Tanulmányok

Közlemények

Megemlékezések

Események
Trencsényi László, Szabó Imre
Események, tájékoztatók

Interjú - Fórum
Kelemen Elemér, Trencsényi László
Pedagógiai örökségünk II.

Konferenciák

Könyvismertetések

Rezümék
Szerkesztőség
Német rezümé
Szerkesztőség
Francia rezümé

2004. ÉVFOLYAM - 2. SZÁM

Trencsényi László, Szabó Imre: Események, tájékoztatók



Neveléstörténetről a Garabonciások Európa-napján. Mária Flauci és Franco Moro, a jeles olasz pedagóguspáros azt írta egy helyütt a történelmi-műve¬lődéstörténeti stúdiumokról szólván, hogy nem is ismerhet igazán egy kort, korszakot az, aki annak táncait el nem táncolta. A ritmus, a dallam, a mozgásöröm, a kosztümök, viseletek együttes megérzése, átélése elengedhetetlen tartozéka a kor-élménynek.
Művészetpedagógiai-kultúrhistóriai projektjeik egyébként ezt az elvet kö¬vetik. A magyar olvasó egy reneszánsz projekt leírását ismerhette 1991 óta az Iskolafejlesztési Alapítvány és az OKI Altern füzeteinek 3. számú kötetéből. Akkor sem talált süket fülekre az itáliai üzenet, hiszen hazánkban ekkorra l már nem egy helyütt működtek olyan pedagógiai műhelyek, melyek egy-egy kor felidézésében a szerepjátékkal, drámajátékkal - olykor kézműveskedéssel - kombinált táncos-ritmikus mozgást beépítették a történelmi ismeretekről szóló közvetítési rendszerekbe (órán, szakkörben, táborban - antikvi¬tástól, népvándorlás-koron, államalapításon át Mátyás udvaráig vagy éppen Eszterházáig).
Az olasz szerzők felidézésére az a közelmúltban látott Európa-napi prog¬ram adott alkalmat, ahol a 15 éves fővárosi, az alapító, Váradi István vezette Garabonciás Együttes köszöntötte az uniós csatlakozást az európai népek tör¬téneti-historikus táncait, játékait felidéző műsorából. Valóságos neveléstörté¬neti, gyermekkor-történeti bemutató kerekedik a történeti táncokat gyakorló együttes repertoárjából. (Sietve hozzátesszük, hogy a Garabonciás műhelyé¬ből annak idején a tánctörténeti-történeti táncos anyagra az akkori NAT-tal konveniáló mintatanterv is született, s a netről máig letölthető.) S van mai lábra-kézre-szellemre írt tánckiadvány is. A Garabonciás Alapítvány Kovács l Gábor két kötetét is kiadta Reneszánsz táncok és Barokk táncok címmel - e kötetekből a táncok tanulhatók, taníthatók.
Az Európa-csatlakozást köszöntő műsorból is kiemelkedik a Gyermekjáté¬kok. Brueghel közismert festményei elevenedtek meg a pódiumon, tánctör¬téneti-néprajzi-művelődéstörténeti-játéktörténeti hitelességgel idézték fel a játékokat, a koreográfus csupán a kompozíció szerkezetét illesztette hozzá. A barokkot Purcett - Shakespeare Tündérjátéka (a Szentivánéji álom nyo¬mán), illetve Lutty - La Fontaine-játékok előadása fémjelzi, a magyar re¬formkor ifjúsági világának ihletett rekonstrukciója a Bálozók című táncjáték, ahol a képzeletbeli kúria leánykái készülnek női szerepeikre. Vagyis az előadás egyszerre hordoz művészettörténeti üzenetet, de mert a koreográfus jó ízléssel a gyerekekre-kamaszokra szabta a darabokat, így fontos adalékok a gyermekkor-történethez is. Több mint ismeretterjesztés ez! Hiszen először is hiteles esztétikai élmény! Másfelől egy neveléstörténeti érdeklődés számára sajátos kutatási módszer is: a rekonstruált játékok, mozgások mögött feltéte¬lezni az adott kor gyermekének, kamaszának élményeit, önképét, reflexióit, kapcsolatainak „üzemmódját".
Kívánunk tehát sok, a történelmi korok gyermekvilága iránt érdeklődő gye¬reknézőt (és gyerektáncost-játékost) a Garabonciásoknak, s kívánom nevelés-és gyerekkor-történész kollégámnak, hogy részesüljön egyszer az élményből!
Trencsényi László

***

A Klebelsberg-díj kitüntetettjei 2004-ben. A Gróf Klebelsberg Kuno Alapít¬vány ez évi kitüntetettjeinek, Mészáros István professzornak, nevelés- és mű¬velődéstörténésznek Budapesten, Székelyné Körösi Ilona népművelő, törté¬nész, etnográfus, muzeológus osztályvezetőnek Kecskeméten adta át a rangos elismerést, Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotását Klebelsberg Éva.
Az ELTE tanári klubjában Gyapay Gábor pedagógus-történész méltatta Mé¬száros István gazdag munkásságát, kiemelve abból a Klebelsberg iskolare¬formjával kapcsolatos tanulmányait. Mészáros tanár úr meghatódva köszön¬te meg a díjat és a méltatást. Beszédében párhuzamot vont az iskolák akkori és jelenlegi helyzete, problémái között.
Kecskeméten a Városháza dísztermében T. Molnár Gizella főiskolai do¬cens laudációjában hosszan ismertette Székelyné Körösi Ilona szakmai élet¬útját, gyűjtéseinek és kutatásainak fő területein: a társadalom-, életmód-, vá¬ros-, művelődés- és az iskolatörténetben elért eredményeit.
Számos tanulmánya, dolgozata közül néhány: Klebelsberg-iskolák a Duna-Tisza közén; A kecskeméti tanyai iskolaépítések Klebeísberg idején; Az 1926. október 4-ei országos ünnepségen elmondott beszéd ismertetése, amikor az addig épített 361 intézmény jelképes átadására került sor a Kecskemét-méheslaposi külterületi iskolánál. (Az akkor felavatott emléktábla ma is látha¬tó.) "
Székelyné Körösi Ilona is meghatottan vette át a kitüntetést és elmondta, hogy jelenleg, de a jövőben is hozzájárul a klebelsbergi életmű megismerteté¬séhez előadásokkal, szakmai kiállításokkal.
Szabó Imre

***


Mészáros István, a TIT Teleki László Egyesület ceglédi tagszervezeté¬nek titkára 90 éves. A ceglédi TIT-tagok, a városi és a megyei egyesület veze¬tői ünnepségen köszöntötték a ma is aktív, köztiszteletben álló nyugalmazott, vasdiplomás pedagógust, a TIT történetének „élő lexikon"-ját.
Nem csupán Cegléd és környéke, hanem Pest megye, sőt, az országos ese¬mények is megelevenednek abban a kiadványban, amely a tiszteletére jelent meg, Az ünnepségen prof. dr. Surányi Dezső bevezetője után dr. Szabó Alf¬réd életéről, TIT-munkájáról kérdezte az országban legidősebb TIT-vezetőt, aki igen pontosan idézte és elevenítette fel az elismerésre méltó eseménye¬ket és adatokat.
További sikereket és nagyon jó egészséget kívánunk Mészáros Istvánnak.
Szabó Imre

***

A Karácsony Sándor Neveléstörténeti Egyesület (Hajdú-Bihar megye) már¬cius 31-én egykori munkatársára, a középiskolai tanár, iskolaigazgató, tanul¬mányi felügyelő Szilágyi Miklósra (1934-2003) emlékezett. Az emlékülés¬re megjelentették posztumusz verseskötetét. (Életében versei jelentek meg a Hajdú-Bihari Naplóban és az Alföld című folyóiratban.)

***

A Kiss Áron-könyv újrakiadásáról. 2002 tavaszán az OPKM kiadásában je¬lent meg Kiss Áron (1845-1908) válogatott írásainak gyűjteménye. A Tudós ta¬nárok - tanár tudósok című népszerű sorozat e kötetét dr. Kriston Vízi József szerkesztette és ő írt hozzá tanulmányt. A kiadótól kapott információ alapján a könyv elfogyott, de utánnyomást csak akkor tudnak vállalni, ha ehhez kellő számú megrendelés érkezik. Az újabb előjegyzők (magánszemélyek, intézmé¬nyek, terjesztők) a korábbi 500 Ft-os áron juthat(ná)nak hozzá a másfélszáz oldal terjedelmű kötethez. Előjegyzést Zaharia Etelka kiadói titkárnál lehet bejelenteni. (OPKM Kiadói Főosztály, 1087 Bp., Könyves Kálmán krt. 40. Tel.: 06-12-109-028, fax: 06-12-109-035, e-mail: zetelka@opkm.hu)

***

A Honismereti Szövetség a Veszprém megyei egyesülettel közösen szervez¬te meg a Honismereti jellegű kiadványok szerkesztőinek XI. országos kon¬ferenciáját, amelyet Zánkán, a Gyermek- és Ifjúsági Centrumban tartottak május 21. és 23. között. A konferencia témája^ kalendárium és az iskolai év¬könyv művelődéstörténeti, helytörténeti jelentősége, szerepe volt.
Az iskolai évkönyvekkel kapcsolatos előadások a következők voltak: Az is¬kolai évkönyvek történetének áttekintése, szerepük a hagyományápolásban (dr. Tölgyesi József, Székesfehérvár); Veszprém város iskolai évkönyvei (dr. Csiszár Miklós, Veszprém); A dunakeszi Körösi Csorna Sándor Általános isko¬la évkönyve (Kollár Albin, Dunakeszi).
A konferencián több kiadó kiállítás jellegű bemutatkozására, valamint ki¬adványok (hazai, valamint határainkon túli magyar iskolák évkönyvei és mo¬nográfiák) börzéjére is sor került.
A szakmailag hasznos tanácskozás szervezői Halász Péter, Bartha Éva (Honismereti Szövetség), Bandi László (Veszprém Megyei Honismereti Egye¬sület) és P. Miklós Tamás (Gyermek- és Ifjúsági Centrum, Zánka) voltak.





Készítette