Tanulmányok

Közlemények

Megemlékezések

Események
Trencsényi László, Szabó Imre
Események, tájékoztatók

Interjú - Fórum
Kelemen Elemér, Trencsényi László
Pedagógiai örökségünk II.

Konferenciák

Könyvismertetések

Rezümék
Szerkesztőség
Német rezümé
Szerkesztőség
Francia rezümé

2004. ÉVFOLYAM - 2. SZÁM

Tungli Gyula: Az egykori pápai Állami Tanítóképző Intézet tudós tanárai



A pápai Állami Tanítóképző Intézetnek 63 éves működése során számos kiváló tanára volt, akik a tudomány különböző területén országos és nemzetközi viszonylatban is figyelemre méltó eredményeket értek el. Néhány a teljesség igénye nélkül azok közül, akik nevét a tudományos élet jegyzi: Pethes János, Csoknyay József és Fonay Tibor tanárok, Biczók Ferenc és Uherkovich Gábor biológusok, továbbá Csekő Árpád fizikus,Varga Dezső matematikus, valamint Koltai Jenő testnevelő tanár és Kalmár Márton zenetudós.1
Pethes János tanítóképző intézeti igazgató  a magyarországi gyermeklélektannal foglalkozó kutatás egyik úttörője volt, Biczók Ferenc sejtbiológiával, majd 1975. után egy orvosi team  élén a toxoplazmás  gyermekhalandóság okainak kutatásával  foglalkozott. Az 1938- 1940-ig Pápán kollégiumi nevelőtanárként és óraadóként dolgozó Uherkovich Gábor pedig később az algakutatásban ért el  jelentős hazai és nemzetközi sikert. Nem véletlenül kapta meg 1996-ban a Szlovák Tudományos Akadémia legmagasabb elismerését a Holuby -emlékérmet.2
  
PETHES JÁNOS HELYE ÉS SZEREPE A MAGYAR NEVELÉSTÖRTÉNETBEN
                  
Komárom megyében Kamocsán született 1857-ben, Kőszegen halt meg 1928-ban.3 Sajnos képi ábrázolás nem maradt fenn róla. Életrajzi adatai megtalálhatók az általam jegyzett Pápai pedagógus lexikonban. Iskoláit szülőfalujában és Pápán végezte.1878-ban nyert tanítói képesítést  Modorban az állami tanítóképzőben. Három évig Madaron tanított.1882-85-ig - a budapesti polgári iskolai tanárképző elvégzése után - Kőszegen működött.1885-től 1902-ig a csurgófi,1902- 1906-ig a lévai,1906-1913-ig a pápai állami tanítóképző tanára, illetve igazgatója.  
Fő művei: Salzmann G.: Hangyakönyvecske avagy utasítás a tanulók ésszerű nevelésére(fordítás. Csurgó ,1889): Kazinczy Ferenc mint pedagógus (uo.1890). Aranykalászok báró Eötvös József műveiből összegyűjtve (uo.l894), Melanchton Fülöp élete (Bp.,1897); Vezérkönyv a számtantanításhoz tanítók és tanítónövendékek számára (Nagykanizsa,1901). Gyermekpszichológia,(Bp. 190/, Cikkei a Néptanítók Lapjában (1883),a Felső Nép és Polgáriskolai Közlönyben(1884),a Magyar Paedagogiában (1894) jelentek meg.Dolgozott a Néptanoda, a Dunántúli Protestáns Közlöny, a Dunántúli Protestáns Lap, a Csurgó és Vidéke, a Kőszeg és Vidéke, a Pozsonyvidéki Lapok és a Komáromi Lapok munkatársaként.4
Pethes János nekrológját halálakor 1928-ban kollégája, Kraft József igazgatóhelyettes írta meg a Pápai Tanítóképző Intézet értesítőjében. Ebben méltatta igazgatói, tanári és példamutató családi életét.Igazgatóként „rendszerető,gondos és takarékos"embernek ismerték. Olyan vezetőnek, "aki hű ”sáfárja az állam vagyonának". Mint jó gazda tervszerűen használta fel az államtól kapott pénzt részben az intézet zavartalan működésének biztosítására, részben a új szemléltető eszközök és könyvek vásárlására, a szertárak és az intézet könyvtárának gyarapítására. Szólt arról is, hogy. az ő idejében kapott villamos világítást az iskola. Az ő érdeme volt az udvarnak árnyatadó fákkal történő beültetése, valamint a tanítójelöltek mezőgazdasági gyakorlati képzését szolgálta a méhes és a melegház létrehozása is.
Tanári munkáját az igényesség jellemezte. Diákjai szerették, mert szakmájának alapos ismerője volt. Sokat adott és sokat is követelt. Kraft József idézte egyik tanítványát, Vikár  Kálmánt, aki így emlékezett rá: "Maradandó értékű gyakorlati nevelőmunkássága is,melyet mint tanár és igazgat  fejtett ki pontos és lekiismeretes munkával, következetes példaadással". A nekrológ  írója megjegyezte  ,hogy példás családi életet élt, s "vallásos ember,meggyőződéses református,hívő lélek volt." Pályája egyes szakaszaira emlékezve szólt nagy munkabírásáról is, arról, hogy nyugdíjas korában is igen aktív maradt. Ennek bizonyítéka, hogy egyik munkájával díjat nyert, a másik műve A nevelés története című kézirata 1928-ban nyomdakész állapotban volt már 5.
Az utókor sajnos elfelejtette a jeles pedagógust. Ma már csak a kőszegi temetőben található sírköve, valamint a Pápai pedagóguslexikon szócikke őrzi emlékét. Csak kevesen tudják, hogy a Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolai Kar könyvtárában megtalálhatóa Gyermekpszichológia című közel 400 oldalas  szakkönyve (6). Ezt a munkáját azonban ma már alig olvassák szélesebb körben, jóformán csak szakemberek érdeklődésére tart számot.
Életművének értékelését a Pápai Tanítóképző Intézet utolsó igazgatója, dr. Csoknyay József adta meg 1979-ben: “Az 1905-1906 tanév végén Pethes János lévai igazgató került az intézet élére. Pethes széleslátókörű pedagógus, nagyműveltségű tankönyvíró.Működése alatt az intézet fénykorát élte. Felismerte a gyakorlóiskola fontosságát,bevezette a lélektani megfigyeléseket. Kiváló ember volt, értékes, példamutató tanári egyéniség."7.

BICZÓK FERENC
(Szeged, 1912 – Budapest, 1998)

Biczók Ferenc bár csak 6 évet élt városunkban, mégis magáénak érezte Pápát. Életutam című írásában – melyet tanítványai bíztatására készített 1995-ben – szeretettel emlékezik a városra, az itteni tanítóképző intézetben eltöltött alkotó esztendőkre.8 1997. július 11-én, 85. születésnapján cikket jelentettem meg róla Tanítványai rajongtak érte címmel.9 Igyekeztem élethűen bemutatni a tehetséges félárva fiú életútját, aki nagyon nehéz körülmények között végezte kitűnő eredménnyel
tanulmányait a szegedi Római Katolikus Tanítóképző Intézetben.
A tanítói oklevél mellé a szegedi Polgári Iskolai Tanárképző Főiskolán második diplomát is szerzett biológia-kémia földrajz-ének szakon. Sokoldalúságára és tehetségére vall, hogy kitűnően tudott festeni és rajzolni,otthon volt a zenében is. Egyidőben kántor volt egy Szeged környéki faluban. A tanárképző főiskolán három alkalommal (1936, 1938, 1939) A gabonaszipoly bogárcsoport kutatása című munkájával ő nyerte el a kitűzött pályadíjat, sőt a zeneit is (1939). Olyan jeles tudósok előtt mutatta be tudományát, mint Szentgyörgyi Albert, Gelei József és Ambrus Ábrahám professzorok. Közben a polgári iskolai tanárképző oklevél mellé – az Apponyi Kollégiumot elvégezve – megszerezte a tanítóképző intézeti tanári és a doktori oklevelet is. Az utóbbit Szentgyörgyi Albert, az egyetem akkori rektora adta át számára közvetlen szavak kíséretében.
Szép tanári pályája az újvidéki tanítóképzőben kezdődött. Itt néhány évig együtt tanított a feleségével. A háború miatt azonban 1944-ben többhónapos hazátlanság után Bajorországba menekültek. Ittléte alatt a fiatal tanárt korábbi biológiai kutatásai alapján meghívták a hannoveri egyetemre. Bajorországban tanított és karnagyként latin nyelvű miséket vezényelt. Szép jövő állt előtte, de feleségével együtt Magyarországra visszahozta a szíve. 1946-ban Pápán a tanítóképzőben, felesége a leánypolgári iskolában kapott tanári állást. Biczók Ferenc Pápa patinás iskolájának meghatározó tanáregyénisége lett. Igazgatójában, dr. Csoknyay Józsefben megértő és őt támogató kollégára talált.
Pápán részt vett a kulturális élet szervezésében. Neves írókat – Kassák Lajos, Veres Péter, Szabó Pál – és művészeket hívott a városba (pl. Ádám Jenő), kitűnő néptánccsoportok tették színessé a város művészeti életét. Ő maga pedig végezte oktatói és nevelői feladatát. Közben megkezdte a Ranolder Intézettől kölcsönkapott mikroszkóp segítségével a pápakovácsi rét művelt és műveletlen területén lévő növények rizoszféra kutatását. Ezt később az MTA és a Soproni Egyetem segítségével folytatta, ahová minden hétvégén – laboratóriumi kísérletek végzése végett – eljárt. Kandidátusi disszertációját is e témakörből írta: A talajlakó protozoák vizsgálata,különös tekintettel a rizoszférára címmel, melyet 1959-ben a MTA-án  sikerrel védett meg.10
1953-tól 1974-ig a szegedi József Attila Tudományegyetem általános állattani és biológiai tanszékének adjunktusa, majd 1959-től docense lett. Elektron-mikroszkopikus kutatásai sejtmolekula kutatásai, melyet Róth amerikai biológussal közösen végeztek, nemzetközileg is ismertté tették nevét. Négy magyar és három külföldi tudományos intézet választotta tagjai sorába. Mellőzése azonban mélyen elszomorította. Egyetemi tanári kinevezése tovább késett, miközben nemzetközi elismerése egyre nőtt. 1974-ben nyugdíjazását kérte. (Csak 15 évvel később,1989-ben kapott egyetemi tanári kinevezést.)
Újabb fájdalom. Az orvosi egyetemen négy évig folyt vezetésével a kutatás a toxoplazmás csecsemőhalandóság okairól. A munkát azonban bár a MTA támogatta, négy év múltán – mert nagyon költséges volt – leállították.
Nem volna teljes a róla alkotott kép, ha nem szólnék pedagógiai munkásságáról. Látva, hogy természettudományi kutatómunkáját idehaza nem értékelik kellően, egy másik fontos kérdéssel, az egyetemi és főiskolai tanárjelöltek alaposabb felkészítésével kezdett el foglalkozni. 1972-ben egy tanulmányában sürgette a pedagógusjelöltek jobb, alaposabb módszertani felkészítését és a didaktika rangjának emelését.11 1985-ben hasonló céllal írta meg a Veszprém Megyei Pedagógiai Intézet kérésére Az alkotó pedagógus című tanulmányát.12 Mindkettőben a tudományban és a tanításban egyformán otthonosan mozgó pedagógus adta át gazdag élettapasztalatát a fiatalabb nemzedéknek. Többször sürgette a pedagóguspálya erkölcsi és anyagi megbecsülését. Fontosnak tartotta a pedagóguspálya presztizsének emelését. Gyakran beszélt a tanítói hivatás szépségéről és felelősségteljes voltáról. Tanítványai között szállóigévé vált ez a mondása: „Az emberformálása legnemesebb, legmagasztosabb feladat, a nemzetformálás fundamentuma”.
Biczók Ferenc pályája sajnos nem tudott kitejesedni, mivel nem volt hajlandó keresztény hitét feladni a karrier érdekében. Ennek hátrányos következményeit viselni kellett Pápán és Szegeden is. A tehetséges, nemzetközileg elismert tudós – ajnos – a szocializmus korában (1948-1989) az országban csak másodrendű állampolgár lehetett. Így a XXI.századra vár életműve megbecsülése.
                                

UHERKOVICH GÁBOR
(1912-2002)

Dobsinán született, az akkor még Magyarországhoz tartozó nevezetes bányavárosban Háromnyelvű (német,magyar ,szlovák) környezetben nőtt fel. 8 éves volt, amikor családja a trianoni békeszerződés kényszerítő körülményeként Magyarországra került. Ő már Budapesten volt kis – és nagydiák. A főiskolai és egyetemi tanulmányait 1931 és 1937 között Szegeden végezte Gelei és Györffy professzor tanítványaként. Közben egy évig a prágai Károly Egyetem hallgatójaként a világhírű Pascher Intézetben is dolgozott. Oktatói és tudományos pályája a szegedi tudományegyetemen indult, majd tíz éven át a pápai és a budapesti tanítóképző intézetben tanított. Közben 1940-ben a bécsi Collégium Hungarikumban, illetőleg a bécsi tudományegyetemen summa cum laude fokozatú egyetemi doktorátust szerzett. Algakutatással, speciális kutatási területével 1938 óta folyamatosan foglalkozott.1948-ban a frissen létrehozott pécsi Tanárképző Főiskola növénytani tanszékének élére nevezték ki. Itt is folytatta a scenedesmus zöldalga nemzetség kutatását.
„Ellenforradalmi”-nak minősített tevékenysége miatt azonban 1957-ben megfosztották katedrájától, de szerencséjére akadémiai kutatóként folytathatta tudományos munkáját. Nemzetközi publikációkban megjelent kutatási eredményei alapján 1963-tól folyamatosan kapta a meghívásokat a finn, svéd, német, lengyel és holland egyetemekre. Szomorú tény, hogy az akadémiai nagydoktori értekezését, melyet 1971-ben nyújtott be, a tudományos minősítő bizottság félretette, s csak 1990-ben védhette meg. Kései kárpótlásként a Janus Pannonius Tudományegyetem 1991-ben címzetes egyetemi tanárrá nevezte ki-olvashatjuk a róla készült életrajzokban. Uherkovics Gábor fontos kutatásokat végzett a Dunán,a Tiszán és a Balatonban. Megfigyelései, kísérletei azt igazolták, hogy „az algák e növényi mikroorganizmusok érzékeny műszerként reagálnak mindenfajta vízszennyeződésre, ezért több tudományág szakemberei sem hagyhatják figyelmen kívül az algósok megjegyzéseit”- nyilatkozta 1996-ban a Holuby -emlékérem átvételekor.13 "Uherkovich Gábor elhivatott pedagógus volt...akinek élete volt a tanárság. Az ismeretátadás olyan természetes létformája volt, amely minden szavát, mondatát élményszerűvé tette. Saját készítésű szemléltető anyagai kiállták az  idők próbáját. Kollégái és diákjai nemcsak tudásáért tisztelték, hanem közvetlenségéért, emberségéért szerették is"- így nyilatkozott róla egyik tanítványa.14 Hasonlóan emlékezett rá 1997-ben egykori pápai képzős diákja, Huszár János és Exner István is. Érdeme továbbá, hogy kitűnő algakutatókat nevelt idehaza és külföldön is. Uherkovics Gábor neve ma már fogalom a botanikában.
Pápa pedig büszke lehet arra, hogy a pécsi botanikus, a dél-dunántúli város díszpolgára, a nemzetközileg ismert algakutató tudományos pályája Pápáról, a Pápai Tanítóképző Intézetből indult, miként a másik biológusé, Biczók Ferencé is. Elért eredményeiket ma már a tudomány felhasználja, és az emberiség javára hasznosítja.
A reformkori Pápát gyakran nevezték a Dunántúl Athénjének. Akkor Bocsor István, Tarczy Lajos és Zádor Stettner György az 1531-ben alapított református kollégium professzorai – Nyugat Európa egyetemeit megjárva – oktatták magas színvonalon a tudományokat. A XX. század első felében itt tanító 3 képzős tanár méltó folytatója volt ennek a munkának.


Jegyzetek
1 Csoknyai József (1979): Késői rekviem (kézirat ) Győr.
2 (h.j.) A pécsi botanikus sikere. = Magyar Nemzet ,1996, december 4.
3 Pozsgay Vidorné: (1978) Pethes János síremléke a kőszegi temetőben. (fotó)
4 Tungli Gyula főszerk. (1997) Pápai Pedagógus Lexikon Pápa, 92 p.
5 Kraft József.(1928) Pethes János (1857- 1928).= A Pápai M. Kir. Áll. Tanítóképző Intézet XVIII.értesítője az 1927-1928.évről.Pápa,2 p.
6 Pethes János (1901): Gyermekpszichológia. Bp. A könyv első lapján a Pápai Tanítóképző Intézet pecsétje található.
7 Csoknyay József (1979): Kései rekviem. Húsz éve szűnt meg a Pápai Tanítóképző Intézet (Kézirat). Lelőhely: Pápa . Református könyvtár.
8 Biczók Ferenc (1995): Életutam. Megyei Pedagógiai Körkép Kiskönyvtára 39.Veszprém 96-109.p.
9 Tungli Gyula (1997): Tanítványai rajongtak érte. A 85 éves dr Biczók Ferenc köszöntése. =gyei Napló, július 11. 8.p.
10 Biczók Ferenc (1995): im.104.p.
11 Biczók Ferenc (1995): im.107.p.
12 Biczók Ferenc (1995): im.107 p.
13 Uherkovich Ákos (2003) pécsi muzeológus kézirata édesapja életéről és tudományos   munkásságáról.
14 Borhidi Attila (2003):Előszó tanulságokkal. = A mikrovilágnak elkötelezetten. Egy kutatói pálya emlékezete. Uherkovich Gábor (1912-2002) Pécs 8. p.
15 Csekő Árpád szerk. (1940): A M. Kir. Pápai Állami Tanítóképző Intézet értesítője az 1939-40-es tanévben.Pápa. A tantestület névsorában található Uherkovich Gábor neve. Közli beosztását is:b”óraadó tanár,a természetrajz szertár őre,az internátus vezetője, cserkészparancsnok.”





Készítette