Tanulmányok

Közlemények

Megemlékezések

Események
Trencsényi László, Szabó Imre
Események, tájékoztatók

Interjú - Fórum
Kelemen Elemér, Trencsényi László
Pedagógiai örökségünk II.

Konferenciák

Könyvismertetések

Rezümék
Szerkesztőség
Német rezümé
Szerkesztőség
Francia rezümé

2004. ÉVFOLYAM - 2. SZÁM

Komlósi Sándor: Történelmi szemléltetőanyag az első világháború korából. Gyulai Ágost művének felhasználásával szerkesztette Lányi Katalin. Fekete Sas Kiadó, Magyar Pedagógiai Társaság. Budapest, 2003. 102. p.



Újabb könyvvel aján¬dékozta meg a 20. század nevelésügye iránt érdeklődőket Lányi Katalin. Ő már korábban elkezdte kutatni Gyulai Ágost tevékenységét, több kiadvány¬ban be is számolt eredményeiről. Újabb vizsgálódásának eredménye a nem¬rég megjelent Történelmi szemléltető anyag az első világháború korából c. kötet.
A szerző beszámol arról, hogy az 1868-as népoktatási törvény óta a VKM fontosnak tartotta a szemléltetés alkalmazását, s ennek érdekében számos falikép, térkép és más szemléltetőeszköz készült. Tervezték művészi értékű szemléltetőeszközök létrehozását is, de megvalósítása nagyon lassan haladt előre. Már 1894-ben született miniszteri határozat ennek érdekében, de csak 1902-ben írtak ki pályázatot, és a megvalósítás ekkor elmaradt. A komoly munka akkor indult meg, amikor 19l4-ben a feladat az Országos Tanszermú¬zeum, majd az Országos Pedagógiai Könyvtár irányítása alá került. A minisz¬teri utasítás értelmében a tárgyalásokon múzeumok képviselői, pedagógusok és képzőművészek vettek részt, melynek eredménye egy 20 magyar történe¬ti jelenetet ábrázoló művészi festménysorozat megalkotása lett. Az egyes ké¬pek megrajzolásában és megfestésében részt vett a Képzőművészeti Főiskola, a képek sokszorosítását az Állami Nyomda és az Iparművészeti Főiskola vé¬gezte. Ebben a nagy vállalkozásban összedolgozott a történettudomány, a pe¬dagógia, a művészet és a technika.
A történelmi szemléltető képgyűjteményhez a felhasználást elősegítő ki¬advány is kapcsolódott, melynek írásában Gyulai Ágost is részt vett, majd ő fejezte azt be. Jelen kötet ezt az 1917-es kiadványt, valamint Gyulai fennmaradt kéziratát követve adja a szöveget: „Magyarázó füzet a népiskolai törté nelmi szemléltető képekhez". Ez az I. részben a szemléltetésről ír általában majd külön a történelmi szemléltető képekről. A II. részben külön-külön minden képnek a magyarázatát közli a színes festmény mellett. E szerint mindé: egyes festménynél egységes szempontok szerint kell a tanulókat irányítani a megfigyelésnél: 1. A kép szemléltetésének erkölcsi és esztétikai céljai. 2. A kép történeti alapja. 3. Tárgyi szempontból szemléltetendő (korabeli tárgyak épületek, ruházatok stb.).
A képsor témái; Árpád pajzsra emelése; Asztrik püspök átadja Szent Istvárnak a koronát; IV Béla hazatér a tatárjárás után; A magyarok megalapozza a Habsburg-ház nagyhatalmát; Nagy Lajos elfogadja a lengyel koronát; A nándorfehérvári diadal; Mátyás király Bécs előtt; II. Lajos tetemének feltalálás: Szondi György; Az egri nők; Zrínyi Miklós hősi halála; Bethlen Gábor tudósai körében; Budavár visszafoglalása a töröktől; Zrínyi Ilona; Rákóczit vezérlő fejedelemmé választják; Életünket és vérünket; A Magyar Tudományos Akadémia megalapítása; Kossuth Lajos Cegléden; I. Ferenc József a koronázási dón bon; Erzsébet királyné Deák Ferenc ravatalánál. Ezek a faliképek a mai idő nemzedékek népiskoláiban mindennapi látványként vésődtek emlékezetül be és határozták meg a jócskán romantikus történetszemléletüket. A képe egy része különböző forrásokból a ma embere számára sem ismeretlen.
A kötet végén a tíz festőművészről, e képek alkotóiról 10-20 soros ismert tő olvasható. Végül megtalálható a felhasznált források jegyzéke.




Készítette