Tanulmányok

Események

Interjú - Fórum

Konferenciák

Könyvismertetések

Rezümék
Szerkesztőség
Rezümék - angol
Szerkesztőség
Rezümék - német
Szerkesztőség
Rezümék - francia

2004. ÉVFOLYAM - 1. SZÁM

Foghtűy Krisztina: Egy neveléstörténeti könyvsorozat: Mesterek és tanítványok

Nemrégiben indult útjára egy, a maga nemében különlegesen értékes sorozat az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum kiadásában Mesterek és Tanítványok címmel. Napjainkban, amikor az igazi szellemi értékek közreadása anyagi okok miatt egyre nehezebb, hősies vállalkozás egy ilyen - a magyar nevelés és egyúttal a magyar tudomány történetében is jelentős szerepet játszó kiemelkedő egyéniségek életéről, munkásságáról, tanítványaikra gyakorolt hatásáról szóló - könyvsorozat megjelentetése.

A sorozatszerkesztő, Jáki László még ahhoz a neveléstörténész-generációhoz tartozik, akik Ravasz János és Zibolen Endre tanítványaként, munkatársaként kezdték pályafutásukat, és akik azóta is csendben munkálkodva az ő szellemükben végzik feladataikat. Az utánuk következő generáció tagjainak többsége már nem ismeri, és nem műveli a valódi történettudományi kutatómunkát, nem fárad a kéziratos források feltárásával és feldolgozásával, és ami még szomorúbb, nem is serkentik ilyesmikre tanítványaikat. Ebben a közegben különösen elismerésre méltó az egyszerű, de szép kiállítású sorozat közreadása, melynek célja a múlt olyan nagy magyar tanáregyéniségeinek bemutatása, akik egyben elismert tudósok és iskolateremtő, tudós tanítványokat nevelő pedagógusok is voltak. A sorozat kötetei azt a rejtett hatásrendszert kísérlik meg bemutatni, melyet múltunk nagy tanáregyéniségei életútjukkal, munkásságukkal, személyiségükkel, értékrendjükkel gyakoroltak tanítványaikra.
A sorozat első köteteként jelent meg Kapronczay Károly orvostörténész műve Balassa Jánosról, (Balassa János és a pesti orvosi iskola) a modern hazai sebészeti oktatás megteremtőjéről, a pesti orvosi iskola megalapítójáról és tanítványairól, Markusovszky Lajosról, Korányi Frigyesről, Semmelweis Ignácról.
Dobos Krisztina, Gazda István és Kovács László közös munkája A Fasori csoda című kötet, melyben a fasori Evangélikus Gimnázium tanárairól, Raátz Lászlóról és Mikola Sándorról, valamint világhírű, Nobel-díjas tanítványaikról, Wigner Jenőről és Neumann Jánosról olvashatunk.
Szintén e sorozatban jelent meg Fehér Katalin neveléstörténész Hatvani István és tanítványai című könyve, mely a 18. század második felében a Debreceni Református Kollégiumban oktató Hatvani Istvánról, az európai hírű, nagyhatású tudósról, tanárról és híres tanítványairól szól. A könyv arra keres választ, milyen közvetlen és közvetett bizonyítékok vannak arra, hogy a Hatvani István által a Debreceni Református Kollégiumban közvetített tudásanyag hogyan vert gyökeret a tanítványokban, és ők hogyan fejlesztették tovább, hogyan módosították, esetleg hogyan cáfolták mesterük álláspontját egyes tudományos kérdésekben.
A kötet lapjain megelevenedik a polihisztor Hatvani István életútja. A tanulmányait nehéz körülmények között végző könyvkötőmester fia a kis felvidéki városból, Rimaszombatból indult, majd a tanulóévek következtek Lőcsén, Debrecenben, később teológiai és orvosi egyetemi tanulmányok Bázelben és Leidenben. A kiváló ifjú tudósnak egyetemi katedrát ajánlottak Heidelbergben, de ő egykori iskolája hívására 1749-ben hazatért.  Közel negyven éven át tanította filozófiára, és ennek keretén belül a korszerű természettudományos ismeretekre az ifjú református értelmiség egymást követő nemzedékeit Debrecenben. Emellett fizikai, kémiai, statisztikai, orvosmeteorológiai szempontból jelentős tudományos műveket alkotott, gyakorló orvosként tevékenykedett. Aktívan részt vett kora oktatáspolitikai küzdelmeiben.
Tanítványai között tartjuk számon Chernák László matematikust, akiről a nemzetközi matematikatörténet is elismeréssel szól, Weszprémi Istvánt, a szintén európai hírű orvostörténészt, és Tessedik Sámuelt, aki Európa egyik első mezőgazdasági szakiskoláját hozta létre Szarvason. Diószegi Sámuel, a magyar nyelvű botanika megalapítója, Pethe Ferenc, az első magyar gazdasági szaklap szerkesztője éppúgy Hatvani-tanítvány volt, mint Fazekas Mihály, a Ludas Matyi írója, vagy Pálóczi Horváth Ádám, a költő.
A szerző meggyőzően bizonyítja, hogy Hatvani erőteljesen hatott tanítványai pályaválasztására, gondolkodásmódjára, erkölcsi elveire, életfelfogására éppúgy, mint tudományos eredményeire. Tanítványai a szószékekről és a katedrákról, tankönyvek lapjain és folyóiratok hasábjain, vagy a mindennapok gyakorlatában közvetítették azokat az eszméket, melyeket professzoruktól kaptak, és melyeket továbbfejlesztve és átformálva, de mindenképpen hazájuk javára kamatoztattak életük során.
E sorozatban jelent meg legutóbb Török Zsolt: Bél Mátyás, Mikoviny Sámuel és a honismereti iskola című kötete, mely új szempontból mutatja be az európai hírű tudós, Bél Mátyás és tanítványa, Mikoviny Sámuel úttörő térképészeti munkásságát.
A szép kivitelű könyvek számos értékes új, eddig ismeretlen adattal szolgálnak. Haszonnal forgathatják őket a leendő és mai tanárok, a nevelés-, művelődés- és tudománytörténet kutatói, a tankönyvtörténet iránt érdeklődő szakemberek, de azok is, akik csak ismerkedni akarnak múltunk egy-egy kiemelkedő, iskolateremtő tudós tanárának munkásságával, tanítványaira gyakorolt hatásával.





Készítette