Tanulmányok

Közlemények

Megemlékezések

Események
Trencsényi László, Szabó Imre
Események, tájékoztatók

Interjú - Fórum
Kelemen Elemér, Trencsényi László
Pedagógiai örökségünk II.

Konferenciák

Könyvismertetések

Rezümék
Szerkesztőség
Német rezümé
Szerkesztőség
Francia rezümé

2004. ÉVFOLYAM - 2. SZÁM

Tölgyesi József: Konferencia a dualizmus kori pedagógiáról

Az MTA Veszprémi Területi Bizottság (Veab) Neveléstudományi Szakbizottság neveléstörténeti munkabizottsága, a Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolai Kar pedagógia tanszéke, a Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet és a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola neveléstudományi kutatócsoportja 2004. május 6-án Győrben az Apáczai főiskolán A dualizmus kor pedagógiája címmel neveléstörténeti konferenciát rendeztek. A program jelentős érdeklődést váltott ki: több, mint hatvanan, közöttük a főiskola hallgatói kísérték figyelemmel az előadásokat.

A  konferencia résztvevőit Kovátsné dr. Németh Mária, a győri főiskola tanszékkvezető főiskolai tanára köszöntötte  A tanácskozás témája kapcsán Eötvös József munkásságára utalt, amelyet példaértékűnek tart, mert a későbbi évtizedekben az ő pedagógiai koncepcióját fejlesztették tovább, s egyben megmutatta azt is, hogyan kell helyes oktatáspolitikát folytatni.
Lipovics János, a főiskola főigazgató-helyettese az intézmény vezetése nevében köszöntötte a konferenciát. Jóleső érzéssel állapította meg, hogy a főiskola számos olyan  szakmai rendezvénynek ad helyet, amelyek jelentős tudományos fórumok.
Környei László, a pedagógiai intézet igazgatója először a szakmai együttműködési készségükről szólt, majd a Magyar Tanügyben az 1870-es években  a tanulók túlterheléséről szóló írást ajánlotta a résztvevők figyelmébe annak okán, hogy az akkori problémák ma is jelen vannak a hazai közoktatásban és minden ilyen tanácskozási alkalom - a történelmi analógiák alapján - segítséget adhat  pedagógiánk jobbításához. Hangúlyozta, hogy a formális kategóriák módosítása helyett a genetikus fejlődést kell választanunk.
Füle Sándor  főiskola tanár (Budapest) előadásában (A 100 éves napközi otthoni nevelés első évtizedei) a napjainkra presztizsveszteséget ért tanórán kívüli nevelés múltját idézte fel számos mai aktualitással, megoldandó probléma felvetésével. (Előadásának bővített anyaga e lapszámunkban olvasható.)
Sipőcz László főiskolai docens (Győr) Vargyas Endre királyi tanfelügyelő működése Győr vármegyében az 1868-as népoktatási törvény megvalósításáért a korabeli sató tükrében című előadása bevezetőjében  arról szólt, hogy az Eötvös-törvény  kiemelkedő jelentőségű volt a  megyében, s különösen  fontos eredményként értékelte, hogy  ennek megvalósításában  meghatározó szerepet játszottak a miniszter által kiválasztott és kinevezett királyi tanfelügyelők. Győr vármegyében csak 1872-től működött tanfelügyelő Vargyas Endre (1842-1913) személyében., aki rendkívül ambiciózus, következetes személyiség volt. Kinevezése után néhány hónap alatt meglátogatta a város és a megye népiskoláit, amely során feltárta a hiányosságokat és megszabta a feladatokat. A községeket iskolaépítésre, a meglévők javítására, bővítésére kötelezte. A vármegye bizottmányával szabályrendeletet készíttetett, amely alapján  szigorúan büntették az iskolába nem járó tanulók szüleit.
Az előadó részletesen ismertette Vargyas felügyelői, igazgatási,  az iskolai oktatást és nevelést segítő munkásságát, a tanítóság szakmai fejlődéséért tett intézkedéseit, életútjának fontosabb állomásait. Tizenhat évig tartó tevékenysége Győr város és a megye tanügyét messze az országos átlag fölé emelte. 1887-ben Veszprém vármegyébe helyezték, ahol hasonlóan nehéz feladatok várta rá egy évtizeden át. .
Garaj Erika  oktatási igazgató (OKTÁV Továbbképző Központ, Esztergom) Adalékok a magyar közgazdászképzés történetéhez cínmű előadásában a  kezdetektől a közelmúltig tekintette át a  képzés jelentősebb eseményeit, intézményeit és a kapcsolódó személyiségek munkásságát. (Előadásának tanulmányanyaga e lapszámunkban olvasható.)
Halbik Ciprián tihanyi apát pedagógiai munkásságát Tóth Dezső  könyvtárvezető (Veszprém) ismertette, aki a szerző szülőfalujában, Dákán született. Az előadás Halbik életútjának adatai mellett azokat a fontosabb  történéseket mutatta be, amelyek  egyházi személyiségként a  tanári munkásságával kapcsolatosak, s bemutatta a Tanodai Lapokban és más, különböző folyóiratokban megjelent pedagógiai témájú írásait, nevelési és oktatási elveit, valamint az 1893-ban Győrben és az általa  építtetett új tihanyi iskola felavatásakor, 1912-ben elhangzott beszédét. Személye példa arra, hogy egy kis községben élt iparos család  gyermeke értelmi képességei alapján ki tudott emelkedni környezetéből és szerzetesrendi vezetőként jelentős hatást tudott gyakorolni arra az iskolai oktatásra, amely életútját, pályáját elindította.
Kövy Zsolt  főigazgató (Pápa) írását (A pápai Református Kollégium  dualizmus korában) a szerző kényszerű távolléte miatt Tölgyesi József ismertette. (Írása e lapszámunkban olvasható.)
Egy vidéki pedagógiai lap a dualizmus korából címmel Molnár Béla főiskolai adjunktus (Berzsenyi Dániel  Főiskola Tanítóképző Intézet, Szombathely)  a csurgói tanítóképző intézethez kötődő Népiskolai Szemle (1881-1885) és utóda, az Iskolai Szemle (1886-1896) kiadása körülményeit, célját, tartalmukat ismertette. Ezek beszámoltak a tanítóegyletek életéről, hírt adtak a felolvasó ülésekről, önképzést segítő tanulnmányokat, módszertani írásokat és egyéb, más cikkeket (tudósításokat, könyvismertetéseket, tudósításokat), tárcákat  közöltek. Az előadó úgy értékelte a folyóirat szerepét, hogy bár az országos lapokhoz képest lokális volt a jelentőségük, de szakmai színvonala meghaladta a korabeli vidéki lapokét. Szakmai jellegét Eötvös liberális eszméi, Comenius, Pestalozzi, Salzmann, Diesterweg pedagógiai elvei határozták meg. A folyóirat szerzői hangsúlyozottan írtak az oktatási anyag és a gyakorlat egységéről,  a gyakorlati életre történő felkészítés szükségességéről, a gyermekek életkora és egyéniségük figyelembe vételéről, az oktatás nevelő jellegéről.  A lap szakmai színvonala fenntartásában jelentős szerepük volt a csurgói tanítóképző tanárai rendszeresen megjelent írásainak.
Szontagh Pál történész-tanár, igazgatóhelyettes (Vajda Péter Általános Iskola, Budapest)  A papliterátor: a költő, író, műfordító Szász Károly címmel ismertette az 1829 és 1905 között élt református püspök, akadémiai másodelnök életútját,, művelődéstörténeti jelentőségű munkásságát, benne pedagógiai, írói, költői, műfordítói  tevékenységét, külön is kiemelve  írásainak kiterjedtségét, amelyek felölelik kora valamennyi fontos problémáját, azokat a társadalmi kérdéseket, amelyek megoldásában nagy szerepet vállalt.
Tölgyesi József főiskolai docens (Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár) A polgári iskolák helye és szerepe a dualizmus korban című előadásában  a 19. század második felében  szerte Európában felerősödött iskolaszerkezet-megújító törekvések egyik markáns iskolatípusáról szólt. Részletesen elemezte az 1868. évi 38. tc. V. fejezetét, amely a polgári iskolára vonatkozó előírásokat tartalmazta. Az új iskolatípus tantervéről, a gyakorlati képzésről, a helyi iskoláztatásban betöltött szerepéről szólt, majd a devecseri magán polgári iskola  alapítása és  működése kapcsán fogalmazta meg, mit is jelentett polgáristának lenni egy mezővárosi környezetben. Szólt a polgári iskolákra vonatkozó törvények változásairól, a képzési idő módosításairól, a tantárgyi struktúra korszerűsítéséről és végül az iskolatípus 1945 utáni fokozatos megszűnéséről.
Az előadásokat követően élénk eszmecsere alakult ki az elhangzottakkal kapcsolatban.. Füle Sándor, Laurenszky Ernő és Tatai Zoltán saját kutatásikról szóltak,  valamint többen is a Veab-régióban folyó neveléstörténet-kutatás lehetőségeiről, teendőiről fejztették ki elgondolásaikat. A résztvevők jelentős szakmai támogatást várnak a neveléstörténeti munkabizottságtól és elismerően szóltak a Neveléstörténet megjelenéséről, amely fórumot biztosíthat a kutatók tanulmányai számára.
A zárszóban Tölgyesi József  köszönetet mondott a konferencia  helyi megrendezésért, elsősorban Kovátsné dr. Németh Mária tanszékvezetőnek, valamint az előadóknak a tudományos igényű tanulmányokért.




Készítette