Tanulmányok

Közlemények

Megemlékezések

Események
Szerkesztőség
Események, tájékoztatók

Konferenciák

Könyvismertetések

Rezümék
Szerkesztőség
Angol rezümék
Szerkesztőség
Német rezümék
Szerkesztőség
Francia rezümék

2006. ÉVFOLYAM - 3-4. SZÁM

Szerkesztőség: Események, tájékoztatók



A martonvásári "Brunszvik Teréz Szellemi Hagyatéka" Alapítvány Őrláng című lapja  2006. évi 1-4. száma több írásban is a kétszáz éve született Teleki Blanka (1806-1862)  munkásságának állít emléket. Az évforduló alkalmából In memoriam Teleki Blanka címmel kiállításon mutatták be a nőnevelés jeles személyéhez kapcsolódó relikviákat.  A lapban megemlékezés olvasható a 25 éves hódmezővásárhelyi Brunszvik Teréz Óvodáról, a Női arcképcsarnokban pedig Zrínyi Ilonáról. (A lap szerkesztője  Hornyák Mária.)

*    *    *

    A Karácsony Sándor Pedagógiai Egyesület (Debrecen)  2006-ban már az 5.  kötetet jelentette meg a Pedagógusok arcképcsarnoka című sorozatban. „Azokról szól ez a kötet, akiknek ...emlékét nemcsak a sírhant fejfájának adatkiírása, a rokonok fájó emlékezete, de a pedagógiai tiszteletadás, hódolat és tudományos máltatás is meg fogja őrizni a jövő számára”- olvasható a kötet előlapján  Durkó Mátyás recenziójából. A 85 életutat bemutató és a munkásságot is méltató leírások mellett fénykép is felidézi az egykori pedagógusokat. (A sorozatszerkesztő Ungvári János egyesületi elnök, a kötetszerkesztő Nyirkos Tibor.)

*    *    *

    A Magyar Comenius Társaság Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Művelődés- és Neveléstörténeti Kutatócsoportja 2004-ben indította útjára a Művelődés és Pedagógia című évkönyv jellegű periodikáját.
    A 2005. évi számban a jeles pedagógusra, művelődés- és neveléstörténészre, Ködöböcz Józsefre, valamint Dala Józsefre, Papp Zoltánra, Mizser Lajosra és Borsod vármegye egykori tanfelügyelőjére, Ballagi Károlyra emlékeznek. A Neveléstörténet című blokk írásai változatos témája sokoldalú kutatómunkáról tanúskodnak. (Demjén István:  Az olvasástudás mérése a svéd egyházi meghallgatási jegyzőkönyvekben a XVII-XIX. században; Lénárt Béla: Miskolc népiskoláinak infrastrukturális fejlesztése a  dualizmus időszakában; Deák Gábor: A polgári iskola, mint az általános iskola egyik alapintézménye, Mészáros Ilona: Egy település szakképzésének alakulása - a tanoncképzéstől napjaink szakképzéséig Ózdon; Bán József: Gyakorlati - politechnikai - oktatás a mezőkövesdi I. László Gimnáziumban; Petényi László: Cserépváralja tanítót kér.) A  további tematikus blokkok: Közoktatás és pedagógia; Közművelődés; Könyv- és folyóiratismertetés. (A felelős szerkesztő Demjén István.)

*    *    *

   A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének szakmai-módszertani folyóirata, a Magiszter 2006. évi (IV. évfolyama) 3-4. (ünnepi) száma  változatos tartalmával  sokoldalúan ad  hírt az ottani pedagógusok elméleti és gyakorlati, valamint  közösségi munkájáról. A folyóirat rovatai : Műhely, Nézőpont, Örökség (Killyéni András: Edzések és testgyakorlatok Kolozsváron 1868 és 1918 között), Erdélyi iskolák (Vincze Zoltán: A kolozsvári régészeti iskola születése), Portré (Gáspár János, Balázs Ferenc), Bolyai Nyári Akadémia (az előadások szövege), Könyvespolc, Hírek, események. (A folyóirat főszerkesztője Székely Győző.)

*   *   *

   A Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottsága Neveléstörténeti Albizottsága június 29-i ülésén új vezetőséget választott. Az albizottság  tagjai a leköszönő elnök, Pukánszky Béla ajánlására Németh Andrást, az eddigi titkárt  elnöknek, Pornói Imrét titkárnak választották meg.
    Németh András előterjesztette az új akadémiai ciklus időszakára szóló munkatervet, amelynek három fő programpontja: a) A neveléstörténet helye és szerepe az MA szintű tanárképzésben és a pedagógia szakon; b) A doktori iskolák neveléstörténeti tevékenysége, c) A külföldi kapcsolatok fejlesztése.
   Az albizottság megbízta Pukánszky Bélát, hogy testületi állásfoglalásként képviselje az MA szintű tanárképzésben megjelenítendő neveléstörténet szükségességét.
   Az albizottság jóváhagyta és támogatta, valamint részvételre szólított fel a 2006. II. félévi rendezvényekkel kapcsolatban:
    -  Október 6-7.  Az Osztrák-Magyar Monarchia oktatásügye térben és időben c. konferencia (Fürstenfeld, Ausztria).
    -  November 17. Felolvasó ülés.
    -  December 8-9. Az MTA PAB-bal közös Neveléstörténeti Konferencia, Pécs. (Az ötvenes
       évek nevelésügye - új irányzatok a korszak neveléstörténetének értelmezésében.)
    - December 16. Karády Viktor-emlékülés.
    Az albizottság meghallgatta és támogatásáról biztosította a Magyar Pedagógiai Társaság Neveléstörténeti Szakosztálya középtávú munkatervét, melyről Mikonya György elnök adott tájékoztatást. Ugyanő felhívta a figyelmet a 2007-ben aktuális neveléstörténeti évfordulókra.
(Pornói Imre Emlékeztetője alapján)

*   *   *

   A Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Karán az október  12-14 között az Apáczai-napok keretében rendezett Hagyomány és fejlődés című tudományos konferencián  a Neveléstörténet-szekció keretében több előadás hangzott el. (Erdészné Molnár Marietta: A középfokú tanítóképzés színterei; Varga József: Az Osli Nemzeti Kisiskola igazgatója; Karacs Zsigmond: Kiss Ferenc, a debreceni egyetem első rektora; Illés Ferenc: A zirci Reguly Antal Általános Iskola évkönyve, 1950-2005; Laurenszky Ernő: Adatok a cserkészek és az úttörőmozgalom egyesüléséről; Gróz Andrea: A jutalmazás-büntetés rendszere Kőrösi Henrik XIX. századi nevelési koncepciójában.)

*    *   *

   A Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottsága Neveléstörténeti Munkabizottsága, amelynek gesztora a Kodolányi János Főiskola, az év folyamán több rendezvényt tartott, amelyeken számos, a régión kívüli  szakember is részt vett és intézmények, szakmai-tudományos szervezetek is bekapcsolódtak a munkabizottság programjaiba.
   Április 20-án Győrben az Apáczai Csere János Karon Az észak-pannon térség kiemelkedő pedagógus személyiségei címmel  volt konferencia.
   Május 18-án Veszprémben az akadémiai székházban Intézet- és szervezettörténeti kutatások a Veab-térségben című konferencián kilenc kutató számolt be eredményeiről.(Illés Ferenc, Bontó Józsefné, Surányi István, Tatai Zoltán, Lányi Katalin, Molnár Béla, Csiszár Miklós, Huszár János, Mihalovicsné Lengyel Alojzia.) A munkabizottság újjáválasztotta az eddigi vezetőket a 2006-2009 évekre: elnök Szabó Péter, titkár Tölgyesi József lett.
    Október 6-7: I. Nemzetközi Neveléstörténeti Konferencia Fürstenfeldben. (Részletesen l. a Konferenciák részben.)
    November 25-én Veszprémben a  Veab alternatív és neveléselméleti munkabizottságaival volt közös felolvasó ülés (előadók: Mihalovicsné Lengyel Alojzia, Lányi Katalin, Füle Sándor, Laurenszky Ernő, Surányi István), és megvitatták, majd elfogadták a neveléstörténeti munkabizottság 2007. évi programját:
   Április: Felolvasó ülés Szombathelyen a főiskolán.
   Május: Felsőoktatási konferencia a Veab és a Pab  neveléstörténeti munkabizottságai, valamint a Pécsi Egyetem szekszárdi  kara szervezésében.
   Október: Felolvasó ülés Veszprémben a Veab-székházban
   November: A Kodolányi János Főiskola és a Veab Neveléstörténeti Munkabizottsága közös szervezésében Nemzetközi Felsőoktatás-történeti Konferencia magyarországi (dunántúli) székhelyen.
   December: Az MTA Pedagógiai Bizottság Neveléstörténeti Albizottsága és a területi akadémiai bizottságok neveléstörténeti munkabizottságainak országos konferenciája Veszprémben a Veab-székházban.

*   *   *

   Emlékülés a balatonfüredi pedagógus konferencia 50. évfordulóján.  – 1956. október 1-6. között Balatonfüreden a Pedagógus Üdülőben  a Petőfi-kör első pedagógiai vitáját követően több, mint félszáz szakember részvételével tartottak tanácskozást, amelyet a pedagógiai kutatómunka országos tématervének megvitatására a Pedagógus Szakszervezet hívott össze. A tanácskozáson azonban e téma kapcsán számos, az előző tíz év pedagógiai gyakorlatával és a pedagógiaelmélettel, az aktuális feladatokkal, a jövő pedagógiájával összefüggő kérdést tárgyaltak meg, néha igen szenvedélyes viták közepette. Ami a különlegességét adta e tanácskozásnak, az az, hogy együtt voltak az ún. szocialista pedagógia markáns képviselői azokkal, akik az előző években kényszerűségből eltávolodtak a pedagógia és a pszichológia művelésétől. A tanácskozás jegyzőkönyve ma már olyan neveléstörténeti kordokumentum, amelyből számos tudományterület meríthet.
      E konferenciára emlékezett szeptember 22-én a Magyar Pedagógiai Társaság, Balatonfüred Önkormányzata és a Veszprém Megyei Neveléstörténeti Társaság. az egykori színhelyen. Először az emléktábla felavatására került sor, amelyen Trencsényi László idézte fel a fél évszázada történteket. Az emlékülésen Trencsényi László, a társaság ügyvezető elnöke és Kiszely Pál balatonfüredi alpolgármester köszöntötték a résztvevőket. Az emlékülés moderátora Tölgyesi József volt.
      Először Szabolcs Éva előadásban emlékezett a fél évszázada történtekre, majd az egykori résztvevő, Berencz János idézte fel emlékeit. Az előadásokat követően számos vélemény, hozzászólás hangzott el, amelyekben a  fél évszázada megtartott tanácskozás neveléstörténeti értékeit méltatták, s néhányan párhuzamot is vontak napjaink pedagógiájával, problémáival kapcsolatban.
      Az emlékidéző alkalomra emlékfüzet jelent meg, amelyben Trencsényi László előszavát követően Szabolcs Éva, Berencz János és Tölgyesi József írása olvasható.

*   *   *

   Kutor Ferenc (1888-1970) pedagógus, zenetanár és zeneszerző életéről.  - A neves pedagógus, Kutor Ferenc életútjára fia így emlékezett: „Azért írom le Apám életét, hogy ezzel is bizonyítsam, ezt az átmeneti világot hittel, akarattal egy tehetséges ember – ha hagyják –, átélheti becsülettel, tisztességgel.” Ezért állította össze a családi hagyatékában fellelt, megőrzött hiteles dokumentumok közlésével az (élet) gyűjteményt. Emléke méltó arra, hogy a neveléstörténet megőrizze, hiszen kevesen ismerik az ízig-vérig pedagógust, akinek Kutor-ágon ükapáig visszamenően tanítók voltak az ősei.
     1888. január 11-én Nagyatádon született. Apjától tanult zongorázni. Kisgyermekként hamar megismerte a kottát. Jól és hamar váltotta a hangnemeket és abszolút hallása volt. Kisebb dalokat rögtönzött, s szépen haladt a zongoratanulásban. Apja helyett gyakran orgonálta végig a templomi miséket. De otthon magyar nótákat is zongorázott. Apja tízévesként csodálattal figyelte, hogyan csalja ki az orgonából a gyönyörű hangokat.
     A gimnázium befejezése után a pécsi püspöki tanítóképzőben folytatta tanulmányait, majd a csurgói képzőben szerzett tanítói oklevelet. Apja egyetértésével a Zeneakadémiát is elvégezte. Tanított többek között Pécsen, Budapesten. Számos tankönyvet is írt, folyóiratokban publikált. Szerzőként elsősorban egyházi művei érdemesek említésre, de írt zenekari, kamarazenei műveket, mesejátékot és operettet is. Zenetanárként, zeneszerzőként tartalmas, tevékeny életpályája volt.
      Javaslom, hogy mind többen ismerjék meg Kutor Ferenc munkásságát, mely a tehetség, az adottság és a tanultság példáját adta tevékenységével. Munkáinak emlékét a családi hagyatékban cd-lemez őrzi. A róla szóló mű: ifj. Kutor Ferenc: Kutor Ferenc zenetanár és zeneszerző élete és munkássága. 66 o. + 22 o. melléklet. (Lányi Katalin)





Készítette