Űrturizmus karnyújtásnyira

Cikk dátuma 2014. július. 15. | Mozaik
Űrturizmus karnyújtásnyira

Bakos Tamás

A csillagos ég mint potenciális vonzerő a magyar turisztikai piacon

Az írás a szerző szakdolgozatának kivonata. A teljes szakdolgozat a KJF  turizmus-vendéglátás szakának 13. szakdolgozati workshop-ján negyedik helyezést ért el. A konzulens: Dr. Michalkó Gábor

 

Bevezetés/célok

A témaválasztáskor a legfontosabb szempont az volt, olyan témát válasszak, ami érdekel, amelynek kifejtését élvezem, hiszen csak akkor lehet igazán jó egy szakdolgozat, ha az írója szívét-lelkét beleteszi, írásakor maga is kiteljesedik. 

Egy találós kérdés fogalmazódott meg bennem, furcsa érzés végiggondolni. Mi az a hely, amit évezredek óta minden embertársunk nap, mint nap lát, körülvesz minket, a részesei vagyunk, mégis az utóbbi néhány évtizedet leszámítva esélyünk sem volt elérni? A világűr, természetesen. Már egészen kicsi korom óta foglalkoztat az űrkutatás, édesapámmal rengeteg ismeretterjesztő filmet néztünk közösen. Véleményem szerint minden tudományágnak kell úgy ötven év a kiteljesedéshez, az űrkutatásnak most jött el az ideje, persze ez nem azt jelenti, hogy már nincs hová fejlődnie, pontosan ez az érdekes része: vajon merre tart a fejlődés? Napjainkban a Föld legnagyobb és leggazdagabb országainak már mind van saját űrprogramja, valamint nemzetközi szinten is komolyabb sikereket értek el, hatalmas, befolyásos magánvállalatok egyre nagyobb teret nyernek az űrkutatás piacán, megjelent az űr és az asztroturizmus. Kíváncsi voltam, hogy a magyar emberek hogyan viszonyulnak a csillagos éghez, valamint a turizmus e formáihoz, tudnak-e róluk egyáltalán, részt vesznek-e bennük, ha igen, miért, ha nem, miért nem? Igyekeztem minél szerteágazóbb és komolyabb kutatást végrehajtani, de megtartani a témakör sajátos hangulatát. Szerettem volna az olvasóknak egyfajta különleges szemléletmódot, az én szemléletmódomat bemutatni. Azt akartam, hogy az olvasó gondolkodóba essen, és rácsodálkozzon a csillagos égre. Mindnyájunkat más fog meg benne, de az embereket szinte egytől egyig megfogja valami. Kutatásaim során sok érdekes, meghökkentő, néhol ijesztő dolgot találtam, de a végeredményt csak egy szó definiálja: elképesztő. A világűr az életünk része, sok millió látszólagos véletlen együttes jelenlétének köszönhetjük, hogy ott vagyunk, ahol, továbbmegyek, azok vagyunk, amik, így hát úgy érzem kötelességünk feltérképezni és megismerni e dolgokat.

Az űrkutatás több lehetséges megoldást kínál az emberiség problémáira. Az asztroturizmus - ahol civil emberek térítés ellenében lakóhelyüktől távol valamilyen űrkutatással kapcsolatos programon/rendezvényen vehetnek részt - segít új területeket bekapcsolni a turizmus kínálatába, az élethosszig tartó tanulás (life long learning) program egyik oszlopos tagja lehet, valamint egy ugródeszkává válhat az űrutazás vagy éppen az űrturizmus felé. Az űrturizmus - amely keretében civilek térítés ellenében űrutazáson vehetnek részt - különböző módon megpróbálja a világűrt, mint jelen tudásunk szerint végtelen fogadóterületet bevonni a turizmus kínálatába, ezzel bővítve a kaland vagy éppen az extrém turizmus lehetőségeit is. Mivel az űrkutatás igen költséges tevékenység, a nemzetközi kooperáció elengedhetetlen, az embereket a más nemzetek szokásai iránti toleranciára ösztönzi. Jelen pillanatban az űrutazás még önálló vonzerőként állja meg a helyét és így is nagyon gyerekcipőben jár, azonban a távolabbi jövőben talán közlekedési eszközzé válik, mint manapság a repülés, segítségével új bolygókat kapcsolhatnánk be a turizmus vérkeringésébe. Mellesleg fajunk rendkívül sebezhető, amíg csak egy bolygón él, a nagy számok törvénye alapján pedig a kozmikus fenyegetettség napról-napra nő. Egy összetett folyamat révén az egymást erősítő lépések, mint a turizmus gazdasági jelentősége, a felfedezés iránti csillapíthatatlan vágy és a további lakható területek szükségessége új bolygók, égitestek felfedezését eredményezheti. A távolabbi jövőben a terraformálás - a bolygók és holdak földszerűvé alakítása, lakhatóvá tétele - révén az emberiségnek lehetősége nyílna új lakóhelyre szert tenni, amely lassacskán létfontosságúvá válik. Természetesen ez nem a közeljövőben fog megtörténni.

Kutatási módszerek

Amikor a csillagos ég által nyújtott turisztikai kínálatra gondolunk, elsősorban az űrturizmus - tehát ahol civilek űrutazáson vehetnek részt - jut eszünkbe. Az űrturizmusnak már technikai fejlettségünk e szintjén is több válfaja lehetséges, ellenben ahhoz, hogy élvezzük a csillagos ég által nyújtott turisztikai kínálat bizonyos elemeit, nem kell részt vennünk egy valódi űrutazáson. Az asztroturizmus, tehát a föld felszínéről, turizmus keretein belül, segédeszközzel vagy akár szabad szemmel is megfigyelhető csillagászati események kiegészítik az űrturizmust, ezeket csak együtt szabad értelmezni. Először úgy gondoltam, a szakdolgozat megírásához a téma nem rendelkezik kellő mennyiségű elméleti anyaggal, szekunder forrással. Később kiderült, tévedtem, a téma bővelkedik az angol nyelvű szakirodalmakban, csak jó helyen kell keresni. Magyar vonatkozású szakirodalmat sajnos nem találtam. Ez néhány embert esetleg eltántorított volna, de engem épp ellenkezőleg arra ösztönzött, hogy tovább foglalkozzam a témával. Saját ismereteim az idegen nyelvű forrásokkal karöltve megalapozták dolgozatom keretszerkezetét és néhány fontosabb fejezetet. Primer kutatásom két fő részre irányult. Első részben több csillagászati kiállítást és űrmúzeumot, többek között az Egyesült Államok két jelentősebb űrmúzeumát is meglátogattam. Másodrészben készítettem egy kérdőívet, amit 216 emberrel sikerült kitöltetnem, persze örültem volna még néhány száz kitöltőnek.

Eredmények

A kutatások eredményei arra engednek következtetni, miszerint az asztroturizmus több okra visszavezethetően nem fejlődik kellőképp, nem nyújt elég erős vonzerőt a magyar lakosság számára, önállóan nem képes megállni a helyét. Viszont ha az asztroturizmus Nyugat-európai és tengerentúli példákat követve kiegészül az űrkutatással, az űrturizmus bármilyen formájával, képes lehet kellő mennyiségű turista bevonzására. A szó szerinti űrturizmus kereslete az Egyesült Államokban és még néhány gazdaságilag fejlett országban exponenciálisan növekvő tendenciát mutat, a magyar lakosság számára egyelőre a magas árak miatt elérhetetlennek bizonyul, habár itt is lenne rá kereslet. A primer kutatás rávilágított arra, hogy számos embernél az asztroturizmus az űrturizmus előszobájának tekinthető, persze nem mindenki esetében.

A jövő

A tudományos-fantasztikus berkekben elég vad ötletek születtek, de ezek csak jelen technikai szint mellett tűnnek megvalósíthatatlannak, a jövőben valószínű lesz létjogosultságuk. Az új ötletek segítségével fejlődik a tudomány, fedeznek fel új dolgokat, pár száz éve még a repülést is a valóságtól túlságosan elrugaszkodottnak találták. Én úgy gondolom, hogy az űrturizmus fejlődésének egyik alapfeltétele az árak csökkenése, ez pedig mindenféleképpen be fog következni, csak az a kérdés, hogy mikor. Többféle módon is csökkenhetnek, többek között a régi technológiák fejlesztésével, a gyártás tökéletesítésével, valamint a kereslet hatására, mindazonáltal talán a leghatásosabb mégis a teljesen új technológia bevezetése lenne. Nemrégiben felvetették egy „űrlift” építését. A koncepció egy speciális föld körüli pályát, a geostacionárius pályát használná. A pálya magassága az egyenlítőnél az átlagos tengerszint felett 35786 km, ezen a pályán levő tárgy keringési ideje megegyezik a Föld keringési idejével, így a Föld bármely olyan pontjáról, ahonnan látható, látszólag mozdulatlan marad. A bolygót egy ilyen pályán keringő állomással tulajdonképpen egy kábellel össze lehetne kötni, így pedig rengeteg pénzt lehetne megspórolni. A probléma az, hogy jelenleg nincs olyan kábel alapanyag a Földön, amely megfelelő szakítószilárdsággal bír, ellenben olyan könnyű, hogy legalább a saját súlyát elbírja. Ha továbbra is a rakétatechnológiát használjuk közlekedési eszközként, és más bolygókat is meg szeretnénk látogatni, mindenféleképpen érdemes egy úgynevezett űrkikötőt létrehozni, hiszen a jármű űrbe juttatása a légkör ellenállása és a gravitáció hatására a teljes üzemanyag körülbelüli 80%-át igényli. Ha a rakétát már az űrben építenék, vagy az űrállomás pusztán „benzinkútként” funkcionálna, rengeteg pénzt lehetne spórolni. E törekvések eddigi legnagyobb, leghíresebb és legdrágább kiteljesülése a Nemzetközi űrállomás (ISS). Az űrállomás az emberiség történetének legnagyobb és legdrágább beruházása, építése 100 milliárd dollárba került, ékes példája az emberi faj világűrbe vágyásának.  Az űrhajók, mivel a világűrben nincs légellenállás, már most képesek elérni az óránkénti 70-80 ezer kilométer/órás sebességet, amely a Földi körülményekhez viszonyítva hihetetlen gyors, ellenben a világűrben a távolságok óriásiak, ezzel a sebességgel évtizedekig tartana elhagyni a naprendszerünket is, a galaxisról nem is beszélve, az pedig elég hosszú idő, generációknak kellene felnőnie és akár meghalnia is az űrhajón, ahhoz, hogy a szomszédos galaxist elérjük. Tehát ha más galaxisokat is meg szeretnénk látogatni, mindenféleképpen fejlesztenünk kell a meghajtás technológiáját, vagy más utazási forma után kell néznünk. Jelenleg tehát a távolság az a probléma, amelyet pénzzel nem tudunk leküzdeni, így ha a közeljövőben az árak csökkennének, az űrturizmus keretein belül maximum a környező bolygókat tudnánk meglátogatni, más naprendszereket/galaxisokat sajnos semmiképp sem.

Összegzés

A világűr egy eszme, sokaknak cél, egy eszköz a jobb világ megteremtéséhez, vagy pusztán az önmegvalósításhoz. A világűr egy hely, amely táptalajt ad a határtalan emberi kíváncsiságnak. A világűr egy eszme, egy cél, egy eszköz, egy hely, egy veszélyekkel teli, mégis jó hely.

 

Kodolányi János Egyetem

Kodolányi János Egyetem
Cím: 5900 Orosháza, Gyopárosi út 3/f.
Kodolányi János Egyetem
Cím: 1139 Budapest, Frangepán utca 50-56.
Telefon: (1) 238 9327

Kodolányi János Egyetem
Cím: 8000 Székesfehérvár, Fürdő utca 1.
Telefon: (22) 543-400
Impresszum | Szerzői jogok | Etikai kódex | Médiaajánlat