Tanulmányok

Közlemények

Megemlékezések

Események
Szerkesztőség
Események, tájékoztatók

Konferenciák

Könyvismertetések

Rezümék
Szerkesztőség
Angol rezümék
Szerkesztőség
Német rezümék
Szerkesztőség
Francia rezümék

2006. ÉVFOLYAM - 3-4. SZÁM

Havasi Béla: A múltat idézve, avagy a mának szólva. Jozef Frarno: A tudós Bél, avagy a Bél Mátyásról és koráról szóló elbeszélés. Bíbor Kiadó, Miskolc. 2006.



Viszontagságos évek és nem várt nehézségek leküzdése után kerül a magyar olvasó kezébe a szlovák pedagógus-geográfus által Bél Mátyásról írott könyv.
A könyv címe is sejteti, hogy itt kultúrtörténetről és kiemelkedő személyiségről van szó, amely a magyar és szlovák közös ezredéves múltjának egy szeletét mutatja be. A figyelem középpontjában természetesen mindkét nemzet által a magáénak valló polihisztorunk áll. A bölcsőjétől kísérhetjük figyelemmel, megismerjük életútjának főbb állomásait, alkotása megszületésének körülményeit, szándékát segítő kortársait és gáncsolóit. Azt a viszontagságos utat tárja elénk eleven és színes ecsetvonásokkal, amely a jobbágysorból kiemelkedő ifjút a szlovák szülőfalujából, Zólyom szomszédságából egészen a császári udvarig juttatta, sőt, a „Hungária nagy ékessége” talapzatára emelte. Mindezt korának abba a bonyolult belső rendszerébe ágyazottan, amely között a magyarok és a szlovákok a többi néppel együtt történelmi sorsközösségüket élték, benne a vallási konfliktusokat, a Rákóczi-szabadságharcot… A könyv olvasása közben gyakorta találkozunk illusztrációkkal, amik visszatükröztetik kora felfogásának stílusát, ízlésvilágát.
Nos, ezek az összetevők szolgáltak indítékkal abbéli elhatározásomhoz, hogy e munkát magyar nyelvre átültessem. Ezt annak tudatában tettem, hogy a hazai történészkörök, de az olvasók sorában is bizonyára akadnak majd olyanok, akik nem minden esetben osztoznak a szerző történelemszemléletével, megállapításaival vagy éppen némely felhasznált forrásanyag értelmezésével. Jómagam sem foglalok állást e kérdésekben, de méltányolom a szerző szándékát, azt a funkciót, amelyet a könyv betölt népeink kölcsönös viszonyának alakításában. A kiadvány témájában egyedülálló: főképpen Bél sokat vitatott nemzetiségi hovatartozása következtében válhat érdekes és tanulságos olvasmánnyá, amiből következtethetnénk a magyar-szlovák történelmi együttélés során szerzett „kincseink” újraértékeléséhez, a kétoldalú igazság kompromisszumokkal való lezárásával, mert e tekintetben a társadalom és a történettudomány számára van még elég feltáratlan, sőt, tisztázandó kérdés.
Ha megkérdeznénk Bél Mátyást, milyen tanácsot adna e tekintetben a tudomány művelőinek, valószínűleg segítségül hívná Tacitust, aki szerint, ahogyan ezt Évkönyvek c. munkájának bevezető gondolataiban olvashatjuk a történetírás alapelveiről elmélkedve: Sine ira et studio. (Harag és részrehajlás/elfogultság nélkül kell eljárni.)
Ami még a könyv hazai megjelentetésére ösztönzött, az az a felismerés volt, amit Bél Mátyás iránt Szlovákia népe tanúsít, hogy ti. személyének szomszédunknál kultusza van, terek, utcák viselik nevét, Besztercebányán egyetemet neveztek el e sokoldalú tudósról. Születésének 300. évfordulója tiszteletére (1984) három könyv kifejezetten személyéről, munkásságáról íródott. Ezzel szemben hazánkban lexikonokban, valamint szaklapokban tényközlésszerűen kerül publikálásra munkássága.* A közvélemény, különösen az ifjúság előtt majdnem ismeretlen Bél Mátyás. Nem történt sok kísérlet más módon sem emberi közelségbe hozni szellemi értékeit. Pedig ebben, ha csak a mozgókép lehetőségét említem, már volna módjuk közös együttcselekvésre a filmalkotóknak. Reménykedem, hogy a könyv a pedagógusok számára is egyfajta támaszt nyújt a történelmi ismeretek továbbadásában, annak megjegyzése mellett is, hogy a mű nem tiszta és kizárólagos igazságok, kinyilatkoztatásának szándékával íródott, amely a jóhiszemű olvasót esetleg elvezetheti a mélyebben elrejtett „bölcsek kövének” feltárásához. Különösen fontos ezt hangsúlyozni az új évezred elején, amikor az egyesülő Európa kapcsán nap mint nap népeink közös múltjáról beszélünk, mert egyébként enélkül a holnap kérdéseinek megválaszolása sem lenne sikeres. A hidak újjáépítésének korszakát éljük, ezt kívánja Európa hangja és ennek szellemében született a Bél Mátyásról írott könyv is, amelyből mind többre van szükség úgy a népek megbékélése, mint az együttélés szempontjából.

*E szempontból figyelmet érdemelnek a pedagógiai reformtörekvéseiről (Sipos Istvánné, 1962) és az ifjúkoráról (Szalatnai Rezső, 1964) írott munkák.





Készítette