Tanulmányok

Események

Interjú - Fórum

Konferenciák

Könyvismertetések

Rezümék
Szerkesztőség
Rezümék - angol
Szerkesztőség
Rezümék - német
Szerkesztőség
Rezümék - francia

2004. ÉVFOLYAM - 1. SZÁM

Szerkesztőség: Pedagógiai örökségünk

A magyar iskola millenniuma alkalmából számos konferencián, emlékülésen szóltak társadalomkutatók, közöttük nevelés- és művelődéstörténészek arról az örökségről, amely az ezer év alatti nevelés- és oktatás eredménye. Számos kötet és tanulmány idézte fel e múltunkat, amelyet most, az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk küszöbén Európa örökségévé is kell tennünk. A szerkesztőség jeles neveléstörténészeket, kutatókat, oktatókat kért fel arra, hogy fogalmazzák meg röviden, mit/miket tartanak olyan hazai pedagógiai örökségnek, amelyekkel gazdagodott Európa; mire kell/kellene felhívni az Unió országainak, pedagógusainak, művelődéstörténészeinek figyelmét. Elsőként Fehér Erzsébet, Bakonyi Pál és Molnár Béla véleményét olvashatják. A válaszok közlését a következő lapszámban folytatjuk.

* * *
Fehér Erzsébet: 1992-ben ünnepelte a művelt világ a nagy gondolkodó, a jeles pedagógus Johannes Amos Comenius (Jan Amos Komensky) születésének 400. évfordulóját. Ez a sokoldalú tudós egy magyarországi kisváros, Sárospatak lakója volt majd négy esztendőn át.
Jó hírű kollégiumuk volt a reformátusoknak Sárospatakon a XVII. században.
Lorántffy Zsuzsanna, az erdélyi fejedelem édesanyja volt ekkor ennek a vidéknek a legnagyobb birtokosa. Nagy gondot fordított a kollégiumra, élére a tudós Tolnai Dali Jánost állítva 1649-ben, aki nyugat-európai egyetemi tanulmányok után jött haza a pataki kollégium ifjúságának oktatására.
Jól működött a kollégium, de még jobbá akarták tenni, ezért Lorántffy Zsuzsanna és Tolnai Dali János nevében Rákóczi Zsigmond, a fiatalabb Rákóczi fiú 1650 tavaszán meghívta az ekkor már Európa szerte ismert cseh pedagógust, Comeniust: jöjjön el Patakra és legyen a kollégium megreformálásának legfőbb tanácsadója.
58 éves volt ekkor Comenius, s éppen híveit, a cseh testvérek közösségeit látogatta Észak-nyugat Magyrországon. Először nem akart jönni a távoli ismeretlenbe, de azután egyik barátja, az álomlátó evangélikus pap, Drábik Miklós rábeszélte az útra.
1650 november 24-én mondta el székfoglaló beszédét a fejedelmi család és más előkelők, valamint a kollégium tanárai és ifjúsága előtt a nagy előadóteremben „A szellemi képességek kifejlesztéséről” (De cultura ingeniorum) címmel. Majd hozzáfogott az iskola újjáalakításának megtervezéséhez.
A neves vendég az új pánszofikus iskola legalsó három osztálya számára megszerkesztette a latin nyelvtan tankönyveit korábbi munkái alapján. Ezeknek az osztályoknak a tanítóit ellátta jótanácsokkal, hogyan történjen a pánszofikus szellemű oktatás. Mind a tankönyveket, mind a tanítóknak szóló módszertani tanulmányokat nyomtatásban is megjelenítette. Írásba foglalta részletesen kidolgozott új olvasás- és írástanítási eljárásait. De számos más, tanároknak és diákoknak szóló hasznos kis könyvecskét is összeállított: tanulásról, fegyelemről, módszerről.
Egyik leghíresebb műve, az Orbis Pictus (korábbi nevén: a Lucidarium) is Sárospatakon készült el. Ebben a művelt ember számára szükséges alapvető műveltséganyagot foglalta össze 150 szöveges leckében, illetőleg mindegyik lecke fölé elhelyezett, a szöveg tartalmát szemléltető képekben.
1653-ban az új tankönyv, a Lucidarium első lapjai kikerültek a sárospataki nyomda sajtója alól. Egy másik ötlete ugyancsak egyedülálló volt: a pánszofikus iskola három alsó osztálya tankönyveinek anyagát, illetőleg az Orbis Pictus szövegeit színpadon előadható jelenetekké dolgozta fel. Ezeket a pataki várudvaron elő is adták. Könyv formájában is megjelent a pataki nyomdában Schola Ludus címmel.
Eközben ezekben a hónapokban, években Comenius élete legnagyobb művének kéziratlapjai is sokasodtak a nagy pedagógus sárospataki dolgozószobájában. Már korábban foglalkoztatta a gondolat, hogyan lehetne Európa alapvető politikai problémáját, a népek közötti háborúkat, illetve az egyházak közötti csatározásokat megszüntetni? Eszköznek a pánszofikus iskolát tartotta. Ennek a gondolata került a kéziratlapokra az 1650-es évek elején, a címe is megvolt már: Consultatio Chatolica, vagyis Egyetemes Tanácskozás a világ bajainak kiküszöböléséről.
Közben azonban politikai tervei teljesen kudarcot vallottak: Rákóczi Zsigmond 1652 telén meghalt. Comenius erre végleg letett a pánszofikus iskola negyedik – hetedik osztályainak kiépítéséről, abbahagyta az Orbis Pictus munkálatait és be sem várva a tanév ekkor szokásos őszi bezárását, már 1654. június 2-án elmondta búcsúbeszédét és eltávozott Sárospatakról.
Addig soha nem élvezett nyugalmas munkakörülmények között dolgozott Comenius Sárospatakon. Főként itt készült kézirataiból szerkesztette össze első nagyszabású gyűjteményes kötetét, az Opera Didactica Omniát, amely 1657-ben jelent meg Amszterdamban. Ugyancsak a sárospataki évek termése volt a végleges formában első ízben 1658-ban Nürnbergben kinyomtatott Orbis Pictus, és ugyancsak Sárospatakon készültek élete főművének tartott Egyetemes tanácskozás legfőbb fejezetei, köztük a pedagógia témájú Papaedia.
Büszkék lehetünk mi, magyarok ezekre az évekre, mert hiszen mikor történt az elmúlt évszázadok, sőt a XX. század során, hogy egy európai klasszisú külföldi híres ember több éven át hazánk földjén eredményesen tevékenykedett, maradandó nyomokat hagyva életművében és az európai kultúrában?

Bakonyi Pál: A kérdésre könnyű volna azt válaszolni: visszük az unióba Nobel-díjasainkat, matematika olimpikonjainkat, akik mind a magyar pedagógia eredményeit mutatják…
Most egy kevésbé látványos pedagógiai „vonulatra” mutatok rá, amelynek eszméit jó lenne bevinni az európai köztudatba, talán ettől itthon is megerősödhet…E vonulat tartalma röviden: a kisgyermekkor – óvodások, kisiskolások – különleges pedagógiai jelentőségének felismerése és érvényre juttatása elméletileg és a gyakorlatban; ehhez a pszichológia friss mondanivalóinak felhasználása.
Csak néhány tény teljesség nélkül, vázlatszerűen.

  • 1828-ban nyílt meg az első magyar óvoda. Ebben a kontinens második országa voltunk. Egy évtizeddel később megkezdődött az óvók képzése is. Az óvodai nevelés a XX. század második felében kiterjedt az érintett populáció több, mint 90%-ára. Így nevelési funkciója mellett kultúra- és civilizációterjesztő hatása volt az óvodák környezetében. A magyarországi óvodai nevelés tartalmát, pszichológiai megalapozottságát szakmai körök és a közvélemény egyaránt elismerte. Külföldön is felfigyeltek rá. Az óvodai nevelést irányító dokumentumot például teljes egészében kiadták japán nyelven.
  • Egy másik vonulat: a gyermektanulmányi mozgalom születése és kibontakozása a XIX. század végétől a századforduló utáni évtizedekig. Ez utóbbi időszakban érte el a gyermektanulmányi mozgalom tevékenységének csúcspontját. A mozgalom kezdeményezői jól ismerték a gyermektanulmány európai irodalmát, céljait, eszközeit. Azt hirdették, hogy a nevelés sikere attól függ, mennyire ismerjük a gyermekek testi, szellemi, erkölcsi sajátosságait, életkörülményeit. Ez a stádium a maga korában erősen hatott a pedagógusok képzésére, továbbképzésére. Több iskola konzekvensen képviselte a gyermektanulmány módszereit.
  • Hasonló módon befolyásolta a nevelésről vallott általános felfogást az I. világháború előtti és utáni években egy másik vonulat: a pszichoanalitikusok budapesti iskolájának képviselői. Publikációik különösen a családi nevelés értelmezésére hatottak széles körben.
  • A XX. század negyvenes éveinek elejétől bontakozott ki a családi, majd az intézményi csecsemőgondozásnak egy olyan rendszere, amely elsősorban a kisgyermek személyi kapcsolataira, érzelmi fejlesztésére épít. Soktízezres nagyságrendben olvasták az anyák a nekik szóló tanácsokat. Ezt a rendszert nemzetközileg is méltányolják.
  • Tovább haladva az időben: talán meglepőnek tűnik, de bizonyos összefüggésben ebbe a vonulatba sorolom a szentlőrinci iskolakísérletet, hiszen a hagyományostól eltérő, sokoldalú fejlesztést biztosító tevékenységeket szerveztek az iskolások számára.

A rendszerváltás után megvalósult a pedagógiai pluralizmus. A különböző alternatív irányok szervezői szívesen fordultak az eddig említett vagy azokkal rokon vonulatok felé. Olyan nevek kerültek forgalomba, mint Montessori, Steiner, Freinet, Gordon, Rogers. Itt említem meg, hogy a legutóbbi évtizedben újra terjed az individuálpszichológiai nézetrendszer és gyakorlat, elsősorban óvodásokra, kisiskolásokra figyelemmel. (Bátorító nevelés.)
Közismert, hogy egymástól nagyon eltérő gondolkodású pszichológusok, pedagógusok vallották, hogy az első hat-tíz életévnek döntő szerepe van a személyiség alakulásában. Akár igaz ez, akár túlzás: biztos, hogy Magyarországon mindig voltak, vannak felelős személyiségek, kutatók, csoportok, akik/amelyek az első hat-tíz év jelentőségét hangoztatják tevékenységükben és erre késztetnek másokat is.
Örülnék, ha az EU-ban sokat tudnának erről a nehéz múltú és jelenű országról. Magyarországon a XX. században sok éles rendszerváltás volt, ami nagyon nehéz helyzetbe hozta a pedagógiában munkálkodókat. De mindig voltak, akik arra törekedtek, hogy a XX. század valóban a gyermek évszázada legyen. Ezt szeretnénk a XXI. században is elérni, együtt az Európai Unió országaival, pedagógusaival.

Molnár Béla: A Magyarországért Alapítvány kurátorai bizottságot hoztak létre azért, hogy megalkossák a Magyar Szellem Láthatatlan Múzeumát. A bizottság 2002. szeptember 21-én kinyilvánította, hogy a Magyar Tanítóképzés Magyar Örökség. A jeles személyekből álló Magyar Örökség Bíráló Bizottság tagjainak értékítéletével egyetértve hiszem, s vallom, hogy Magyarország, a magyar kultúra, a magyar neveléstörténet az Európai Uniót a magyar tanítóképzéssel gazdagítja.
A magyar tanítóképzést azért nyilvánították Magyarország kulturális értékeinek becses darabjává, mert többévszázados története alatt közös szakmai értékek képződtek ebben az intézményrendszerben. Belső értékei közül kiemelem, hogy a képzésben dominál a módszertani, tantárgypedagógiai képzés. Továbbá jelentős a gyakorlatra való felkészítés aránya, nagysága; ennek kiforrott formái hatékonyak; a kiváló gyakorlati képzést megfelelő infrastruktúra támogatja (gyakorlóiskolai háttér). Értékes, hogy a képzést integratív szemlélet hatja át (a tanítóképzők osztálytanítókat képeznek, akik valamennyi tantárgy iskolai oktatását ellátják). Hatékony a pedagógiai, pszichológiai elméleti alapképzés. A jelöltek egyaránt felkészítést nyernek mind az oktatási, mind a nevelési feladatok ellátására.
A tanítóképző intézményekben az oktatók kutató-fejlesztő tevékenysége jelentős volt a múltban és jelentős a jelenben. Az intézményi kutatóműhelyekben egyrészt a 6-10 éves gyermekek nevelésével, oktatásával kapcsolatosan, másrészt a tanítóképzéssel összefüggésben végeztek tudományos vizsgálatokat, folytattak kutatásokat, fejlesztéseket.
1996-ban ünnepeltük, hogy ezer évvel ezelőtt Szent Márton hegyén Géza fejedelem bencés kolostort alapított. Minden bizonnyal a kolostor falai között megkezdődött a nevelő-oktató tevékenység is, kezdetét vette hazánkban az európai kultúra meghonosítása, elterjesztése. Oktatási intézményeink a kultúraközvetítés, az értékközvetítés színhelyei. Az iskolákban az európai műveltséget, a magyar kultúrát a két évszázada működő tanítóképzőkben végzett tanítók terjesztették és terjesztik ma is. A tanítóképzők az értelmiségi képzés műhelyei.
A Magyar Tanítóképzés ugyan nem büszkélkedhet évezredes múlttal, de a magyar oktatást és nevelést megalapozó, fejlesztő, két évszázada működő intézményrendszer része az Európai Unió értékeinek.





Készítette