Tanulmányok

Közlemények

Megemlékezések

Események
Szabó Imre, Golubeva Irina
Események, tájékoztatók

Könyvismertetések

Rezümék
Szerkesztőség
Angol rezümé
Szerkesztőség
Francia rezümé
Szerkesztőség
Német rezümé

2004. ÉVFOLYAM - 3-4. SZÁM

Tölgyesi József: Hornyák Mária: Első óvodáink története (Buda-Krisztinaváros) 1828-1867.



Brunszvik Térés Szellemi Hagyatéka Alapítvány, Martonvásár. 2003- 80 p. - Az Őrláng füzetek 8, számaként megjelent kötetben a jeles óvodatörté¬nész, Brunszvik Teréz-kutató közel négy évtizednyi idő óvodaalapítás és óvo¬daműködtetés történetét dolgozta fel az első alapítása közelmúltbeli 175. év¬fordulója alkalmából.
Még napjainkban is számos, a grófnő életével, kapcsolataival, levelezései¬vel, az óvodaalapításával és -fejlesztésével összefüggően van olyan kutatási feladat, amelynek eredményeit a szerző évek óta tárja a szakma elé az általa szerkesztett folyóiratban, kötetekben, tanulmányokban, előadásaiban.
A kötetben végigkísérhetjük, hogyan ismerkedett meg Brunszvik Teréz -német nyelvű fordításkötet révén - a skót infant schooHal, majd küzdelmét az első óvoda létrehozásáért, az 1828-ban történt alapítás eseményláncolatát. Az az öt év, amely alatt az óvoda az alapító irányítása alatt állt, a magyar in¬tézményes kisgyermeknevelés hőskora, forrása a század végére kiteljesedett óvodai hálózatnak, amelyben több tízezer gyermeknek lett második otthona az óvoda.
1832-ban József nádor Buda óvodáit, köztük a krisztinavárosit is, a Budai Jótékony Nőegylet felügyelete alá helyezte. A kötet második részében e szer¬vezet tevékenységének bemutatása, részben értékelése, valamint annak a vi¬szonynak az elemzése olvasható, amely Brunszvik Teréz és a nőegylet között

aSakult-formálódott az évek során. Bár az egyesület alakulásánál maga is köz¬reműködött, azonban figyelme továbbra is inkább az első és az öt újabb óvo¬da felé irányult.
A szerző külön fejezetben ismerteti a krisztinavárosi óvoda 1832 és 1867 közötti történetét, többek között az alapító látogatásai alapján. Brunszvik Te¬réz nemcsak az általa alapítottat, hanem a többit is végiglátogatva értékelte az ezekben folyó munkát.
Nem kis feladat hárult az óvodák körül tevékenykedőkre ezek fenntartá¬sára, működtetése pénzügyi alapjainak előteremtésére. A szerző igen körül¬tekintően, számos korabeli dokumentum tanulmányozása alapján mutat rá arra, hogy a személyes támogatások mellett milyen módon és mértékben szé¬lesedett a támogató szervezetek, intézmények köre, valamint milyen közössé¬gi akciók (koncertek, kiállítások, jótékonysági rendezvények stb.) segítették a hazai kisdedóvás talpon maradását.
Hornyák Mária kutatásai kiterjedtek arra a kérdésre, kik foglalkoztak az óvodásokkal. Bizonyítottnak tekinti, hogy a krisztinavárosi óvoda első peda¬gógusa a korábbi vélekedésekkel ellentétben (amely Ziboíen Endre kutatásán alapszik), Weldy József volt, akit munkájában a felesége segített. Szól arról is, hogy Brunszvik Teréz nagy gondot fordított az óvodai tanítók és tanítónők pedagógiai továbbképzésére. Erről tanúskodnak a vezetésével tartott heten¬kénti értekezletek, írásos körözvényei (utasításai) és a tanítók olvasói jegyze¬tei. A szerző befejezésként az óvodások számának alakulásáról közöl szöve¬ges-táblázatos összeállítást.
A kötetet nagy számú forrás- és hivatkozási anyag zárja, amely további ku¬tatások, összehasonlító, értékelő vizsgálatok alapja lehet.
Hornyák Mária munkája jelentős mű, amely kiemelkedő helyet foglal el az ó vöd az tatás-töltene ti szakirodalomban.





Készítette