Tanulmányok

Közlemények

Megemlékezések

Könyvismertetések

Rezümék
Szerkesztőség
angol rezümék

2008. ÉVFOLYAM - 3-4. SZÁM

Lányi Katalin: Ungvári János szerk.: Csige József emlékezete (1937-2007). Karácsony Sándor Pedagógiai Egyesület, Debrecen. 2008. – 183.

A kötet a pedagógust, az iskolaigazgatót, a közéleti embert mutatja be, amelyben dokumentummellékletek segítik az olvasó tájékozódását.

A kiadvány Csige József,  a balmazújvárosi pedagógus emlékét idézi fel három fejezetben: I. Személyes emlékezések – a munka- és küzdőtársak, tanítványok, családtagok és a barátok. II. Dokumentumok a köztisztségben álló pedagógusról és a kibontakozó vezetőről. III. Képmellékletek – melyek kiemelik a rá jellemző egyéni vonásokat.
Csige József általános iskolai tanítóként kezdte pályáját, később a Veres Péter Gimnázium igazgatója lett, majd ny. címzetes igazgatója maradt élete végéig.
*  *  *
Az Ungvári János által írt Előszó felkeltheti az érdeklődő olvasó figyelmét a korán elhunyt pedagógusról. Ebben szól a kiadvány létrejöttének indítékáról, a kötet tartalmáról, annak szerkezeti felépítéséről és hangsúlyozza munkásságának értékeit, „amely az ő szándéka szerint is mindannyiunk életét jobbítja”.
I. Csige József Balmazújvárosban, 1937. november 10-én született a ’paraszti világ mélységében’. (I. m. 17. o.) A szülők hat gyermekük taníttatásáról gondoskodtak. József a debreceni Közgazdasági Technikumban érettségizett 1956-ban, de mégsem a közgazdász pályát választotta. 1957-ben a KISZ balmazújvárosi szervezetének lett vezetője, és pártmunkát végzett az MSzMP-ben, majd dogozott a községi tanácsnál is.
Azonban 1961-ben elhatározta, hogy pedagógus lesz, gyerekeket akar tanítani „...a szépre, a jóra, az életre, hogy felkészült ifjúként léphessenek tovább, kezdhessék felnőtt életüket”. (Uo.) Kezdetben kérésére a debreceni Járási Tanács Oktatási Osztálya szülőfaluja 4. Számú Általános Iskolájába nevezte ki tanítónak; kezdetben képesítés nélkül tanított 1962-től. 1962-ben az Egri Tanárképző Főiskola levelező tagozatán magyar-történelem szakos általános iskolai tanári oklevelet szerzett. Tanulmányait a KLTE-n folytatta, szakterületén középiskolai tanári diplomát kapott.1976-ig általános iskolában tanított, majd a gimnázium tanára, később igazgatóhelyettese lett az akkori igazgató, az intézményt alapító Kalmár Zoltán mellett. Javaslatukra vette fel a közös igazgatású intézmény a Veres Péter nevet. Ám Kalmár Zoltán nem vállalta az önálló középiskola vezetését, az általános iskola igazgatója kívánt maradni – emlékezett Király István, egykori kolléga. Kalmár Zoltán a középiskola vezetőjének a tapasztalt helyettesét, Csige Józsefet javasolta.
Csige József számára nemcsak a gimnázium volt fontos, hanem mindaz, amivel a gyerekek személyiségét formálta, fejlesztette. Igaznak tartható a kiadvány elején mottóba foglalt az az írásrész is, hogy minden tanuló úgy emlékezhessen vissza legalább egy tanárára, „hogy >ő volt az én tanárom, ő tanított és ő nevelt engem<”. [Részlet a könyv elején általa írt gondolatrészletből.]
Iskolájában „Jól felkészült és ambiciózus tanárokkal, szorgalmas adminisztratív és technikai dolgozókkal valósította meg terveit.” (Uo.) Szisztematikus munkakapcsolatot fejlesztett ki a város általános iskoláival, ápolta a tantestületi egységet és a demokratizmust, megvalósításuk elvét és módját. Az együttműködést demokratikus hangnemmel és légkörben tartotta alkalmasnak a közösségi érdekek képviseletére és az érvényesítésre a tanulókkal való foglalkozásnál.
Megfelelő szakmai kapcsolatot tartott a KLTE Neveléstudományi Tanszékével, a Magyar Pedagógiai Társasággal, a Megyei Pedagógiai Intézettel. Munkája idején az iskola négy tanteremmel bővült, javult ellátottsága, felszereltsége. Emellett figyelemmel kísérte, és tevékenyen részt vett a közoktatásügyi, közoktatás-politikai intézkedésekben.                                       
„1991-ben a tantestülettel [- anyagi hozzájárulásukkal -] létrehozta a Talentum alapítványt, mellyel a hátrányos anyagi helyzetű tehetséges tanulók felsőfokú továbbtanulását kívánta segíteni.”(I. m. 19. o.) Intézményével részt vett a Nemzeti Alaptanterv véleményezésében, és továbbfejlesztésében. A gimnázium új struktúrájának kialakítását tekintette feladatnak. Vallotta: „...a pedagógusnak olyan józan optimizmusra van szüksége, amely a nehézségek ismeretében is tudja, hogy az ifjúság nevelésében lehet és érdemes jól dolgozni. Az 1992-1997 közötti öt évet pedagógusi pályafutása befejező szakaszának tekintette”. (I. m. 20. o.)
Közéleti tevékenységei: városi és megyei tanácstag, a végrehajtó-bizottság tagja, a debreceni járási és a megyei tanács tagja, a rendszerváltozás után önkormányzati képviselő és alpolgármester, majd megyei országgyűlési képviselő.
Parlamenti interpellációja után viselhette véglegesen a város középiskolája Veres Péter nevét. Akkor e szavakat mondta: „Az alapítók és folytatók, a maiak és a holnapiak munkája, erőfeszítése iskolát teremtett, fejlesztett és megtartott Balmazújvároson. Érdemes volt és ma is érdemes lesz itt szívvel-lélekkel dolgozni.” (I.m. 21. o.)
Csige József súlyos betegségében 2007. december 29-én elhunyt. Jókai Anna írónő idézte a Veres Péterre emlékező gondolatot Csige Józsefre vonatkoztatva: „És bölcs volt. Eleven példázata annak a bölcsességnek, amelyik nem kívülről kövesedik az emberre, mint a páncéling, hanem belülről nő – magról –, és úgy takarja körül aztán az embert örökzöld lombjaival.” (Uo.)
Akik ismerték Csige Józsefet szerették, elismerték, tisztelték. Az egykori munkatársak az alábbi gondolatokkal őrzik emlékezetükben: „Példaképként fog bennem élni”; „A rend és a szabadság felelősség is”; „Csige Jóska, a mérce”; „Emlék, emlékezés, főhajtás”; „Találkozás Tanár Úrral”; „Panta rhei”; „Emlékem Csige József tanáromról”; „Csige József életfonalát a Párkák 70 évre szőtték”; „Kettőnk barátságáról”; „Késői barátság”; „Az én vezérem bensőmből vezérel!”; „Megyénk lakosságának szolgálatában”; „Búcsú Csige Józseftől”; „Csige József emlékére”.

II. Dokumentumok
 
Önéletrajz; Jellemzés Csige József igazgató-helyettes munkájáról; A balmazújvárosi gimnázium útja az önállóságig; Névadónk, Veres Péter; Debrecen árnyékában: Érettségivel Balmazújvároson; Negyven év múltán; Vezetési program 1992 – 1997; A megye harmadik gimnáziuma: A vidékiség nem törvényszerű hátrány; Az újvárosiak gimnáziuma; Csige József gondolatai a nevelésről; „...egyre nagyobb lesz a becsülete a tudásnak”; „...szalaggal is megerősítjük, hogy […] az érettségi fog következni”; „... egy mozdulatnyi tett többet ér”; Ha küszködtünk is, megérte; Balmazújvárosi értelmiségiek II.; Újváros és az újvárosiak; Vita a baloldalról: a népiről és a polgáriról 2003. augusztus 24.; A haza mindenkié, de a szegényeké is; Virágot és könyvet kapott;     A szövetkezeti mozgalom kialakulása, fejlődése Balmazújvároson; Rádióinterjú Csige Józseffel; Emlékbizottsági levél;     Veres Péterről tűnődve Balmazújvároson; Esküokmány; Bemutatkoznak a 19-ek: Mégis ...; Csige József hozzászólása; Interjú Csige Józseffel a bizalomról; Egy küldött szemszögéből; Csige József hozzászólása; Rádióinterjú Csige Józseffel (2.); Újabb négy esztendő előtt; Szegényen is érdemes volt tanítva tanulni; Parlamenti felszólalásaiból.
E fenti anyagokban sok minden olvasható róla, és a recenzensnek szembetűnt azok tartalma, és az esztétikailag értékes részletek. És egy hivatkozás az író Németh Lászlótól: „Nincs az életben nagyobb felelősség és nagyobb megtiszteltetés, mint hogy felnevelhetjük a következő nemzedéket.”
A balmazújvárosi gimnázium útja az önállóságig című írásában a gimnáziumi oktatás jelentőségéről szólt, mely Debrecen és a Hortobágy közti részre települt, ahol feudális gyökerű települési viszonyok uralkodtak a társadalomban, melyen ’45 hozott változást a település életében. Általánossá vált az általános iskola, de nem volt középiskola, csak hosszú idő után. Tervezték, de Debrecen előzött. Azonban az általános iskolák igazgatói és tanárai is magukénak érezték a középiskola létesítésének ügyét, így a Kossuth tér 15. sz. alatt az általános iskolával közös épületben megnyílt a gimnázium. Ott lelkes és jó eredménnyel folyt a munka. Áttértek a szaktantermi oktatásra, erősödött a nevelésközpontúság, és a felnőttoktatás is teret kapott benne. „Azon az úton kell haladnunk, amelyen eddig jártunk, csak egy kicsi jobban, egy kicsit többet kell dolgoznunk.” - mondta az igazgató.
Névadónk Veres Péter című írásban Csige József szociológiai kutatásokat idézett fel a jobbítás szándékával. Debrecen árnyékában / Érettségivel Balmazújvároson című írásában a szerző az elhelyezkedési nehézségeket elemzi, megemlíti, hogy többeknek meg kell barátkozni a fizikai munkával is. A negyven év múltán című írása a Veres Péter Gimnázium történetéről szól.
A könyvben olvashatunk a Veres Péter Emlékbizottságról is, megtekinthetjük a Képmelléklet a családról, a pedagógusról, a közéleti emberről. Ezek igazán értékes emléket nyújtanak Csige Józsefről.
A recenzens másoknak is ajánlja a kiadvány megismerését.





Készítette