Ukrajna a tét

Cikk dátuma 2014. március. 06. | Kitekintő
Ukrajna a tét

Lőwi Ildikó - nemzetközi tanulmányok  MA, II.évfolyam

A piros sarokban Moszkva, a kék sarokban Brüsszel

Egyes szakértők nehézsúlyú boksz mérkőzésként tekintenek az ukrán helyzetre. Az összecsapás győztese megszerzi a befolyást Ukrajna felett. Ugyanakkor bokszkesztyű helyett pénzzel vívnak.  


Az ukrajnai helyzet állt a Visegrádi Négyek legutóbbi budapesti tanácskozásának középpontjában. Lengyelország, Magyarország Csehország, Szlovákia, valamint Bulgária, Románia és Görögország külügyminiszterei közös határozatot hoztak, amelyben a többi között felajánlják az új ukrán kormánynak az átmeneti időszakban szerzett tapasztalataikat. Ezen kívül a visegrádi országoknak a kisebbségek védelme kiemelten fontos, Ukrajna ugyanis a regionális nyelvek használatáról szóló törvényt még február 23-án hatályon kívül helyezte. Ez hátrányosan érinti a magyar kisebbséget is.

„Jó néhány további tagállam is érzékelte ezt a gondot. Egyrészt ez egy rossz irány, még akkor is, ha a közvetlen hatása most nehezen mérhető fel, mert valóban sérti a nemzeti kisebbségeket, mint a bolgárt, a románt,a magyart. Ezt mi nem tudjuk elfogadni.  Ugyanakkor azt is gondnak látjuk, hogy nem helyes ebben a helyzetben olyan lépéseket tenni, melyek a nagyszámú orosz kisebbséget irritálhatják, sőt, esetleg hivatkozásul szolgálhatna olyan lépésekre, amelyeket senki nem szeretne. Ugyanakkor biztosítani kell Ukrajna számára az európai perspektívát, és befogadó jellegű konszolidációs folyamatra van szükség a demokratikus értékek teljes tiszteletben tartása mellett.[1]- jelentette ki Martonyi János, Magyarország külügyminisztere a tanácskozást követően. Ukrajna egy új nyelvtörvényen dolgozik, amely reményei szerint megoldást jelenthetne a problémára.

Az ukrán probléma megoldása már a soros Európai Uniós elnökség programjában is különleges elsőbbsége élvez, erről Evangelos Venizelos görög külügyminiszter beszélt. „ Az első és legfontosabb Ukrajna népeinek és területi egységének biztosítása, valamint a társadalmi kohézió megvédése. Morális és politikai kötelességünk az erőszak megfékezése és a polgárháború elkerülése. Történelmi feladata az Európai Uniónak és a Visegrádi Négyeknek együtt működni az Egyesült Államokkal, Oroszországgal és más nemzetközi szervezetekkel, hogy az ukrán helyzetet demokratikusan konszolidáljuk. A segítségnyújtásnak ki kell terjedni a gazdasági és pénzügyi segítségnyújtásra is, nem elegendő ígérgetni, konkrét, kézzelfogható megoldásra van szükség, amelyet a hétköznapi emberek is megtapasztalhatnak - mondta a görög.[2] Egyenlőre éppen a segítségnyújtás konkrét formái nem tisztázottak.

Az Uniós Társulási és Szabadkereskedelmi Megállapodásról az Európai Bizottság csak a májusi választások után felálló új ukrán kormánnyal tárgyalna. Fontosabb azonban most a pénzügyi segítség. Hannes Svoboda EU parlamenti képviselő szerint biztosan fog az Unió START támogatást nyújtani Ukrajnának. Az EU nem teheti meg, hogy eddig szimpatizált a tüntetőkkel, most pedig magukra hagyja őket. De a segítségnek is vannak feltételei, az egyedüli támogatást nyújtása kevés, az Nemzetközi Valutaalap és más szervezek közreműködésére is szükség van.[3]

Egy hasonló konstrukcióban gondolkodnak egyébként a V4-ek is. Ugyanakkor az Unió is tele van aggodalommal, ugyanis Brüsszelben a gazdag oligarchák uralmától tartanak. Az EU tanácstalansága átsugárzott Oroszországra is, az orosz kabinet ugyanolyan bizonytalan Ukrajna jövőjét illetően, sőt maguk az ukrajnai ellenzékiek is kihívások előtt állnak, konkrétan egy működő közigazgatási rendszer és az igazságszolgáltatás kiépítésének a kérdésében. Moszkva élesen bírálta a Nyugatot, amiért az elismerte az ideiglenes ukrán kormányt. „Ukrajnának nincs legitim kormánya, mi kételkedünk abban, mennyire törvényes a jelenleg regnáló hatalom az országban” - mondta Medvegyev orosz miniszterelnök.[4]

Mindeközben az USA is tartózkodik attól, hogy Ukrajna törvényes elnökeként ismerje el Alexander Turcsinovot és azt sürgette, hogy a választásokig alakuljon szakértő kormány Kijevben. A leváltott államfő, Janukovics ellen viszont nemzetközi letartóztatási parancsot adott ki az ukrán rendőrség. A helyzet mára letisztult abban az értelemben, hogy az ország szétszakadása már nem alternatíva, hiszen ez csak akkor valósulhatott volna meg, ha Viktor Janukovics, a megdöntött elnök Kelet-Ukrajnába menekül, ahol még mindig hatalmi bázissal bír, és ellenállást hirdet. A legesélyesebb a vezetői posztra a nemrégiben szabadon engedett, már évek óta börtönben lévő politikus, az ország egykori miniszterelnöke, Julija Timosenko lehet[5]. Szakértők szerint több hónapig is eltarthat az ukrán politikai helyzet viszonylagos rendezése. E nélkül viszont elképzelhetetlen a társadalmi és gazdasági válság elleni fellépés az országban.[6]

A piros sarokban Moszkva, a kék sarokban Brüsszel.

Bizonyos szakértők nehézsúlyú boksz mérkőzésként tekintenek keleti szomszédunk helyzetére.  Az összecsapás győztese megszerzi a befolyást Ukrajna felett, viszont bokszkesztyű helyett pénzzel vívnak. Putyin 15 milliárd dolláros ígérete mellett 35 milliárd dolláros nemzetközi mentőcsomag körvonalazódik. Az ukránok pénzügyi helyzete úgy aránylik a magyarokéhoz, mint a miénk az osztrákokéhoz, vagyis nálunk háromszor rosszabbul élnek. Gazdaságuk szerkezetében állami dotációra szorul a bányászat és az ipar. Az államháztartás pedig nem éri utol magát, évről évre jelentősebb hiány van a kasszában. Csaknem minden makrogazdasági mutatójuk negatív-emlékeztetett erre Gálik Zoltán ( Magyar Külügyi Intézet) .[7]

Gereben Ágnes külpolitikai szakértő véleménye az, hogy Ukrajnában lázadás zajlik és nem forradalom. Oroszország pedig ott szól bele az ország belügyeibe, ahol csak akar - jelentette ki az elemző az InfoRádó Aréna című műsorában. Ukrajnában az oligarchák diktálnak a politikusoknak. De amikor „nyugatbarát” elnöke volt Ukrajnának Juscsenko személyében, akkor is sem tudta magát a kormányzat az oligarcha érdekcsoportok befolyásától függetleníteni. Legalább két tucat vállalat felépítésében „Szeva bácsi” Szemjon Mogiljevics,[8] a világ tíz legkeresettebb bűnözője diktált. Azért nem lehetséges normális államműködés, mert ezek az oligarchák kiszívják a gazdaságból a pénzt. Az állami pénztárca üres, miközben kétmilliárdos államkötvényt kell visszafizetni hónapok múlva. Ráadásul az orosz Gazprom felé 13 milliárd dolláros kifizetetlen számlát görget az állami tulajdonú gázszolgáltató. Az ukrán jegybanki tartalék csak arra elég, hogy ezeket a kölcsönöket állja. De egy ország devizatartalékához nyúlni akkor, amikor deficites a külkereskedelmi mérleg, amikor hiányt mutat a folyó fizetési mérleg, közgazdaságilag öngyilkosság.[9]

 Deák Andrásnak, a CEU tanárának, a Külügyi Intézet munkatársának meggyőződése, hogy most egy jelentősebb hitelre van szüksége az országnak. Elemzése szerint az ukrán gazdaságban nem következett be az a típusú struktúraváltás, mint Közép-Európában 1989 után, tehát nem jöttek be a modern iparágak és a külföldi tőke is csak kismértékben van jelen. Ha egy nyugati befektető Ukrajnába megy, ott szembesül a jogbiztonság hiányával, ügyintézéseinél a túlzott bürokráciával és minden üzleti döntésénél lépten-nyomon korrupcióba botlik. Így pedig a működő tőke messze elkerüli az országot.

Ameddig úgy tűnik, hogy Julija Timosenko és köre meg tudja ragadni a hatalmat és fenn tudja tartani, addig a nemzetközi közösség és Oroszország is hajlandó finanszírozni az országot. Ha Timosenko kezéből kezd kicsúszni a hatalom, onnantól az államcsőd lehetősége nyitva áll. Az ukránok hosszú távon abból éltek, hogy a két fél versenyzett értük. Rendszeresen kaptak valamilyenfajta segélyt, méreteiben viszonylag jelentőset, amelyek miatt ezt a fajta gazdasági válságkezelést el tudták altatni. Azért tehették ezt meg, mert verseny volt a két nagyhatalom között. A probléma, hogy mára olyan tragikus a gazdasági helyzet Ukrajnában s olyan hatalmas az ország, hogy egyik fél sem tudja őket teljes mértékben finanszírozni. Ukrajna államadóssága csaknem 80 milliárd dollár, ennek a fele külföldi befektetők kezében van. A spekulánsok tudják, a kecsegtető 8-10 %-os hozam hosszú távon nem termelhető ki egy gazdaságilag gyenge erőt képviselő ország részére, mégis más okok miatt érdemes beszállni ebbe a játékba. A GP Morgan elemzője két héten belül gyors IMF pénzt vizionál, mások 35 milliárdos mentőcsomagról értekeznek. A Nemzetközi Valutaalap pedig csendben van. Ha sikerül is Viktor Janukovicsot elűzni az országból, vagy bíróság elé állítani, az évtizedek óta rossz szerkezetű, csődben lévő ukrán gazdaságot csak hosszú és keserves, további társadalmi forrongásoktól sem mentes intézkedések árán lehet megreformálni. Ez azonban a bizonytalan jövő. Egyelőre annyit lehet mondani, hogy Ukrajna számára rövidtávon nincs jó választás, állítják a helyzetet ismerő szakértő.[10]  

Gereben Ágnes: Itt elsősorban egy geopolitikai játszma folyik. Az IMF nem az ukrán gazdaság vonzó volta miatt ad hitelt,hanem azért, hogy eltérítse ezt a 46 milliós, hatalmas országot Oroszország befolyási övezetéből. Meggyengül Oroszország, méghozzá nem is kevéssé, és az Oroszország képviselte birodalmi expanziós gazdasági veszélyt az euro-atlanti világ eltolja kelet felé. Ezért érdemes hitelt adni, de ugyanez érvényes a másik oldalra is. Vajon miért ajánlott fel 15 milliárd dollár kötvényvásárlási segítséget Oroszország decemberben Ukrajnának? Nem azért, mert sok pénze van. Az oroszországi infláció félelmetes, a GDP növekedése nem elégséges. A segítség felajánlása mögött tehát egyértelműen geopolitikai okok húzódnak. Ukrajnát mindhárom nemzetközi hitelminősítő a mélyen spekulatív „C” osztályzattal tartja nyilván, ennél lejjebb csak a „D” betű létezik, ami államcsőd bekövetkezhetőségére figyelmezteti a befektetőket.[11]

Az ukrajnai helyzet képlékeny. Az parlament a Budapesti Memorandumot aláíró országokhoz fordult, hogy garantálják az ország biztonságát és területi integritását a Budapesti Memorandumra[12] hivatkozva. A parlament plenáris ülésén felszólalva Jacenyuk, az ukrán kormányfői poszt várományosa emlékeztette a dokumentum aláíróit: garanciát vállaltak mindenféle, Ukrajnával szembeni fegyveres konfliktus elkerülésére, továbbá arra, hogy egyetlen szomszédos ország sem fog soha, semmilyen körülmények között beavatkozni Ukrajna belügyeibe. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna most történelme egyik legsúlyosabb időszakát éli. „Az ország a gazdasági és politikai összeomlás szélén áll. Szét akarják szakítani Ukrajnát, az országban szeparatista cselekmények zajlanak, elsősorban a Krími Autonóm Köztársaságban” – fogalmazott a politikus.

Mit fog Putyin csinálni, senki nem tudja, egyelőre hallat. A Budapesti Memorandum köti Oroszország kezét. A „kamikaze” ukrán kormány és a nagyhatalmak mindegyike érdekelt a stabilitásban, de a belülről jövő instabilitás jelenleg az erősebb erő, melynek rendezése az új kabinet számra nagy kihívást jelent.

Források:

1. A visegrádi négyek minden eshetőségre felkészültek. http://www.magyarhirlap.hu/a-visegradi-negyek-minden-eshetosegre-fel- keszultek.Let:2014-02-27-

2.Gálik Zoltán Az ukrán válság az Európai Unió szemszögéből. mta.hu/.../ukrajna-a-vilniusi-keleti-partnersegi- csucs-  elott -es-utan   13359 Let:2014.2.27.

3.Gereben Ágnes: Ukrajnában csak az a kérdés, mennyit fizetsz érte? http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-614355. 20104.febr. 10. hétfő.9.18.óra

4.EU.Inforádió, 2014.02.20., Gálik Zoltán  napközbeni interjúk. Hungarian Institute of International Affairs http://  www.      hiia.hu/page/media.asp.Let: 2014.02.27.

5.Európa erkölcsi támogatást nyújt.Független Újságírók Szövetsége. www.fusz.hu/fuszdrupal/?q=content/európa-erkölcsi-támogatástnyújt‎.Let:2014-02.27.      

6.hirek.ma/.../medvegyev-az-aberralt-nyugat-ismeri-el-legitimnek-ukrajnat‎ https://www.google. hu/search?q=medvegyev+ukrajn%C3% A r % C3  %B3l&ie=utf-8&oe=utf-8&rls=org.mozilla:Let:2014.02.27.3.

7.hvg .hu \ világ. http://hvg.hu/vilag/ 20140220_ Ukrajna_ Janukovics_ ellenzek _zavargasok Let:2014.02.28

8.Kicsoda Szeva bácsi, a maffiavezér? - HVG.huhvg.hu  ‎2008 jan. 25. https:/ www.g oogle. hu/ search ?q= Szeba +bácsi” Szeren+Mogiljevics&ie=ut..Let:2014.02.28.

9.Memorandum on Security Assurances http://hungarian. ruvr. ru/news /2014_02_28/Az-ukran-parlament-a-Budapesti- Memorandum- ala-  roihoz-fordult-420.Let:2014.02.28.

10.  Oroszország megmentette Ukrajnát. hungarian.ruvr.ru/.../Gorog-kulugyminiszterium-Oroszorszag https:/ /www.google. hu/search?          q=evangelos++venicelos&ie=u.Let:2014.02.27.

11.Timosenko vezetheti UkrajnátPóti László, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa. honvedelem.hu. http:/ /www.  honvedelem.hu/Let:2014.02.27

12.A Budapesti Memorandumot 1994. december 5-én írta alá Ukrajna, az Egyesült Államok, Oroszország és Nagy-Britannia. A dokumentum értelmében Ukrajna biztonsági garanciákat kért cserébe azért, hogy csatlakozik az atomsorompó-egyezményhez. Ukraine. Memorandum on Security Assurances http://hungarian. ruvr. ru/news /2014_02_28/Az-ukran-parlament-a-Budapesti-Memorandum-ala-roihoz-fordult-420.Let:2014.02.28.  

Kodolányi János Egyetem

Kodolányi János Egyetem
Cím: 5900 Orosháza, Gyopárosi út 3/f.
Kodolányi János Egyetem
Cím: 1139 Budapest, Frangepán utca 50-56.
Telefon: (1) 238 9327

Kodolányi János Egyetem
Cím: 8000 Székesfehérvár, Fürdő utca 1.
Telefon: (22) 543-400
Impresszum | Szerzői jogok | Etikai kódex | Médiaajánlat