Tanulmányok

Közlemények

Megemlékezések

Események
Szabó Imre, Golubeva Irina
Események, tájékoztatók

Könyvismertetések

Rezümék
Szerkesztőség
Angol rezümé
Szerkesztőség
Francia rezümé
Szerkesztőség
Német rezümé

2004. ÉVFOLYAM - 3-4. SZÁM

Kurucz Rózsa: A tehetséges, európai műveltségű Bezerédj Amália (1804-1837) öröksége

2004 áprilisában emlékeztünk meg Bezerédj Amália születésének 200. évfordulójáról. A hiteles életművek bemutatásának igénye kötelez bennünket arra, hogy feltárjuk azoknak a tehetséges embereknek az örökségét, akik több száz év elmúltával is tiszteletet és elismerést érdemelnek. Vannak közöttük olyanok, mint a neveléstörténetből jól ismert Apáczai Csere János (1625-1659), Kossuth Zsuzsa (1817-1854), Peres Sándor (1863-1907), vagy Kenyeres Elemér (1891-1933), akik bár rövid ideig éltek, de ezalatt is nagyon sokat tettek önmaguk és mások kiteljesítéséért. Tehetségük kibontakoztatásának példájával, európai műveltségük, reformtevékenységük és igaz írásaik üzenetével, értékőrző és értékteremtő alkotásaikkal kincseket hagytak ránk. Ők voltak azok, akiket számtalan tényező akadályozott tevékenységükben, érvényesülésükben, s ők azok, akiknek az utókor reális értékelése, elismerése, emlékezete hozta meg a méltó dicsőséget. Ilyen rövid életű, tehetséges, eredeti gondolkodású, európai műveltségű író, zeneszerző, intézményalapító volt Bezerédj Amália (1804-1837) is. Ő volt az, akinek életében nyomtatásban kevés műve jelent meg – az is álnéven –, akinek írásait férje rendezte sajtó alá, akinek számtalan félbehagyott, kiadatlan írása, írástöredéke maradt hagyatékában. Azon fiatalasszonyok közé tartozott, akiknek a reformkorban sok példája élt a Dunántúl, Erdély s a Felvidék kastélyaiban, kúriáiban. Miért maradhatott fenn mégis éppen az ő neve? Milyen helyet foglal el, milyen szerepe van az ősi Bezerédj-család történetében? Ki volt valójában Bezerédj Amália?

A BEZERÉDJ-CSALÁD MAGYARORSZÁGON

A Bezerédj-család egyike a legrégebbi magyarországi nemesi családoknak. A család névadó települése Bezeréd, mely Fényes Elek szerint magyar falu volt Zala vármegyében.1 A település első említése 1236-ból származik. Az irodalom a Veszprém és Zala vármegyében elterjedt Lőrinte nemzetségből származtatja a Bezerédj családot. 1327-ből eredeztethető az első okirati említés, mely a családra vonatkozik. Zsigmond királytól nyert nemesi címerlevelet Bezerédj Zsigmond és Bezerédj János, akik Rozgonyi István szalavári kapitány, országbíró kíséretében a felső-magyarországi részeken a husziták és eretnekek elleni harcokban tanúsították vitézségüket.2 A címer leírása az 1430. évi címeres levél szerint:
"Rézsút balra dűlő két részre oszló pajzs: a felső mező vörös, az alsó kék, amely vizet (is) ábrázolhat. Benne egy felső test és fej, amely úszó oroszlánnak, vagy ágaskodó fél oroszlánnak is látható. Az oroszlán bal felé fordul, első lábait zsákmányra nyújtja. Szájában három ágú korbácsot tart. A pajzs felső szögletén zárt sisak, amelyre mindkét oldalról arany-kék sisaktartó vörös-kék koszorúval van leszorítva. E koszorúból a pajzsbelihez hasonló oroszlán emelkedik ki.” 3
Az ősi birtokra, Bezerédre Zsigmond királytól nyertek privilegiális levelet. Lőrentére 1440-ben Ulászlótól, V. Lászlótól pedig Bezerédre és Lőrentére kapott újabb birtokadományt a család. Miksa királytól 1564-ben a Zala vármegyei Koppánban, Dötkön, Szentkozma-dombján és Őrött szerzett birtokaikra nyertek adományt.     
A Bezerédj-család a 17. században két ágra szakadt. Bezerédj IV. György és Görbey Katalin házasságából született II. Zsigmond a Vámoscsaládi, míg testvére, II. Mihály a Szerdahelyi ágat származtatta tovább. A dokumentumok alapján ismerünk még ménfői és kámi ágat is. A Bezerédj-család tagjai jelentős szerepet játszottak Magyarország történelmében. Véráldozatot hozott Pozsonynál, Mohácsnál, Zimonynál jó néhány Bezerédj családtag.
Ismert volt többek között Bezerédj Imre (1679-1708), a kuruc hadak főparancsnoka, II. Rákóczi Ferenc tábornoka, aki katonái között annyira népszerű volt, hogy azok dalba foglalták nevét. Így született a „Hej Rákóczi, Bercsényi, Bezerédj ...” kezdetű kuruc dal. 1708-ban, 29 éves korában fővesztésre ítélték a császári hadvezérrel való titkos alkudozása miatt, és december 18-án II. Rákóczi Ferenc parancsára Sárospatakon  kivégezték.4 A „Búcsúzó Ének” című latin nyelvű versében, mely a kuruc költészet gyöngyszeme, így írt:

Jól tudom, hogy vagynak nékem sok irigyem,
Kik hazugságokat gondoltak ellenem,
Kikben soha bizony semmi tudtam sincsen,
Azon igyekeznek, hogy elejtsék fejem.”
5

A szerdahelyi ágból származó Bezerédj Miklós (1793-1867) hősiesen harcolt az 1848-49-es szabadságharcban. A szabadságharc leverése után elítélték, majd kegyelmet kapott. Miklós unokaöccsét, Bezerédj Lajost (1815-1868) is a szabadságharc hős katonájaként tiszteli a történelem. A fegyverletétel után először halálra, majd 16 év várfogságra ítélték.6
A Bezerédj családnak közel 40 településen volt birtoka Magyarországon.7 Győr, Sopron, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém vármegyét képviselték az országgyűléseken. Alispánok, vármegyei főjegyzők, táblabírók voltak több vármegyében. Magasabb tisztségviselők is kikerültek közülük pl. alnádor, háznagy, címzetes püspök, kerületi táblai elnök, udvari tanácsos, magyar testőr, fővárnagy és Székesfehérvár díszpolgára. Többen kimagasló szellemi és művészeti tevékenységet fejtettek ki, mint írók, közigazgatási és egyházi szakírók, költők, szobrászok, zenészek, közgazdák és iskolaalapítók. 8

Bezerédj György (1779-1863)

Jeles közéleti ember, jogász, tehetséges, színes, sokoldalú személyiség volt a vámoscsaládi Bezerédj-ágból származó Bezerédj György, Amália édesapja is. Gimnáziumi tanulmányait Szombathelyen, jogi tanulmányait 1796-98 között Pozsonyban végezte. Francia, latin és olasz nyelvtudással rendelkezett. A zene szeretete meghatározó volt egész életében. Tudománya és hazafisága következtében nagy tekintélynek örvendett.  Vas vármegye tiszte-letbeli jegyzője, majd főispánja, Veszprém vármegye főjegyzője, 1827-től alnádor, 1829-től a kőszegi kerületi tábla elnöke volt. Több alkalommal Vas, illetve Veszprém vármegye követe, cs. kir. udvari tanácsos. Latin nyelvű életrajzát maga írta meg. Batthyány Lajoshoz intézett beszéde (Oratio ad principem Ludovicum a Battyán) feljegyzésre érdemes. 9

Szegedy Antónia (1782?-1842)

Bezerédj György 1802-ben házasságot kötött mezőszegedi Szegedy Antóniával és a Vas megyei Szentivánfán kezdték meg életüket. Szegedy Antónia testvére annak a Szegedy Rózának, aki Kisfaludy Sándor (1772-1844) dunántúli földbirtokos, költő szerelme, múzsája és felesége volt. A kámi birtok, ahol Kisfaludy Sándor élt, így került később a Bezerédj-család tulajdonába. Kisfaludy Sándor verseiben a házasélet és az ideális családi élet élményeit mutatta be. A magyar színjátszás ügyét pártfogolta, így a balatonfüredi színház felépítését is szorgalmazta.10 Több színműve jelent meg. Mintaképe a 16 évvel fiatalabb testvérének, Kisfaludy Károlynak (1788-1830), akit ő ösztönzött az írásra. A tehetséges költő, novella- és drámaíró, festő Kisfaludy Károly, a magyar irodalmi romantika egyik kezdeményezője lett. Így a Kisfaludy-család révén a zene mellett a költészet, a színjátszás, az irodalom és a festészet szeretete is jelen volt Szegedy Antónia és a Bezerédj-család életében.
1804. április 15-én Szentivánfán világra jött Bezerédj György és Szegedy Antónia elsőszülött gyermeke: Amália. Az évek során további hat gyermekük született.

A Bezerédj testvérek:

Amália               Konstanczia     Etelka              Antónia            Lujza               László              Elek
(1804-1837)    (1806-1836)    (1807-1888)    (1809-1891)    (1810-1872)    (1813-1871)    (1823-1894)

A hét testvér közül Amália, mint a legidősebb, minden lehetőséget megkapott a klasszikus műveltség elsajátítására. Kiválóan zongorázott, hárfázott, énekelt. A magyar nyelven kívül írt, olvasott, beszélt németül, franciául, angolul és latinul. Édesapja mellett házitanító és nevelőnő is foglalkozott a fiatal lánnyal. Komolyan érdeklődött az irodalom iránt.
Édesanyja a gyakori szülések miatt sokat betegeskedett, így 10-12 éves korában már nevelői szerepet is be kellett töltenie fiatalabb testvérei mellett. A művelt, művészetkedvelő Amália hamarosan testvérei példaképévé vált. Nem véletlen, hogy testvére, László is kiváló zenész lett. A költészet szeretetére nevelés is komoly szerepet kapott. Amália édesanyja szorgalmazta a háztartási munkák elsajátítását is, amit a fiatal lány nemigen kedvelt. Naplójában kiönti bánatát: „Mennyivel jobb volna klavérozni, mint a konyhában a gazdaság körül szorgoskodni.” 11
1815-16-ban a szerdahelyi ágból származó Bezerédj István (1796-1856), a későbbi reformkori országgyűlések kiváló politikusa, leendő férje a veszprémi kúriában patvarizált, s a „szép kuzint” rajzolni és festeni tanította. Mély barátság, majd szerelem alakult ki kettejük között. Bezerédj István 1819-ben erről az érzésről így írt édesanyjának: „A szerencsének egész tengere van bennem édes jó Anyám! Megvallotta, hogy viszonozza szerelmemet. Ó be nagy ez, nem hittem volna, hogy így szeressek, és illy nagy boldogság nyíllyon előttem. Ó be fogja jó Anyám szeretni őtet, azt az angyali teremtést”. 12
Amália szívesen olvasta Kisfaludy Sándor műveit, később Kisfaludy Károly munkái is nagy hatást gyakoroltak rá. Azonosult a költő gondolataival:

Aki művészpályát óhajt, tövisit, ne tekintse,
Bátran törjön elő, s tűnnek az éji ködök.
Síkos az út s meredek, szűk az élet: szökni tanulj, mert
Gyors az idő megelőz, s hasztalan áldozatod.”
13

Kisfaludy Károly 1819-ben bemutatott sikeres színművében, „A kérőkben” a kultúra iránt fogékony szerelmespár alakjában feltehetően Amáliát és Istvánt mintázta meg. A fiatalok 1821-ben Szombathelyen összeházasodtak, majd Bezerédj István birtokára, a Tolna vármegyei Hidja-pusztára az ötszobás kúriába költöztek.
                                                  

BEZERÉDJ AMÁLIA ÉS BEZERÉDJ ISTVÁN HIDJAI OTTHONA
„A MAGYAR BIEDERMEIER SZELLEMI KÖZPONTJA”

Ha időutazást tennénk a 19. századba és bepillantanánk a magyar nemesi családok otthonaiba, vajon mit látnánk?
– Azonnal szembetűnne, hogy mennyire fontos lett a békére berendezkedés, a szép otthon, az egyszerűsített bútorzat (az almáriumok, az íróasztalok, a játékasztalok, a szekreterek, vitrinek), s hogy a „lakás fő bútora a zongora, mely a zenekedvelő kor nélkülözhetetlen hangszerszáma”.14 Az 1840-ben kiadott Flóri könyve címlapképe is tükrözi, hogy a családi nevelésben, milyen fontos szerepet játszott a zongora. 15 (Ez a hangszer – a clavír, az orgona – később az iskolákban és a tanítóképzőkben folyó zenei nevelés elengedhetetlen kelléke lett.)
– Feltűnne, hogy a nemzet és a nagyvilág többeknél ugyanazon horizont részévé vált. Jelzik ezt a földképek, a földtekék, a könyvtárak és a kiválogatott olvasmányok is. A Bezerédj- család könyvtárában Hidján az ókori Horatius, az angol Bentham és Wilderspin mellett magyar szerzők művei is jól megfértek egymás mellett.
– Láthatnánk, hogy képek borítják a falakat (arcképek, dagerrotípiák, festmények), egy kis családi galéria. A magyar festők közül Barabás Miklós volt a legnépszerűbb, a magyar festészet úttörője, önfejlesztő művész, ideálja a magyar táblabíró világ polgári művészetének. Lyka Károly írta róla: "Barabás a régi és új Magyarország festő Plutarchosa, mert nem volt nagyobb nemesi, vagy módosabb polgári család a két magyar hazában, amelynek ne jutott volna legalább egy képmásműve." 16  Nem véletlen, hogy Döbrentei Gábor: Kis Gyula könyvét és Bezerédj Amália Földesi estvék című művét is ő illusztrálta.
– Elmondhatnánk, hogy a reformkor az otthonteremtés, a családi élet, a társas élet, a művészet és tudománypártolás kora.
 Milyen feltételek segítették a művészetek, a tudományok térhódítását Hidján?
Bezerédj Amália fiatal, okos, szellemes, művelt nő volt, aki derűs, sugárzó egyéniségével meghódította a szomszéd uradalmak családtagjait. Hidja hamarosan a társas élet központja lett. A vendégek a házigazdákkal együtt kocsiztak, lovagoltak, este whisteztek, gondolkoztak, beszélgettek utazásaikról. Az idősebbek pipáztak, politizáltak, a fiatalabbak beszélgettek, vagy felolvasták Kotzebuet, s azon jóízűeket nevettek.17 Deák Ferenc, Batthyányi Lajos, Wesselényi Miklós többször megfordultak Hidján. A tengelici Csapó, a kajdacsi Sztankovánszky, a péli Zichy, a tolnai Festetics, a szekszárdi Augusz és Krenmüller családok, a Dőryek és a Perczelek is gyakori látogatást tettek Hidján, ahogy Franz Schober (1790-1882) német költő, festő, muzsikus, mecénás nevezi külföldi tudósításában, „a magyar biedermeier egyik leghíresebb szellemi központjában”.18 Schobernek köszönhető, hogy külföldön is megismerték a hidjai kúriát, amelynek lakói tevékenyen részt vállaltak a magyar életstílus, a családi nevelés megújításában. Jól tükrözi ezt Bezerédj Amália Földesi estvék című műve is.

NŐI SZEREPVÁLLALÁS,
ÖNMEGVALÓSÍTÁS A ZENÉBEN, AZ  IRODALOMBAN ÉS A KÖZÉLETBEN

 A tehetséges nő érvényesülése a reformkorban

A magyar nő a korabeli társadalmi viszonyok között, ha érzett is különleges tehetséget az írás, a művészetek és a zene iránt, alig tudta ezeket napfényre hozni, kibontakoztatni. Külföldön ekkor már sok írónő volt. Találóan fogalmazta meg ezt a helyzetet Malom Lujza, Döbrentei Gáborhoz írt levelében: „Nálunk, hol a második nem művelődését még annyian ellenzik, szörnyű merénylet némbernek íráshoz fogni”.19 A nők művelődési és írói jogai elleni tiltakozások igen gyakoriak voltak a korabeli lapokban, folyóiratokban. Az 1820-as évek elejétől a Tudományos Gyűjteményben és a Hasznos Mulatságok című lap hasábjain is heves vita bontakozott ki a nők művelődési lehetőségéről, közéleti szerepvállalásáról és írói munkásságáról. 1824-ben egy szerző (feltehetően férfi) így fogalmazta meg véleményét: "A pennát bízza a férfijakra, a Könyvírók, Critikusok sorába ne törekedjék”.20 Voltak olyan írások is, melyek közéleti, irodalmi tevékenységre, intézményalapításokra  buzdították a nőket.
A Hasznos Mulatságokban arról is szót ejtettek, hogyan változzék meg a nő. Nem a visszavonult, házias életet élő, háztartást vezető nő lett az ideál. Felmerült a képzett, művészeteket és tudományokat művelő nő gondolata, eszménye.
Bezerédj Amália férjével, Bezerédj Istvánnal egyetértve e vitából azt a következtetést vonta le, hogy összejöveteleket kell szervezni és beszélgetni, és legfőképp írni kell bármi áron is a nők gondolatairól, a nőnevelés szükségességéről, akár álnéven is, de írni és elsősorban magyar nyelven.
Az író, a politizáló, a művészeteket és a tudományokat kedvelő és művelő szabad nő eszménye nehezen tudott visszhangra találni. Bezerédj István nemcsak az országgyűlésen küzdött a nők jogaiért, a női önérzet erősödéséért, de fontosnak tartotta a tehetség kibontakoztatásához szükséges feltételek megteremtését is. Így feleségét messzemenőn segítette a zenei, a  közéleti és az írói tehetsége kibontakoztatásában.

Bezerédj Amália nőkről szóló novellái, elbeszélései

Első irodalmi alkotásait német nyelven írta, melyek a nőmozgalom igazi magvai voltak. 21 Novelláiban szabadelvű szellemben tárgyalta az asszonyi sors problémáit, s a társadalmi előítéletek gyengeségeit. Írásaiból kitűnt, hogy mit gondoltak a nők saját szerepükről, identitásukról. Korábban férfiak írtak a nőkről és a női szerepekről A nőnevelés kérdéseivel a Leányiskola (Die Mädchenschule) című művében foglalkozott először. E német nyelvű novellák sajnos elszigetelődtek a magyar szépirodalmi alkotásoktól. Az írások Bécsben történő megjelentetését Bezerédj Amália barátai, Csapó Ida (1802-1856) és Franz Schober erőteljesen szorgalmazták, de minden törekvésük sikertelen volt. „…A Háztűznéző (Die Brautschau) kiváló novellád újra visszajött, mivel a szerkesztő a már többször megcsonkított kéziratot újra hosszúnak találta. Mai kicsisségek! Így adja ki mérgét ilyen bosszúepésen a cenzúra”.22  – írta keserűen Csapó Ida.
Bezerédj Amália nem adta fel, tovább próbálkozott, hiszen a Laura című novelláját is a kiváló kritikus, műértő Schober remek munkának tartotta. Férje, Bezerédj István is bíztatta, javasolta, hogy a német nyelv helyett magyar nyelven írjon. 1835-ben, Malby álnév alatt először jelent meg nyomtatásban irodalmi műve A remeték címmel, melynek megjelenését megérhette, s melyért 25 forint tiszteletdíjat kapott. 23

A zenekedvelő és zeneszerző Bezerédj Amália

A zene- és énekszerető triászt Bezerédj László, Bezerédj Amália és Bezerédj Pál alkotta. Amikor együtt voltak, akkor vége-hossza nem volt a muzsikálásnak. A nyarakat Balatonfüreden töltötték, ahol tehetségükkel, jókedvükkel, művészetszeretetükkel a társaság központjává váltak. Koncerteket adtak. Amália (Mali) zenei tehetségének híre ment. Hallás után egy-egy magyarnótát zongora- és hárfakísérettel azonnal elénekelt. Ő maga rögtönözte a kíséretet, vetekedve sógorával, Bezerédj Pállal, aki virtuóz zongorista volt, s aki utazásairól magyar dalos kottákat hozott, hogy kedveskedjen vele Amáliának.
Bezerédj Amália szoros kapcsolatban állt az élő magyar zenével, a néppel. Sokat hallgatta őket, tanult tőlük. Leveleiből olvashatjuk, hogy pl. Gyuri kocsisuk egész lakodalmas menetével beállított hozzájuk és délig táncoltak. A háztartási kiadások között ismételten feltűnnek a cigányoknak, lakodalmas vagy húshagyó keddi cigányoknak, az új esztendőre, vízkeresztre éneklő gyerekeknek fizetett összegek. Mindig örömmel fogadta, ha a házához ellátogattak a környékbeliek és énekeltek, táncoltak, zenéltek. Szerette a magyar népdalokat, a magyar népzenét.
Európai színvonalú zenei műveltségű nő volt. Jól ismerte a korabeli zene- és dalirodalmat. Német nyelven kissé otthonosabban írt verseket. A  "Fantasie" című költeményéből kitűnik az alkotás gyötrelme, fantáziájának a romantika megnevezhetetlen sóvárgása adott szárnyakat.:

„Zieht durch des Menschen Brust,
Ahnung der Himmelslust,
Sind´s meine Schwingen,
Die das verrirte Herz,
Nach manchem Sturm und Schmerz,
Heimatwärts bringen.”
24

 Az ilyen jellegű verseit megzenésítette. Schober hívta fel a figyelmét Schubert zenéjére. Így megismerve azt, csakhamar közel került hozzá Schubert dalköltészete. A család tagjai is kapcsolatban álltak a kor neves európai politikusaival, zeneszerzőivel, tudósaival, művelt nemeseivel. Bezerédj Lászlót, Amália testvérét külföldi tanulmányútján Németországban, Angliában neves személyiségek fogadták. Az „európai szemléletű kultúrközpontról”, Hidjáról, az Ungarn eine mitteleuropäische Entdeckung címmel Münchenben megjelent tanulmányból szerzett tudomást a külföld.25
A nők abban a korban még álmukban sem vágyódhattak zeneszerzői babérokra. Bezerédj Amália rejtőzködve, álnév alatt, már 1825/26-ban megpróbálkozott egy zenedarabjának kiadatásával. A Magyar Nóták Veszprém Vármegyéből c. gyűjteményes kötetben meg is jelent a 31. számú sorszám alatt A. d. B betűkkel első zenei műve, a Verbunkos kotta.26. Ugyanebben a gyűjteményben Rózsavölgyi, Csermák és Ruzitska művei is szerepeltek. Prahács Margit tanulmányozta Bezerédj Amália nyomtatásban megjelent és kéziratban fellelhető dalait, összehasonlította első daloskönyvünk, a Flóri könyve anyagával, s kijelentette, hogy a népszerűvé vált dalok nagy része Bezerédj Amália alkotása (25 dal). A dalok három csoportra oszthatók: Első csoportba a magyar hagyományokhoz kapcsolódó dalok, a második csoportba a német gyermekdalok legegyszerűbb típusai, míg a harmadik csoportba a nagyobb igényű szöveggel, de még gyermekdalnak minősíthető dallammal megjelent alkotások sorolhatók27. Bezerédj Amália zenei műveltségéről Bezerédj István, a Liszt Ferenccel történő találkozást megörökítő 1840. január 8-án írt levelében is megemlékezett: „Liszt csak ma éjjel megy el – kivel igen összebarátkoztam, és kit inkább megszeretek. Sokat vagyok vele, s hallom játszani őt. Igen interressalt, hogy a magyarok, és kivált Rákóczi nótájára nézve szintén az a felfogása, ami Málinké  volt, hogy csak mint fugákat lehet játszani és az occidentális mértékét nem szenvedi meg”.28

BEZERÉDJ AMÁLIA GYERMEKEKHEZ SZÓLÓ MŰVEI

 Flóri´ könyve sok szép képekkel, földrajzokkal és muzsika melléklettel

Bezerédj Amália leghíresebb, legnagyobb hatású munkája a Flóri könyve…, mely az első magyar nyelvű verses, képes, kottás daloskönyvünk volt, s hosszú éveken keresztül különös jelentőséggel bírt. Mi lehet a siker hátterében? Voltak-e a reformkorban művészi értékű magyar nyelvű gyermekkönyveink? Drescher Pál kutatása alapján kitűnik, hogy 1825-1848 között 196 magyar nyelvű gyermekkönyv született. E művek közül 110 tartalmazott képeket, de kottamelléklettel egy sem rendelkezett. Kétségtelen, hogy a reformkor egy termékeny időszaka a magyar nyelvű gyermekkönyv kiadásnak. 29
Vajon mi lehet az oka annak, hogy egyetlen művet sem kísért olyan különös szeretet, és egyetlen mű sem lett olyan népszerű, mint Bezerédj Amália Flóri könyve? Talán a megoldás a Tolna megyei település, Hidja birtokosainak személyiségében és az általuk alapított sajátos kisgyermeknevelési intézményben keresendő.
Bezerédj Amália és Bezerédj István országos hatású intézményalapítók, szervezők voltak. Kezdeményezték a szekszárdi óvoda, a tolnai óvóképző megalapítását, harcoltak a tanítóképzés megreformálásáért.  Hidján óvoda-iskolát hoztak létre a 3-8-9 éves gyermekek számára. Bezerédj Amália Flóri könyve… ezen korosztálynak íródott. A szerző kezdetben kislányának, Bezerédj Flórikának (1834-1844) írta a kedves verseket, később a hidjai gyerekekhez szólt minden sora. A kéziratokat felesége korai halála után Bezerédj István rendezte sajtó alá. Véleményadás végett Kis János superintendensnek is megküldte az anyagot. Elkészítette a mű nyomdai munkálatainak tervét is.30 1839/1840-ben sorra megjelentette felesége irodalmi hagyatékát, köztük a Flóri könyvét is.31 Egész életében arra törekedett, hogy a könyv minden kisgyermekhez, minden kisgyermekes családhoz és kisgyermeknevelési intézményhez eljusson. A későbbi kiadásokból kihagyatta a kottákat, hogy a művet egyre többen beszerezhessék. 1854-től a Flóri könyve komolyan felértékelődött. Nem véletlen tehát, hogy Erdélyi Indali Péter Képes ABC-je mellett 1860-ig az egyik legolvasottabb műnek számított Magyarországon.
Miben rejlik a varázsa? Talán abban, hogy szerzője ösztönösen tudta, „ami szívből jön szívhez is hat”: s talán abban, hogy megmutatta azt a sajátos művészi szépséget, ami az osztrák-germán szomszédság hatása ellenére mégis kivirágozhatott Magyarországon. Érzelem és művészet megkapó egysége a mű. Az emberről, az emberi értékekről szól.
Néhányan nem ismerve az eredeti szándékot, illetve a tényeket, negatív kritikával illették a szerzőt és művét. Pl. nem eredeti mű, nem szépirodalmi alkotás, hanem olvasókönyv, s csupán történeti jelentőségű mű, vagy „Bezerédj Amália jólelkű honleány”, de nem tekinthetjük írónak, költőnek, vagy Bezerédj Amália nem is akart író lenni, a pusztai óvodában-iskolában foglalkozott a környék gyermekeivel, nekik készítette s csiszolgatta verseit. Mennyi-mennyi tévedés! A tények, a kutatás birtokában reális kép bontakozik ki. Bezerédj Amália nem tanított, de igenis író akart lenni. Álnéven is, de publikált. Betegsége alatt írta szálkás betűkkel kéziratait, melyeket halála után férje jelentetett meg. Ismerte a korabeli intézmények (iskola-kisiskola-óvóképző-tanítóképző) igényeit, hiszen tudta, hogy magyar nyelvű könyvekre, magyar dalokra, magyar nyelvű versekre, elbeszélésekre van szükség.
A Flóri könyve… a komplex művészetek (zene + tánc + irodalom + mese + vers + képzőművészetek) szép egységét tükrözi, de mellette szerepelnek benne a tudományok is. Művével Bezerédj Amália bekapcsolódott a nemzeti kultúra életadó vérkeringésébe. A Flóri könyve… a „szívképzés” (az érzelmi-erkölcsi nevelés) legszebb eszköze, ezért az első legeredetibb magyar nyelvű gyermekkönyvünk. Igazi segédeszköz, vade mecum, mely hosszú időn keresztül a művészet erejével segítette a pedagógiát.
A Flóri könyve… a magyar művelődés gyöngyszeme, vezérkönyv, mely 1926-ig 16 kiadást ért meg, s 1872-ig csaknem változatlanul 8 kiadása jelent meg. Közel 100 éven át folyamatosan könyvkereskedői forgalomban volt. Egy-egy mondata szállóigévé vált, s évtizedeken át idézték az óvodákban, iskolákban. Pl: „Az embert ész, okosság, tudomány és lelki jóság teszi kedvessé, érdemessé.”32
Bezerédj Amália betegsége folytán nem tudott kilépni a cselekvés terére, mint  Brunszvik Teréz, Kossuth Zsuzsa, Teleki Blanka vagy Karacs Teréz, de a gyermekeknek írt kétsoros bölcsességei, erkölcsi tanításai, olvasásra, verselésre, illemre, a könyv szeretetére nevelték a magyar gyerekeket a legkisebb alföldi pusztán is. Benedek Elek vallotta: "Az én első könyvem nem az ABC volt, hanem az első igazi magyar gyermekkönyv, a Flóri könyve... Ennek a könyvecskének lelkéből sarjadzott ki az én gyermek-ifjúsági könyveimnek terebélyes fája. Ez tett adósává a gyermekvilágnak: mindazt a gyönyörűséget, mit egyetlen könyv szerzett a gyermeki léleknek,  tetézve adni nektek, gyermekek.” 33
A mű fontosságát idős korában is hangsúlyozta. Benkő Anna gyermekverses könyvének előszavában a következőket írta: „Látva látom Bezerédj Amália rongyosra olvasott könyvét, az egyetlen magyar gyermekkönyvet, mellyel gyermekkoromban találkozám… Ma életem alkonyán is unokáimnak az eredeti Flóri könyvének versikéit olvasgatom. Öt esztendős fiúcska voltam, s íme hatvan esztendő múltán is lelkemnek, szívemnek örökös lakói maradtak.” 34 A kritikusok véleménye alapján kétségtelen, hogy egyes mondókák, versikék naivitását el lehet ismerni, de azt a pedagógiai értéket, ahogyan Bezerédj Amália az ismeretanyagot a kisgyermekek gondolkodásához, emlékezetéhez, szívéhez, eszéhez  közel vitte, csak kiemelni lehet.

Földesi Estvék. Olvasó könyv a´ magyar ifjúság számára
 
A Flóri könyve… mellett kissé feledésbe merült Bezerédj Amália másik jelentős, bevégezetlenül maradt írása, a Földesi Estvék. Olvasó könyv a´ magyar ifjúság számára. A mű párbeszédes, nagyobb gyermekeknek, olvasókönyvnek szánta Bezerédj Amália. Az alkotás zsinórmértékét Wilderspin és Pestalozzi pedagógiai munkái jelentették, hisz fellelhető benne a kisgyermeknevelést és az óvodák tartalmi munkáját ismertető Wilderspin-féle  tervezet és Pestalozzi Lénárd és Gertrúd című művének hatása is.
A címben a szerző Földes pusztára utal, ahol Földesi úr (Bezerédj István) házában beszélgetésre gyűltek össze a környékbeli főnemesi, köznemesi családok, a baráti körükhöz tartozó orvosok s a gyermekeiket nevelő magántanítók. A gyermekek is jelen vannak az estéken és a beszélgetések aktív résztvevői. A családi nevelés nagyszerű példája ez a munka. A Földesi kúriában eltöltött téli vasárnap esték leírását olvashatjuk a műben. Néha más helyszínt is választottak. Az összejövetelek résztvevői beszélgettek az ember jogairól, szuverenitásáról, a tanuláshoz való jogról, a gyermekeket megillető emberi élet követelményeiről. Olyan ma is időt álló problémákról is vitatkoztak, mint a tehetség, a műveltség kérdése, a közösségi nevelés elvei, a büntetés problémái, a szegény gyerekek nevelésének szükségessége s az erkölcs kérdése. Megfogalmazták „Az erkölcs-tudomány mindenkire nézve főtekintetű, mert a nélkül senki sem tehet eleget rendeltetésének, t.i. senki sem lehet jó ember”.35
Szóba került a kisgyermeknevelés problémaköre is, mely a korban fontos kérdés volt Magyarországon. A mű Kisdedóvó-intézet című fejezetében a szerző felvázolja egy óvoda felépítését, alkalmazott módszereinek, eszközeinek (pl. olvasótáblák, papírból készített betűk, számok, számológép, föld- és éggömb, hinta, faliképek stb.) jelentőségét. Bemutatja a Bezerédj-család nevelés, kisgyermeknevelés, és pedagógusképzés érdekében kifejtett meggyőző munkáját. A mű igazolja a Bezerédj-házaspár azon felismerését, hogy az újonnan létesült intézményeknek (óvoda-iskola) magyar nyelvű könyvekre van szüksége.
A mű hirtelen-váratlan befejeződik: hisz az esték lelke, rendezője, Földesiné (Bezerédj Amália) meghal. „Sok szép és jó vallotta kárát ezen asszony halálának” – olvashatjuk a bizonyára Bezerédj Istvántól származó sorokat.36
A Földesi estvék című könyv szerény halhatatlanságban rejtőzik, holott a reformkorban alakuló óvodák szervezését, tartalmát bemutató igen értékes magyar nyelvű forrásanyagként számon tartható dokumentumaink egyike. Bezerédj István jelentette meg ezt a művet is 1840-ben. Akkor, amikor egyidőre visszavonult a követi munkától, s életcélja lett felesége tehetségének bemutatása, műveinek közkinccsé tétele, s nevének megőrzése az utókor számára. 1855-ben megjelent a mű második kiadása is.
Bezerédj Amáliának így is jó néhány kiadatlan kézirata maradt, mint a Bettike, Kis Emma, a Lottika és a személyes vonatkozásai miatt különösen érdekes Luizika című elbeszélések, melyek gyermekekhez íródtak pedagógiai célzattal.37 Egy cím nélküli, kéziratos füzetben nyolc hosszabb, rövidebb elbeszélést találunk, melyek többnyire alacsony sorból feltörekvő, tanulni vágyó gyerekekről szólnak, akiket jóindulatú, nemes úrfiak és kisasszonyok ABC-re, kertészkedésre, növénynemesítésre tanítottak, s így révbe értek. Sajnos, ezek az elbeszélések sem jelentek meg nyomtatásban, így ugyanúgy kevesen olvashatták, mint a kéziratából idézett gondolatot: „A jó ember szíve és törekvése pedig a naphoz legyen hasonló: minél több és erősebb világosság és melegség, azaz míveltség és szeretet van középpontban, annál tovább terjednek a sugarak, annál nagyobb körben, annál  jótékonyabban világítanak  és melegítenek  mindent.” 38
Az önmegvalósítás a zenében, az irodalomban, a nők egyenjogúságának érvényre juttatása, végigkísérte Bezerédj Amália rövid életét.

Bezerédj Amália nyomtatásban megjelent művei


A. d. B.:  Verbunkos kotta. 31. sz. nóta. Magyar Nóták Veszprém Vármegyéből
                                              (1823-1832) V. füzet. szerk: Ruzitska Ignác
                                               Nemzeti Múzeum Fol. Hung.1136.

Malby:   A remeték.  Szemlélő a Tudományok, Literatúra, Művészet, Divat és Társasélet  körében.
                                              Kiadja és szerkeszti: Kovacsóczy Mihály, Kassa, 1835.

Bezerédj Amália: A remeték.  Elbeszélés.  Budapesti Árvízkönyv. II. kötet
                                               Szerk.: Eötvös József, 1839. 161-211. p.

Bezerédj Amália: Flóri könyve. Sok szép képekkel, földrajzokkal és muzsika melléklettel
                                               Heckenast, Pest, 1840. (1839-es recenzióval)

Bezerédj Amália: Földesi estvék. Olvasó könyv a´ magyar ifjúság számára
                                               Heckenast, Pest, 1840. 220. p

Bezerédy Amalie: Novellen und Erzählungen I-II.  Aus hinterlassenen Papieren der Frau
                                              Leipzig, Brockhaus, 1840.

Bezerédj Amália: Virágregék. Emlény c. almanach. Karácsoni, újesztendei és névnapi
                                              ajándék. Heckenast, Pest, 1840. 97-98. p.

Bezerédj Amália: Fantasie. (német nyelvű költemény) Iris. Taschenbuch, Pest, 1840.

BEZERÉDJ AMÁLIA, AZ INTÉZMÉNYALAPÍTÓ

A hidjai óvoda-iskola

Bezerédj Amália életének utolsó éveiben intenzíven vett részt az első Tolna megyei falusi óvoda alapításában, Szekszárd első óvodájának és tervezett óvóképzőjének megszerve-zésében. A hidjai „kisdedóvó intézet” létrehozása a nevétől elválaszthatatlan. Erről hitelt érdemlő tudósítást olvashatunk az 1843-as Évlapban: „A hidjai-pusztán 1836-ik évben néhai Bezerédj Amália B. Istvánné és testvére Etelka szerzetes hölgy hozák létre a kisdedóvó intézetet. Az úri lak udvarában volt présház lőn egy nagyobb és egy kisebb szobára átváltoztatva.”39 Megelőzte mindezt a külföldi szakirodalom széleskörű tanulmányozása, illetve Augusz Antal és Bezerédj László európai utazása. A tanulmányút gazdag pedagógiai tapasztalatainak birtokában, angol minta szerint Wilderspin művére támaszkodva szervezték meg Magyarország első falusi óvoda-iskoláját. „A´ tisztelt két hölgy Wilderspinnek könyve után a´ kisdedóvást s azzal egybe kapcsolva korosb gyermekeknek is osztályonkénti tanítását, egy tanító segedelmével elkezdette.”40
Az Évlapban leírtak jelzik, hogy az 1836-tól működő hidjai intézet speciális kisgyermek-intézet, óvoda-iskola volt. Az első hidjai nevelő Pázmány György volt. Három funkciót látott el: tanított az iskolában, irányította az óvodát, a kisgyermekek gondozását és külön órákon legfőképpen zongorázni tanította Bezerédj Flórikát. A gondozómunkát egy segédnő (dajka) végezte. Az intézetben kezdetben Wilderspin és Pestalozzi nevelési elvei domináltak, majd később eltértek ezektől, s nevelési gyakorlatukat a hazai reformtörekvésekhez és a helyi sajátosságokhoz igazították. Jól tükrözi ezt a következő idézet: „A gyermekek száma 40-től 60-ig változik, a’ mint t. i. a’ nagyobbakat mezei munka inkább vagy kevésbé foglalja el, mert nemcsak munkától nem tartóztattatnak a’ gyermekek, hanem sokszor a’ kis nép ének szóval megy seregestől holmi kis dolgokra, különösen a’ selyemhernyó-tenyésztés idejében… Játszó helyök is van a’ gyermekeknek a kertben,’ s ugyan ott egy darabka földjök melly köztök holminak termesztése alá felosztatik.”41 Gyakran a kertben tartották a foglalkozásokat. A hidjai óvoda-iskola nyitott intézmény volt. „Bezerédj István úrnak lyánkáján és a cselédek gyermekein kívül mások is részt vesznek a szomszédságból” az intézmény életében – olvashatjuk az 1843-as dokumentumban.42
Az óvoda-iskola tantárgyai közé tartozott: az olvasás, írás, számtan, alaktan, természetleírás, biblia, magyar földleírás, magyar történet, éneklés, egészség, erkölcs és illedelem is. A munkára nevelés kiemelt szerepet kapott. Énekszóval mentek a gyerekek a selyemfonó üzembe segíteni. Saját kis földjük volt, melyet maguk műveltek. Részt  vettek a növények és az állatok gondozásában. A lányok kötni, varrni, hímezni is tanultak. Az intézet tantárgyait, tananyagát, játékleírásait, meséit, verseit, eszközeit s egész életét jól tükrözte a Flóri könyve. Kedvelt és hasznos szemléltetőeszközök voltak Hidján a falitáblák, az olvasótáblák, a keménypapírból kimetszett betűk és számjegyek, a számológép, a földtekék, a földabroszok, a forgatható szemléltetőállvány s az ásványtani gyűjtemény is. Kis harang jelezte a tanítás változását s a játszótérre történő kivonulást. A hinták, a testi nevelést szolgáló eszközök, labdák, kis tekejátékhely, különféle formára metszett fadarabok, kockák biztosították a játék tárgyi feltételeit. Az intézetből kizárták a tétlenséget. A foglalkozások változatosak voltak, rövid ideig tartottak, az egyes leckék között közbe-közbe daloltak, felálltak, mozogtak. Nem volt szükség fegyelmezésre, büntetésre. Bezerédj Amália – amíg betegsége engedte –, személyesen is látogatta az intézetet. Szeretettel, apró kedveskedésekkel könnyítette meg a gyermekek számára az intézetbe járást. Bezerédj Amália és Bezerédj István életének központi gondolata a nevelés, s kislányuk, Flórika révén a kisgyermeknevelés lett. Munkájukkal hozzájárultak Tolna megye és az ország nevelésügyének megreformálásához.

ÖSSZEGZÉS

Bezerédj Amália a maga eszközeivel harcolt a tehetség kibontakoztatásáért, a nők egyenjogúságáért, a családi harmóniáért, a kisgyermeknevelésért, a pedagógusképzésért, az anyanyelven folyó nevelésért, oktatásért, az intézmények alapításáért. Egész életében küzdött a nők közéleti szerepvállalásáért, megszólalási lehetőségéért, legyen az irodalom, zene, színjátszás, képzőművészet, pedagógia, vállalva az álnevet, a rejtőzködést is. Fontosnak tartotta a művészetek s a tudomány elismerését, a nép nevelését, a gyermekek és az ifjúság anyanyelven történő nevelését és oktatását, s számukra „vezérkönyv” és „olvasókönyv” megírásával kívánta biztosítani az európai műveltség megteremtését. Tevékenységével modellt adott a tartalmas családi neveléshez, az intézményes kisgyermeknevelés és az elengedhetetlen pedagógusképzés megszervezéséhez és a pedagógiai kultúra magasabb szintre emeléséhez. Pedagógiai hitvallása összecsengett Vajda Péter gondolataival: „…ahol az értelem fejletlen marad ott nincs haza, hol a törvények és jogok nem szentek ott nincs haza, hol az ember akármi okból és módon nem ember, ott nincs haza. Hazát csak ész teremthet…, hol az ész kifejlett, a haza kivirágzik!”43

KRONOLÓGIA

SZENTIVÁNFÁTÓL MÁRIAVÖLGYIG
Bezerédj Amália (1804-1837)

1804. ápr.15. A Vas vármegyei Szentivánfán a család elsőszülött gyermekeként világra jön Bezerédj Amália. Édesapja a vámoscsaládi ágból származó Bezerédj György, Vas és Veszprém vármegye követe, Veszprém vármegye főjegyzője, alnádor, a kőszegi kerületi tábla elnöke, cs. kir. udvari tanácsos. Édesanyja mezőszegedi Szegedy Antónia, testvére Szegedy Rózának, Kisfaludy Sándor költő hitvesének és múzsájának. A család otthona Szentivánfa.
1806 Konstanczia húga születése. Édesapja Vas vármegye követe lesz.
1807. júl. 17. Világra jön a harmadik leány, Etelka. Édesanyja súlyosan megbetegszik a szülés után. Életét Széchenyi István orvosa menti meg. A kisgyermekek nevelésében fontos szerepet kap a szigorú, de szeretetteljes dajka, ahogyan a lányok nevezik, a „liebe Bábi”.
1809 Édesapja Veszprém vármegye főjegyzője lesz. Az édesanya nevét viselő Antónia, a negyedik lánytestvér megszületik.
1810 Az ötödik gyermek, Lujza világrajövetele tovább gyengíti az amúgy is beteges édesanyát, aki Balatonfüredre jár gyógykúrára. Amália az elsőszülöttnek járó nevelésben részesül, apja a klasszikus műveltséget sajátíttatja el vele. Nevelőnő és házitanító gondoskodik a nemes hajadonhoz illő nevelésről. Az írás, olvasás mellett nyelveket tanul, zenél.
1812 A művészetek: a zene, a tánc és az irodalom iránti érdeklődése fokozódik. Édesanyja betegsége felerősödik, így Pistyánba (Pöstyénbe) utazik, ahol visszaállítják egészségét. Ez időben Amália tevékenyen részt vállal kisebb húgai nevelésében, tanításában. A testvérek között szeretetteljes kapcsolat alakul ki.
1813. júl. 25. Megérkezik a várva várt fiú, László, a család hatodik gyermeke. Az édesanya és fia között nagyon mély érzelmi kötődés alakul ki. Amália és öccse is szoros kapcsolatot létesít egymással, mely felnőtt korukban is mindvégig megmarad.
1815-16 Amália szüleitől távol, Pozsonyban tölti idejét. Ismerkedik a társasági élettel, művészetekkel. Angolul, franciául, németül és latinul tanul.
1816 Elkészül az új ház, a család új lakóhelye Veszprémben. Amália édesapjánál, Veszprémben patvarizál a szerdahelyi Bezerédj-ágból származó Bezerédj István, aki a nagyon tehetséges „szép kuzint”, Amáliát – ahogy becézik (Malit) –,  rajzolni és festeni tanítja.
1819 Mély érzelem, barátság, majd szerelem szövődik közöttük, melyet nyíltan is megvallanak egymásnak. Elhatározzák, hogy egybekelnek, de erre Amália fiatal kora miatt még két évet várniok kell.
1821 A házasulandók  Móringlevelet írnak alá, mely bizonyítja azt az ősi magyar szokást, hogy a férj a feleségét becsüli és jóban-rosszban segítőtársnak tekinti.
1821 április 15. Amália születésnapján Szombathelyen összeházasodnak.
1821 máj. A fiatal pár Bezerédj István birtokára, a Tolna vármegyei Hidjára költözik.
1822 Élénk társasági életet élnek, kiterjedt baráti körük lesz. Hidja hamarosan a kulturális élet központjává válik. Széleskörű levelezést folytatnak. Bezerédj István családtagjainak írt leveleiben először említi Amália betegségét, „a reumás alterációt és hurutot”.
1823 Világra jön Elek, a hetedik testvér, akit a 19 évvel idősebb nővér, Amália, nagy szeretettel, szinte anyai gondoskodással vesz körül. A kisfiú sok időt tölt Hidján.
1823-25 Amália legkedvesebb időtöltése a zene, az ének és a tánc. Gyönyörűen zongorázik és hárfázik A zene iránti elkötelezettsége a  hidjai évek során fokozódik. Kottákat gyűjt, minden dallamot hallás után játszik, kottákat ír. Nyaranta férje testvérével, Bezerédj Pállal együtt zenélnek. A balatonfüredi társasági élet központi személyiségei, a koncertek állandó fellépői. Amália  eneszerzéssel is foglalatoskodik. Több kottája maradt ránk kéziratban. Kisfaludy  Sándor hatására élénk figyelmet tanúsít a balatonfüredi színházi esték, „a magyar theátrum” és az irodalom iránt.
1825 A Magyar Nóták Veszprém Vármegyéből (1823-1832) című gyűjteményben A. d. B monogrammal megjelenik nyomtatásban Amália verbunkos kottája. Magyar nótáktól hangosak és vígak a badacsonyi szüretek. Édesapja Veszprém vármegye követeként részt vesz az országgyűlésen.
1826 Bezerédj István és Amália látogatást tesznek Veszprémben a 13 éves Bezerédj Lászlónál. A házaspár nagy hatással van a fiatal fiúra, aki Amáliát követve zenél, és István példájára a jogi pályát választja.
1828 Férjével együtt segítik a kápolnai és hidjai iskolák, ahogy ők nevezték, oskolák működését. Erősödik a nevelés, a pedagógia iránti érdeklődésük. Édesapja eladja a veszprémi házat és a szentivánfai falusi otthont, és br. Sennyei Károlytól megvásárolja a kis- és nagysennyei és újlaki birtokrészeket. Ettől kezdve Amália szülei Sennyén élnek. Édesapja szeptember 25-én követi minőségében részt vesz I. Ferencz király feleségének, Karolina Augusztának a koronázásán Pozsonyban.
1829 Amália édesapját a Kőszegi Kerületi Tábla elnökévé választják, így Sennye mellett a család téli lakhelye Kőszeg lesz.
1830 Férjét, Bezerédj Istvánt Tolna vármegye követének választják, így az országgyűlések ideje alatt Pozsonyban élnek. Élénk érdeklődéssel vesz részt férje politikai törekvéseiben. A liberális mozgalom híveinek társaságában a politikai viták aktív résztvevője. Leveleiben, írásaiban különösen a nőnevelés, a művészeti nevelés kérdéseinek ad hangot.
1831 Testvérével, Lászlóval, francia nyelven leveleznek az európai szemléletről, olvasmányélményeikről, Byron és Shelley életérzéseiről.
1831-34 Amália gyakran betegeskedik. Az orvosok javaslatára az éles levegőjű város, Pozsony helyett enyhébb levegőjű helyeket keres fel. Utazik gyógyulást remélve. Így Pozsony, Hidja és Kápolna mellett hosszabb-rövidebb ideig Sopron, Szerdahely, Szentmiklós, Kőszeg és Sennye lesz a lakóhelye. Novellákat, elbeszéléseket ír németül, melyek női sorsokat ábrázolnak. Romantikus életérzéseit versekben, dalokban örökíti meg. Szoros barátságot alakít ki F. Schoberrel és Csapó Idával, akik további írásra buzdítják. Kiadókat keresnek német nyelvű írásai (a Laura, a Háztűznéző stb.) megjelentetéséhez.
1833-34 Amália kisgyermeknevelési intézmény alapítását kezdeményezi Szekszárdon. Rábeszéli Augusz Antalt az első szekszárdi óvoda létesítésére. Gyűjtést szervez a létesítendő intézet javára. Komoly szervezőmunkát végez. Képzőintézet alapítását is szorgalmazza.
1834. május 7. Pozsonyban világra jön Amália és István várva várt gyermeke, ahogy Deák Ferenc nevezi, a „diétai kisleány” .
1834. május 8. Megkeresztelik a kislányt, aki a Floriana, Maria Anna, Elisabeth, Antónia nevet kapja. A kislányuknak választott névvel, a Flóra, Flóri, Floricza Flórika név meghonosítói lesznek Magyarországon.
1835 Férje buzdítására elsősorban magyarul ír kislányának és a hidjai gyermekeknek. Érdeklődése a pedagógia felé fordul. Wilderspin és Pestalozzi műveit olvassa. Magyar nyelvű meséket, történeteket, verseket, apró mondásokat ír gyerekeknek, és papírra veti az új intézményalapítás, a kisdedóvó intézet létrehozásának minden mozzanatát. A téli esték, összejövetelek tartalommal töltődnek meg, ahol Tolna vármegye nemesi családjai (Csapó, Sztankovánszky, Gindly, Zichy, Festetics és Augusz családok) a kor eszméit, nevelési és művelődési kérdéseit vitatják meg. Itt kerülnek ismertetésre elsőként magyar nyelven Wilderspin kisgyermeknevelésről írt művének egyes részanyagai. Decemberben Malby álnév alatt a Szemlélőben megjelenik A remeték című elbeszélése. Első nyomtatásban megjelent művéért 25 forintot kap, melyet kislányára, Flórikára költ. Bajza József ír kritikát az elbeszélésről.
1836 Felfokozott intenzitással ír, dolgozik. Megjelenik kéziratos formában a Flóri könyve. Folyamatosan dolgozik a Földesi estvék című munkája kéziratán is. Ez utóbbit S. Wilderspin és Kisfaludy művei, illetve Pestalozzi Lénárd és Gertrúd című alkotása ihlették, melyet olvasókönyvnek szánt. Mindkét munkáját halála után, 1839/40-ben férje jelenteti meg nyomtatásban. Amália Pozsonyból Kápolnára költözik, így követ férjével levelek útján tartja a kapcsolatot. Betegsége felerősödik, napjait ágyhoz kötötten írással tölti. Testvére, Etelka, állandó ápolója lesz és segítője a gyermeknevelésben, a háztartás irányításában. A hidjai présházat átalakíttatják, férjével és húgával együtt megalapítják az első magyar falusi óvoda-iskolát, a hidjai kisoskolát, 3-8-9 éves gyermekek számára. Az építkezés befejeztével Kápolnáról visszaköltöznek Hidjára és komoly szervezőmunkát folytatnak, hogy a pusztai szegény emberek gyermekei számára a lehető legjobb nevelést biztosíthassák. A legfontosabb segédeszköz, vezérkönyv Hidján a Flóri könyve lesz, mely később elterjed az egész országban.
1837 Amália bekapcsolódik a tolnai óvóképző és példányóvoda megszervezésébe.
1837. szept. 8. A gyengélkedő, tüdőbeteg Amália gyógyulást remélve Máriavölgybe utazik.
1837. szept. 21. Hosszan tartó szenvedés után Máriavölgyben elhunyt. A stomfai plébános temeti el, majd később a hidjai temetőben helyezik végső nyugalomra.

JEGYZETEK

1 Fényes Elek (1851): Magyarország geographiai szótára. Pest, 130. p.
2 Juhász István (1940): Szemelvények a Bezerédj-család történetéből. (Genealógiai táblákkal) Bp, 38. p.
3 Nagy Iván (1858): Magyarország családai címerekkel. Pest, II. 92-93. p.
4 Vachot Imre (1843): Országgyűlési Almanach. Pest. ( Tsétsy János tanító följegyzései az 1708-iki sárospataki országgyűlésről.)
5 Magyar Országos Levéltár (MOL) Kámi Levéltári anyag. CXII. 3. latin nyelven. Latinból fordította: Juhász István
Thaly Kálmán (1864): Régi magyar vitézi énekek. Pest, 342-348. p.
6 Kurucz Rózsa (1994): Bezerédj Amália és Bezerédj István a gyermekekért. Szekszárd, 10.p.
7 Nagy Iván: i. m. 96. p.
8 Kállay István (1996): A Bezerédj család hazánk történelmében. In: Emlékkönyv. Bezerédj István születésének 200. évfordulóján. Sopron. 23. p 
9 Szinnyei József (1891): Magyar írók élete és munkái. Bp. I. 1038 p. Pallas Lexikon. III. 248. p.
10 Új Magyar Lexikon Bp., Akadémia Kiadó, 1960. 142. p.
11 Bodnár István-Gárdonyi Albert (1918): Bezerédj István. I. k. Magyar Történelmi Társulat, Bp. 112. p.
12 Bezerédj István (1796-1856) Írta és szerk: Kurucz Rózsa. Babits Kiadó, 1996. 15. p.
13 Kisfaludy Károly munkái. szerk. Heinrich Gusztáv. Bp., Franklin Társulat, 1905. 104. p.
14 Zolnai Béla (1993): A magyar biedermeier. Holnap Kiadó. 19-20. p.
15 Bezerédj Amália (1840): Flóri könyve. Sok szép képekkel és muzsika melléklettel. Pest, Heckenast. Címlapkép
16 Drescher Pál (1934): Régi magyar gyermekkönyvek. Bp. Magyar Bibliophil Társaság, 40-47. p.
17 Szondy György (1937): Bezerédj Amália. Stúdium Könyvkiadó R.-T. Debrecen. 4. p.
18 Lux I. A. (1917): Ungarn eine mitteleuropäische Entdeckung. München.
19 Rexa Dezső (1907): Malom Lujza levelei Döbrentei Gáborhoz I.k. 102. p.
20 K. J.: Mi a Pedantizmus? = Tudományos Gyűjtemény. XII. 1824. 69-79. p.
21 Bezerédy Amalie (1840): Novellen und Erzählungen. I-II. Aus hinterlassenen Papieren der Frau. Leipzig, Brockhaus.
22 Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára (TMÖL) Csapó-család iratanyaga. 60. Csapó Ida levele Bezerédj Amáliához. 1836. november 22.
23 Szemlélő a Tudományok, Literatúra, Művészet, Divat és Társasélet körében. Kiadja és szerkeszti: Kovacsóczy Mihály, Kassán, 1833, 1835.
24 Prahács Margit (1953): Zene a régi óvodában. Bp. (Emlékkönyv Kodály Zoltán 70. születésnapjára.) Szerk.: Szabolcsi Bence és Bartha Dénes. 521. p.
25 Bezerédj Amália (1840): Fantasie. (részlet) Iris. Taschenbuch, Pest.
26 Lux. I. A. i. m. 1917.
27 MOL Kámi Levéltári anyag Bezerédj iratok. LXXIX sz. k. Nemzeti Múzeum, Fol. Hungary 1136.
28 Prahács Margit: Zene a régi óvodában. I.m. 25.p.
29 MOL Kámi Levéltári anyag Bezerédj István Bezerédj Etelkához írt levele. 1840. január 8.
30 Drescher Pál: i.m. 42-47. p.
31 Örökség. Szövegek-képek a 150 éves magyar óvóképzés kezdetéről. Írta és szerkesztette: Kurucz Rózsa, Kecskemét, 1987, 28-29. p.
32 Bodnár István – Gárdonyi Albert: Bezerédj István I. k. i. m. 384. p.
33 Bezerédj Amália (1840): Flóri könyve i.m.
34 Benedek Elek: Édes anyaföldem. Bp. é. n. 53. p. In: Kurucz Rózsa (2000): A reformkori nemesek és a filantrópia. IPF könyvek, Szekszárd. 38-39. p.
35 Benedek Elek: Előszó Benkő Anna verseskönyvéhez.
36 Bezerédj Amália (1840): Földesi Estvék. Olvasókönyv a´ magyar ifjúság számára. Pest, Heckenast. 220. p.
37 Bezerédj Amália: Földesi estvék. I. m. 220. p.
38 Szondy György: Bezerédj Amália I. m. 15. p.
39 Nemzeti Múzeum Kézirattára. 1997. Quart. Hung. sz. 1997. (Széchenyi Könyvtár Kézirattára)
40 Kisdedóvó I. M. T. Egyesület Évlapjai. Új folyam. I. füzet. 1843. 118. p.
I.m. 119. p.
41 I.m. 120. p.
42. I.m. 120. p.
43. Vajda Péter: A haza. Atheneum, 1839. In: Válogatott művei. Veszprém, 1972. 92-94. p.





Készítette