Önéletrajz:Végzettség, szakképzettség:
1984. magyar nyelv és irodalom-történelem szakos középiskolai tanár, ELTE BTK
1990. okleveles levéltáros, ELTE BTK
Jelenlegi munkahely, munkakör:
- Kodolányi János Főiskola, főiskolai tanár, tudományos rektorhelyettes
- ELTE, Történelem Segédtudományai Tanszék, c. egyetemi docens
Tudományos fokozat:
CsC, történettudomány (1997.)
Tudományos cím:
dr. habil. (2006. ELTE, történettudomány)
Eddigi oktatói tevékenység:
- 1983-1984: József Attila Gimnázium, Bp. (Történelem)
- 1990-1992: Műszaki Egyetem, Bp., posztgraduális műemlékvédelmi képzésben óraadó (A történelem segédtudományai)
- 1995-1997: Gazdasági Főiskola, Kismarton/Eisenstadt, óraadó (Közép-Európa legújabb kori története, németül)
- 2002-2008: minden szemeszterben az ELTE BTK történelem szakán, a Történelem Segédtudományai Tanszéken óraadó (Bécs és a magyar történelem; A magyar történettudomány a két világháború között; A magyar történelem bécsi forrásai kurzusok), illetve ELTE, magyar mint idegen nyelv szakon: minden második szemeszterben óraadó (A magyarságtudomány története)
- 2004-től: Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár, Kulturális Tanulmányok Tanszék, Társadalomtudományi Tanszék (Civilizációtörténet; Magyarország külföldi szemmel; (M)Ilyenek a magyarok?; Kulturális antropológia, Felnőttképzési forrás- és dokumentumelemzés, A magyar kultúrpolitika története, A könyv művelődéstörténeti és ideológiai szerepe kurzusok)
- 2009: óraadó a Károli Református Egyetemen (A magyar kulturális diplomácia története)
Tudományos, szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi szakmai kapcsolatok:
- 1999–2004: a Klebelsberg Alapítvány kuratóriumának tagja
- 1995–2004: az Osztrák-Magyar Akció Alapítvány tanácsadó tagja
- 1999-ben és 2003-ban a Jyväskyläi Egyetem (Finnország) hungarológiai programjában tartottam vendégelőadásokat
- 2000–2002 között részt vettem a Hamburgi Egyetem koordinálta, a két világháború közötti magyar-német tudományos kapcsolatokról szóló kutatási projektben (2000-2002)2008-tól: a Magyar Történelmi Társulat tagja
- 2000-től: az MTA Művelődéstörténeti Bizottságának tagja
- 2002–2006: az OKTK kuratóriumának tagja
- 2002-től: a magyar UNESCO Bizottság tagja
- 2005-ben és 2006-ban két-két, 2007-ben egy hónapot Berlinben töltöttem, levéltári kutatások céljából, a Klebelsberg Alapítvány kutatói ösztöndíjával
- 2006-tól: a Magyar Rektori Konferencia Bölcsészet- és Társadalomtudományi Bizottságának alelnöke
- 2008-tól: a Magyar Történelmi Társulat tagja
- 2010-től a Magyar Akkreditációs Bizottság Bölcsészsettudományi Bizottságának tagja
Elismerések:
- Miniszteri elismerés (NKÖM, 1999)
- Balassi Bálint Emlékérem (2004)
- c. egyetemi docensi cím (ELTE, 2005)
Publikációk:
Az elmúlt öt év szakmai, tudományos munkásságának főbb publikációi:
- Ujváry Gábor: A végtelenben újra találkoznak. Szekfű Gyula és Hóman Bálint párhuzamos majd elváló életpályája. In: Szekfű Gyula és nemzedéke a magyar történetírásban (Szerk. Paksa Rudolf) (Bp., Argumentum K.–Eötvös József Collegium, 2007.) 43–78. o.
- „Gyötör az a gondolat, hogy nem dolgoztam eleget.” Angyal Dávid, a nevelő, a könyvtáros, a tudós-tanár és az intézetigazgató. In: A konzervatív kortárs. Tanulmányok Angyal Dávidról (Szerk. Császtvay Tünde, Halász Ferenc, Ujváry Gábor) (Bp. 2009, Argumentum) 96–191. o.
- Klebelsberg Kuno és Hóman Bálint kultúrpolitikája. In: A magyar jobboldali hagyomány (Szerk. Romsics Ignác) (Bp. Osiris, 2009.) 377–413. o.
- A szakképzés történelmi előzményei és két világháború közötti szerepe Magyarországon In: Partnerség a szakképzésben. A Fejér Megyei Szakképzési-szervezési Társulás szakmai konfernciája. Székesfehérvár, 2010. február 22–25. (Szerk. Bajnai Zsolt) (Dunaújváros, Fejér TISZK, 2010.) 42 –58. o.
- A magyar történetírás bécsi korszaka (1918–1944) (Die Wiener Epoche der ungarischen Geschichtsschreibung /1918–1944/). In: Österreichisch–ungarische Beziehungen auf dem Gebiet des Hochschulwesens. Osztrák–magyar felsőoktatási kapcsolatok (Szerk. K. Lengyel Zsolt – Nagy József Zsigmond – Ujváry Gábor) (Székesfehérvár – Budapest, 2010, Kodolányi János Főiskola – Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtára) 351–364. o.
Az eddigi tudományos-szakmai életmű szempontjából legfontosabb öt publikáció:
- Ujváry Gábor: Tudományszervezés - történetkutatás - forráskritika. Klebelsberg Kuno és a Bécsi Magyar Történeti Intézet (Győr, Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára, 1996.) 260 o.
- Ujváry Gábor: Wiener Impressionen. Auf den Spuren ungarischer Geschichte in Wien. A magyar történelem nyomában Bécsben (Hrsg. Franz Pesendorfer) (Wien, Verband Wiener Volksbildung, 2002.) 112 o.
- Ujváry Gábor: „A magyar kultúra külföldi őrszemei.” A magyar kulturális és tudományos külpolitika és a külföldi magyar intézetek, tanszékek és lektorátusok. In: Stratégia és kultúra.
- Kulturális külpolitika az új kihívások tükrében (Szerk. Éger György, Kiss J. László) (Bp. Teleki László Alapítvány, 2004.) 25–76. o.
- Ujváry Gábor: Die Wiener Epoche der ungarischen Geschichtsschreibung. In: Kollektive und individuelle Identität in Österreich und Ungarn nach dem Ersten Weltkrieg (Hrsg. Helga Mitterbauer, Szilvia Ritz) (Wien, Praesens Verl. 2007.) 193–206.
- Ujváry Gábor: A harmincharmadik nemzedék. Politika, kultúra és történettudomány a „neobarokk társadalomban” (Budapest, Ráció, 2010.) 543 o.