. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az oktatás piacáért folytatott elsősorban gazdasági, s csak jóval kisebb mértékben szakmai indíttatású harc napjainkban már az országhatárokat túllépve nemzetközi dimenziókat öltött. Ennek a bonyolult, soktényezős helyzetnek az oktatás eredményességére fókuszáló elemzésére hívjuk fel előadóinkat.

A konferencia tervezett szekciói:  
1. Az Európai Unió oktatásügye az eredményesség fókuszában
2. Az oktatáspolitika szerepe az oktatás eredményességében vagy eredménytelenségében
3. Az oktatás rejtett hibaforrásai
4. Irányzatok és elméletek a mai pedagógiában
5. A pedagógiai és a rokon tudományok. Módszerek és módszertanok
6. A tanárképzés keretei és tartalmai
7. Teljesítmény az oktatásban
8. A tanítás művészete és technikája
9. Összehasonlító pedagógia
10. Multikulturális társadalom és oktatás. Oktatás(ügy) és kisebbségek
11. A civiltársadalom és az oktatás(ügy), civiltársadalom és eredményesség
12. A pedagógiai tudomány és oktatásügy története. Debreceni Iskolák a pedagógiában
13. Kiss Árpád pedagógiája

A konferencia előadásait, az eddigi Kiss Árpád-emlékkonferenciák során követett eljáráshoz hasonlóan, ismét összefoglaló kötetben szeretnénk megjelentetni. Az előző konferencia gyűjteményes kötete 2006 december végén megjelent.

Debrecen – Budapest, 2007. január vége

Báthory Zoltán, a tudományok doktora, MTA Pedagógiai Bizottsága
Buda András, Debreceni Egyetem Neveléstudományi Tanszék
Kiss Endre, a tudományok doktora, ELTE - KJF
Kozma Tamás, a tudományok doktora, Debreceni Egyetem Neveléstudományi Tanszék
Trencsényi László, ELTE, Magyar Pedagógiai Társaság
Rendezők:
Debreceni Egyetem Neveléstudományok Intézete
Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottság
DAB Neveléstudományi Munkabizottság
Magyar Pedagógiai Társaság
Program

KÖZLEMÉNY AZ V. KISS ÁRPÁD-EMLÉKKONFERENCIÁRÓL

Kiss Árpád-emlékkonferencia Debrecenben

Interdiszciplináris pedagógia és az eredményesség akadályai címmel kezdődött meg az V. Kiss Árpád-emlékkonferencia pénteken a Debreceni Akadémiai Bizottság (DAB) székházában.
    A  jeles pedagógus az idén lenne 100 esztendős.
    Kiss Endre, az ELTE professzora, Kiss Árpád fia a tanácskozást megelőzően az MTI-nek elmondta: édesapja 1938 és 1944 között tanított a helyi egyetem gyakorló gimnáziumában, ahol egyébként az egyetem neves professzorai is oktattak.
    A debreceni gimnáziumból került Kiss Árpád Budapestre az Oktatási Minisztériumba, majd 1945 után az Országos Köznevelési Tanács ügyvezető igazgatója volt, azé a tanácsé, amelynek az igazgatói posztját Szent-Györgyi Albert töltötte be. Kiss Endre elmondta azt is, hogy 1997-ben került a Debreceni Egyetemhez Kiss Árpád könyvtára és kéziratos hagyatéka, amit emlékszobában helyeztek el. Ekkor rendezték meg az első fórum jellegű emlékkonferenciát, amin a kutatók mellett a kutatás iránt érdeklődő pedagógusok is részt vettek. Már akkor is, s azóta is jelentős érdeklődés mutatkozott a konferencia iránt. Kiderült ugyanis, hogy az ilyen jellegű tudományos, de az alkotó pedagógusokat is integráló fórumra szükség van.
    Az idei kétnapos tanácskozáson mintegy 100 előadás hangzik el. A tanácskozás kiemelt témája az eredményesség akadályai köré csoportosul, vagyis azt járják körbe a kutatók és a pedagógusok, mi akadályozza az eredményeket, azt, hogy több, különösen sikeres tanuló kerüljön ki az iskolákból.
    Az V. Kiss Árpád-konferencia – amelyet a Debreceni Egyetem Neveléstudományok Intézete, a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottsága, a DAB Neveléstudományi Munkabizottsága és a Magyar Pedagógiai Társaság rendezett, szombaton fejeződik be Debrecenben.

KÖZLEMÉNY A BALASSAGYARMATI KISS ÁRPÁD-MEGEMLÉKEZÉSRŐL

Kiss Árpád neveléstudósra emlékeztek Balassagyarmaton csütörtökön születésének századik évfordulóján; az országos emlékév keretében rendezett emléknapon a Magyar Pedagógiai Társaság (MPT) főtitkára, valamint a tudós fia azt a közeget is felidézte, amelyben Kiss Árpád nemzedéke dolgozott.
Kiss Árpádnak meghatározó szerepe volt az 1945 utáni években az általános iskolák tanterveinek kidolgozásában, az iskolai teljesítmények mérésének és értékelésének elterjesztésében, objektívvé tételében. Kiemelkedő részt vállalt a magyar neveléstudomány nemzetközi kapcsolatainak megteremtésében.
1974 és 1979 között a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke volt.
Tanári pályáját Balassagyarmaton kezdte 1932-ben, a Nógrád megyei városban általános iskola viseli a nevét.
Kiss Endre filozófus, Kiss Árpád fia előadásában azt fejtette ki, hogy nagyon magas kulturális szintű fiatal értelmiség kötelezte el magát az iskolák mellett az 1920-as, 30-as évektől, őket nevezte „abszolút pedagógusoknak”, akik egyben tudósok, filozófusok és gyakorlati emberek voltak. Ebbe a pedagógiai elitbe sorolta többek között Faragó Lászlót, Ravasz Jánost, Vajda György Mihályt, Prohászka Lajost, Szabolcsi Miklóst. Hozzátette: Kiss Árpád 1956 után egyedül maradt ebből a nemzedékből.
A szabadság és felelősség kulcsszavak kapcsán Trencsényi László, a MPT főtitkára egy anekdotával példázta a korabeli körülményeket, amit a Nógrád megyei pataki általános iskolából hozott magával, ahol pedagógusként dolgozott az 1970-es években. Elmondta: 1972-ben megjelent keménykötésben egy közoktatási párthatározat, benne ezzel a mondattal, hogy „fokozni kell iskoláink világában a demokratizmust”. Patakon ennek szellemében „a diákönkormányzásnak olyan elemeit tudták kikísérletezni, ahol megjelent a szabadság és a felelősség a diákok életében is”, de Trencsényi Lászlónak emiatt raportra kellett mennie az iskolaigazgatóhoz, akinek a kötetében viszont az a mondat volt aláhúzva: „az iskolában rendnek kell lennie”.

FELKÉRÉS A FILOZÓFIAI VITAKÖR MEGEMLÉKEZÉSÉHEZ

A Filozófiai Vitakör tudományos egyesület örömmel emlékezne meg a kiváló tanárról, Kiss Árpádról, születésének centenáriumán (…). Tisztelettel felkérem, hogy egyesületünket szíveskedjék megtisztelni egy Kiss Árpádról tartandó előadásal. Felkérésem remélt elfogadásában bízva, a Kiss Árpád-emlékülést törzshelyünkön, a Magyar Állami Földtani Intézetben tartanánk meg 2007. november 23.-án, pénteken 17 órai kezdettel. Természetesen, ha ez az időpont nem felene meg Önnek, készek vagyunk egy másik időpont kitűzésére. 

FÜLSZÖVEG KEREKES BÉLÁNÉ „IN MEMORIAM KISS  ÁRPÁD” CÍMŰ, 2008-BAN MEGJELENT KÖNYVÉHEZ

Kerekes Béláné különlegesen szép könyve különleges könyv. Pedagógiai ars poetica zavarba ejtően sok szempontból is. Ars poeticája annak a pedagógiai gyakorlatnak, amit egyszerűen tanításnak nevezünk, egy olyan tanárnőé, aki egyszerűen és rögtön, további áttételekre nem várva akarja felhasználni a tanítás egy forradalmának egyik állomását a hétköznapokban. De ars poeticája egy tanári csoportnak is (akkor még nem ismerték a community lefegyverző fogalmát) a programozott oktatás sokat ígérő elveinek a valóságba való átültetésében (e csoport egyik tagja Kiss Árpádné volt). De közvetetten ars poeticája Kiss Árpádnak is, akinek műhelyéből a kötet alapelvei kiindultak, hogy eljussanak a Bercsényi utcából a XI. kerület számos általános iskolájába. De a könyv egy tanítvány (Makovecz Benjámin) ars poeticája is, aki már jóval a Kiss Árpád Emlékév előtt kivételesen szép kötetet tervezett a tanítási programok számára. Végül ars poeticája e kötet a Kiss Árpád Emlékévnek is, bizonyítván, hogy szerencsés körülmények között az emlékezet meg tudja találni az emlékezés tárgyával kapcsolatos értékeket.

MEGHÍVÓ A KISS ÁRPÁD EMLÉKBIZOTTSÁG ZÁRÓÜLÉSÉRE

Mint arról korábban az MPT web-oldalán (www.pedagogia-online.hu/mpt) beszámoltunk: gazdag ősszel zártuk az évet. A tartalmas tavaszi fasori találkozó óta  felállíthattuk  az emléktáblát a Bercsényi utcai ház falán. A debreceni emlékkonferencián fontos előadások hangzottak el: készül a kötet. Balassagyarmaton a házigazdák kiemelkedően figyelmes vendéglátásában emlékezhettünk a Balassi Bálint Gimnáziumban, s a Kiss Árpád Általános Iskola pedagógusaival együtt  szoríthattunk Tibay igazgató úr felépüléséért. Nyomdába adás előtt áll Kerekes Béláné különleges munkája, egy innováció-rekonstrukció a hetvenes évekből. Mária asszony tanítványai végeztek áldozatos munkát. Az eseményeket a pedagógiai sajtó is követte.

            A Kiss Árpád Emlékbizottság kifejezte egyetértő csatlakozását a VII. Nevelésügyi Kongresszushoz (www.nk7.hu).

            És 2008?

            Döntenünk kell együtt arról, folytatjuk-e a munkát. Kínálkozik  az elhatározás: a XX. századi értelmiségtörténet összefüggéseinek keresése, vitatása, kutatása. Ennek jegyében az ülésen Kiss Endre kezdeményez vitaindítójával beszélgetést az „abszolút pedagógusok” nagy nemzedékéről.
            A tervkészítés jegyében várjuk az ülésre.

           Az Emlékbizottság (Munkabizottság?) szervezői

EMLÉKEZTETŐ A KISS ÁRPÁD EMLÉKBIZOTTSÁG 2008. MÁRCIUS 19-IKI ZÁRÓÜLÉSÉRŐL, A KISS ÁRPÁD MŰHELYNEK E NAPON MEGTARTOTT ALAKULÓ ÜLÉSÉRŐL

Jelen voltak: Báthory Zoltán,  Kelemen Elemér, Kerekes Béláné, Lányi Katalin,  Csonka Csabáné, Barkó Endre,  Tomana Györgyi, Kovács Máté, Mikonya György, Kiss Endre és Trencsényi László.
Trencsényi László és Kiss Endre számot adtak az Emlékév záróeseményeiről, elismeréssel adóztak a balassagyarmatiak hűségének, akik nehéz helyzetben is vállalták a tervezett programot, s igényesen, emelkedett hangulatban teljesítették is azt. Ezúton kívántak a résztvevők jó egészséget Tibay András igazgató úrnak.
Az év csak a kalendáriumban zárult le: a közeli hetekben fontos eseményre kerül sor. Kerekes Béláné In memoriam Kiss  Árpád című CD-mellékletes tanulmánykötete bemutatójára (a jelenlévők a CD-t megtekinthették). Kifejezték köszönetüket a támogatóknak: OKM, Újbuda Önkormányzata, az Újbudai Pedagógiai Szolgáltató Központ munkatársainak, a Kerekesné-tanítványoknak, elsősorban Makovecz Benjáminnak, akinek közreműködésével készül a kötet.
Kiss Endre balassagyarmati előadásából idézte fel az „abszolút pedagógus” modelljét, a XX. század jellegzetes értelmiségi alakját, aki más értelmiségi mesterségben is kiemelkedőt alkotott, de pályája szükségszerűen a minőségi pedagógia képviseletéig „sodródott” – ide több állítmány is illenék –, a „gályapadból laboratorium” modellje mellett ennek fordítottja, s megannyi fontos „mutációja” is létezik. Az előterjesztés szerint e személyiségek pályájának megidézése, feltárása lehetne méltó „második pillére” egy Kiss Árpád nevét választó pedagógiai társasági műhely tevékenységének (az első pillér az életmű gondozása, egy kritikai kiadás kezdeményezése-előkészítése).
Szóba került Golnhofer Erzsébet két év előtti debreceni előadása a Nemzeti Tudományos Tanács „kérdőívéről”, a MPT kiadásában készülő „Elbeszélések az elmúlt fél évszázad magyarországi felnőttoktatásának történetéből” című kötet is, mint „forrás”, „tárgyalási alap”.
Óvatos tervezéssel a tavaszi könyvbemutatót, önkéntes felajánlásokból táplálkozó felolvasó ülést a nyár beálltáig, a Nevelésügyi Kongresszuson a vállalt örökség képviseletét  képzeltük el a megalakuló új szervezet idei lépéseinek.
2009 januárjában pedig a Kiss Endre elkészítette és még vitatandó, nem kis részt nőalakokkal kiegészítendő névsor alapján tartanánk tudományos konferenciát.
A Kiss Árpád Műhely megalakult, kéri a bejegyzését  az MPT szakosztályai közé. A szakosztály emblematikus elnöki szerepkörét Báthory Zoltán professzor vállalja, Kiss Endre és Trencsényi László – egyelőre – szervezői „minőségben” látják el a műhely megszervezését. Csatlakozók jelentkezését várjuk. Az MPT vezetői kollégiumában a Műhelyt Trencsényi László, a szakmai kollégiumban pedig az elnök, Báthory Zoltán képviseli.

2008. március 20.





Készítette