Tanulmányok

Közlemények

Megemlékezések

Események
Szabó Imre, Golubeva Irina
Események, tájékoztatók

Könyvismertetések

Rezümék
Szerkesztőség
Angol rezümé
Szerkesztőség
Francia rezümé
Szerkesztőség
Német rezümé

2004. ÉVFOLYAM - 3-4. SZÁM

Korompai Gáborné: Pedagógusok arcképcsarnoka - Szerk: Ungvári János. Hajdú-Bihar Megyei Neveléstörténeti Egyesület, Debrecen. I. k. 2002. - 200 p.; II. k. 2003. - 284 p.; III. k. 2004. - 262 p.

Hiánypótló sorozatot indított a Hajdú-Bihar Megyei Neveléstörténeti Egyesület 2002-ben azzal a szándékkal, hogy emléket állítson azoknak a tanároknak, tanítóknak, akik egész életükben a nevelés-oktatás ügyét szolgálták. Az egyesület alapításától kezdve feladatának tekinti a pedagógiai hagyományok ápolását, éveken át emléküléseket szervezett a megyében és Debrecenben egykor működő kiváló pedagógusok munkásságának ismertetésére, méltatására. Az emléküléseken elhangzott előadások szövege időről időre önálló kötetek formájában megjelent. A kezdeményezés egyre nagyobb érdeklődést váltott ki mindazok körében, akik szívesen emlékeznek tanáraikra, kollégáikra, vagy azokra a hozzátartozóikra, akik pedagógus-pályán töltötték el az életüket.

Ungvári János, az egyesület alapítója, elnöke jó érzékkel ismerte fel a jó szándékú önkéntesek munkakedvét és a lehetőséget a múltba veszni látszó jeles elődök pályaképének megörökítésére. Irányító és szervező munkája nyomán 2002-ben megjelenhetett a pedagógus életrajzok gyűjteményének első kötete, amely 111 óvónő, tanító, tanár és professzor életrajzát tartalmazza. A sorozatnak évente jelenik meg egy-egy kötete. A második 117, a harmadik 130 pedagógus arcképvázlatát tartalmazza.
    Valamennyien Hajdú-Bihar megyében és Debrecenben fejtették ki munkásságuk java részét: ismert tudósok mellett azok a kollégák, akikről mindezidáig jószerével csak a családtagjaik, munkatársaik, tanítványaik és barátaik tudhattak. A szerkesztő nagy érdeme, hogy nekik is méltó emléket állít.
  A pedagógusportrék a szűken vett lexikális adatokon túl felvillantják az egyéniség sajátos vonásait, méltatják munkásságát, eredményeit. A kötetekben csak lezárult életutakról olvashatunk. Az életrajzok írói személyes emlékekkel gazdagították leírásaikat, amelyeknek többségéhez fényképeket is mellékeltek. Eltávozott kortársaink mellett néhány XIX. századi életút is feltárul az olvasó előtt. Képet kapunk néhány pedagógus-dinasztiáról. Szembetűnő a pedagógusképző intézmények meghatározó jelentősége, elsősorban a Debreceni Református Kollégium tanítóképzőjének és a debreceni Egyetemen folyó tanárképzés a szerepe.
Nem lehet érzelmek nélkül lapozni e sorozat köteteit, amelyben olyan legendás tanáregyéniségek tűnnek elő a múltból, mint Bán Imre, aki irodalomtanárok generációit indította el a pályán, Gyires Béla matematikaprofesszor, akitől a jövő matematikatanárai nemcsak a tudományos ismereteket, hanem az emberi tartás követendő példáját is kapták. Revelációként hat Dóczy Gedeon életművének ismertetése, aki a messze földön ismert debreceni református Dóczy-intézet első igazgatója volt. Megható és felemelő érzése olvasni a balmazújvárosi idősebb és fiatalabb Varga Antal pályaképét, a fél évszázadon át Hajdúszoboszlón tanító Márton Antal életútját, megismerni a régi Hajdúböszörmény szellemi életét meghatározó Molnár István munkásságát és azoknak a művész és tudós tanároknak az élettörténetét, akik a pedagógushivatás mellett más területeken is maradandót alkottak. Elég, ha utalunk Király Jenő festőművészre, aki Hajdúböszörményben rajztanárként működött, a szintén ott tanító Kertész László költőre, és a debreceni Magyar Zoltánra, aki megalkotta a romanid nemzetközi nyelvet, a néprajzkutató Dorogi Márton püspökladányi tanítóra, és a szintén ott múzeumot alapító rettegi istvánné tanárnőre.
   A Hajdú-Bihar megyei Neveléstörténeti Egyesület időközben felvette Karácsony Sándor nevét, s az életrajzi sorozat második kötetében már az ő életrajza is olvasható. A szerkesztő és munkatársai szándéka szerint a megjelent harmadik után évenként újabb kötetek jelennek meg.




Készítette