Tanulmányok

Közlemények

Megemlékezések

Események

Könyvismertetések

Rezümék
Szerkesztőség
Angol rezümé
Szerkesztőség
Francia rezümé
Szerkesztőség
Német rezumé

2005. ÉVFOLYAM - 3-4. SZÁM

Széles-Kovács Gyula: A kosárlabdajáték fogadtatása a testnevelési tantervekben

Szakirodalmi források alapján találkozhatunk a kosárlabdázáshoz hasonló, kezdetleges játékokkal az aztékok, az inkák, a mayák és a floridai bennszülöttek testkultúrájában, melyeknek célja az volt, hogy labdával találják el a kosarat. Ma a játék lényege az, hogy a labdával legyőzzük azt a vízszintes felületet, amelyet a palánkra felszerelt kosárlabdagyűrű határol. A labdának az ellenfél kosarába juttatása, illetve annak megakadályozása lendületes, látványos fizikális terheléssel, sikerrel és kudarccal járó játékot eredményez.

Szeretném bemutatni, hogy egy véletlen folytán előállt játékszerű dobálgatásból hogyan alakult ki egy, az egész világot meghódító, férfiak, nők, fiatalok és felnőttek által kedvelt, az egész év folyamán teremben és a szabadban egyaránt űzhető sportág, amely az iskolai testnevelés tantervi anyagába is bekerült.

A játék felfedezése 

A mai kosárlabdajáték, a basketball megalapítója, kitalálója dr. James A. Naismith (1861-1940), a Springfieldi Testnevelési Főiskola tanára volt 1891-ben. A kosárlabdajáték gondolatát egy véletlen szülte. Naismith kezében egy labdával játszadozott, amikor elszólították. Sietve, a labdát beledobta a játéktér mellett lévő őszibarackos kosarak egyikébe. Amikor visszajött, kivette a labdát a kosárból és kezdte beledobálni. Neki is és az oda tóduló hallgatóknak is felkeltette az érdeklődését. Mindjárt két csapatot alakítottak és megindult a küzdelem „két kosárra”. A szabadtéri mérkőzéseket később teremben folytatták tovább. Eleinte két 25 főből álló csapat játszott, majd a létszám 2x9 főre apadt. A labdát a mostani földhöz ütögetés – vezetés – helyett gurítással továbbították. A játékot vízilabda-féle módon kezdték. A játékvezető a labdát a pálya közepére gurította, a csapatok a játéktér két végéről berohanva próbálták megszerezni. Ezt a középkörbeli feldobás váltotta föl. Egy-egy kosarat a tornacsarnok erkélyére szereltek fel. Innen származik a kosár hivatalosan megállapított magassága, 3.05 méter (10 láb). Ha labda a kosárba esett, akkor egy létrán valaki felmászott és kivette a kosárból, vagy pedig az erkélyen állók dobták le. Az utóbbi módszer visszaélésre is alkalmat adott és ez tette szükségessé a palánk megszerkesztését. Ezt ugyanis eredetileg azért tették a kosár háta mögé, hogy az erkélyen állók ne tudják a labdát a kosárba segíteni, illetve annak bejutását megakadályozni.

A kosár alját elhagyták, majd az egészet egy vaskarikával pótolták, amiről egy háló lógott le. Így fejlődött a játék szabályaiban, technikában, taktikában évről évre. Springfieldből kiindulva hamarosan meghódította nemcsak Amerikát, hanem a világ többi részét is.

Játék Európában

Európában a németek játszottak először kosárlabdát 1896-tól. Bevezetése Hermann braunschweigi tornafelügyelő személyéhez fűződik. A játék abban különbözött az amerikaitól, hogy hiányzott a palánk, a kosár pedig egy póznára volt felszerelve. A labdát nem a földön ütögetve vagy gurítva, hanem a levegőben dobálva lehetett továbbítani. A kosárlabdajátéknak ezt a változatát korbballnak nevezték. A palánkos kosárlabdára csak 1936-ban, a berlini olimpia évében tértek át.

Játék Magyarországon

 A kosárlabdajáték Magyarországon való bevezetése Kuncze Géza testnevelő tanár nevéhez fűződik. Több tanártársával együtt részt vett Münchenben az 1912 őszén tartott 3 hetes játéktanfolyamon. Itt ismerte meg a játékot, illetve annak német változatát, a korbballt. Hazatérése után igyekezett ezt nálunk is meghonosítani. Először saját iskolájában, a Vas utcai gr. Széchenyi István Fiú Felső Kereskedelmi Iskolában tanította meg saját diákjainak.

Az első világháború után, a húszas években mindent elkövetett a kosárlabdajáték népszerűsítéséért. Bemutatókat és előadásokat tartott. 1921-ben, majd 1926-ban adta ki az általa németből magyarra fordított szabálykönyvet.

Kosárlabdázás a középiskolákban

A középiskolák voltak azok, ahonnan ez a játék hazánkban elindul, és ők szolgáltatták a versenysport játékosainak legjavát. A középiskolai kosárlabdasport kezdetét az 1923-ban megindult budapesti fiú felső kereskedelmi iskolák vándordíjas bajnoki mérkőzései jelentették. 1929-től a KISOK vette át a középiskolai kosárlabda-bajnokság szervezését. Budapest után a városi intézetek diákjai is bekapcsolódtak a versengésbe.

A kosárlabda-szakemberek képzése

A magyar iskolai testnevelés és sport fellendítése érdekében fiatal szakembereket küldtek külföldi tanulmányutakra. Így került diplomájának megszerzése után Amerikába Hepp Ferenc. Egy évvel később a Magyar Testnevelési Főiskola állami ösztöndíjasaként Oltai Rudolf okleveles középiskolai testnevelő tanár az Ohio állambeli Springfield város „Vittemberg College”-n az 1937/38-as tanévben szabadon választotta a testgyakorlati ágak oktatásának tanulmányozását.

Kosárlabdajáték az egri középiskolákban

Az egri gimnáziumban Szabó Ferenc tanár ismertette meg a kosárlabdajátékot. Oltai Rudolf gazdag tapasztalatokkal érkezett a gimnáziumba 1938 szeptemberében. A nagy tekintélynek örvendő gimnázium testnevelési és sportéletének újabb lendületet adott. Új módszerrel készítette fel az atlétákat, a vívókat, a tornászokat. Elsőként ismertette meg Egerben a palánkos kosárlabdajátékot. Az új, izgalmas játékkal a reáliskolai és a tanítóképzős tanulók is megismerkedtek. A három iskola kosárlabdacsapata rendszeresen szervezett mérkőzéseken mérték össze tudásukat.

A tanulók fokozott mozgás-, játék- és sportolási igényeinek kielégítése érdekében a testnevelési órán kívüli foglalkozásokat is szerveztek az intézetek. A testgyakorló kör, a sportkör keretein belül módot és lehetőséget adtak arra, hogy a tanulók szakszerű vezetés, tanári ellenőrzés mellett sportoljanak, tornásszanak, megfelelő mértékben foglalkozzanak az atlétikával, a labdajátékokkal.

A kosárlabdajáték tantervi anyag

A második világháborút követően, 1948-tól, államosítják a felekezeti iskolákat. Az oktatás tartalma is változik. A testnevelés tantárgy testgyakorlatai, az atlétika, a torna, az úszás kibővülnek a kézilabda, a labdarúgás, a röplabda és a kosárlabda oktatásával. Az általános iskola 5. osztályától kezdődően tanévenként két labdajáték oktatására nyílik lehetőség. Egyre több iskolában vállalkoznak a sportszerűséget, a friss mozgást, a gyors gondolkozást, a helyzetek pillanatok alatt való felismerését, biztos szemet, pontost dobást követelő kosárlabdajáték oktatására.

01

Dr. James A. Naismith(1861-1940), a kosárlabdajáték megalkotója

02

Az első kosárlabdajáték, Spriengfield1891. G. S. Ishikawa hallgató eredeti rajza után

03

Kuncze Géza testnevelő tanár, a kosárlabdajáték magyarországi megalapítója

 

Irodalom

Hepp Ferenc (1942): A kosárlabdázás története. A kosárlabdajáték kezdetleges ősei.

Hepp Ferenc (1942): A kosárlabdázás mozgásmódja.

Bély Miklós (1940): A gimnáziumi testnevelés múltja.

Általános iskolai és középiskolai tantervek.





Készítette