Újságírás vidéken

Cikk dátuma 2020. december. 07. | Mozaik
Újságírás vidéken

Zetovics Márió –kommunikáció- és médiatudomány szak, I. évfolyam

Szavakkal varázsol

Középiskolás voltam, amikor A SÉTA, azaz a Sajtó és Tanulás médiaprogram során megismerkedtem Sugár Gabriellával, a Komárom-Esztergom megyei 24 Óra, illetve a kemma.hu újságírójával. Sietek leszögezni, hogy egyazon médium nyomtatott, illetve online változatáról van szó. A hírlapíró az idén átvehette Az Év Újságírója díjat a lapnál, ennek kapcsán beszélgettem vele.  Az online és klasszikus újságírásról, az MTI-ben végzett munkájáról és a visszajelzések fontosságáról is szót ejtettünk.

Mennyiben másabb online felületre írni, mint klasszikus párjába?

A pályámat nyomtatott sajtónál kezdtem, itt szocializálódtam, így nem jelent túlzott kötöttséget, ha úgy kell gondolkodnom egy cikkről, hogy végesek a lehetőségek. Az internet azért sok mindent elbír, ha két három mondattal hosszabb egy cikk, nem olyan nagy probléma, mintha ugyanezzel szembesülünk a nyomtatott sajtónál. A fiatalokhoz nyilván valamilyen szinten közelebb áll már az internetes média, és szívesebben írnak, alkotnak a világháló adta lehetőségek között. A nyomtatott sajtó teljesen más: mi oldalsablonokra dolgozunk és ezek alapján íródik meg, adott karakterben egy cikk. Így sokszor már előre tudom, hogy milyen karakter tartományban kell írnom, sőt azt is, hogy álló vagy fekvő kép kerül mellé. Ezek elég kötött formák, viszont, ha az embernek rááll az agya akkor, nem jelent semmiféle problémát.

Mondhatjuk, hogy te a „klasszikus” újságírást preferálod ezek szerint?

Egyértelműen ezt nem merném állítani, hiszen egy csomó cikkem jelenik meg az online felületen is. A címadás azonban itt általában eltér a nyomtatott sajtóban megjelenttől. Az információk hada között fel kell kelteni az érdeklődést, ezért nagyon fontos a figyelemfelkeltés, hogy az olvasó rákattanjon a témára. Nagyon beszédesek a képek is, hiszen több lehetőség van a megjelentetésükre a világhálón. Ugyanakkor bizonyos helyzetekben a kemma.hu-n is szerencsésebb, ha frappánsan, röviden kerül fel egy információ. Mind a kettőnek megvannak az előnyei és nehézségei is. Hozzám lehet csak azért áll közelebb a nyomtatott, mert ott kezdtem évtizedekkel ezelőtt.

Milyen témák, hírek élveznek elsőbbséget, fontosságot egy helyi lapnál? Miről írsz leggyakrabban?

Vannak területgazdák a lapnál. Tatabánya és a járás tartozik főként hozzám, de azon belül is vannak olyan területek, amelyeket felosztunk a kollégák között. Például: a kultúra, oktatás, nevelés, szociális ügyek, közélet, hivatali és polgármesteri ügyeket én viszem. A rendőrséggel egy másik kolléga foglalkozik. A Mediaworks egy hatalmas lapcsalád, amely szinte az egész országot behálózza, ettől függetlenül nyilvánvaló, hogy a megyei emberek elsősorban helyi hírekre kíváncsiak. Ehhez igazodik az újság felépítése is: az első pár oldal megyei hírekből áll - helyi közéleti információkat tartalmaz, tele aktuális hírekkel. Átadások, megnyitók, most éppen a COVID helyzet. Ezt követik a tematikus megyei, önkormányzati, járási oldalak, helyi gazdaság majd kultúra, ezt követik az országos hírek, és a végén a sportoldalak.

A helyi újságírás előtt évekig dolgoztál országos lapoknak. Nem vágyakozol vissza?

Valóban dolgoztam országos médiumoknál, ezek közül a Magyar Távirati Irodát emelném ki. Amikor én kezdtem ez volt Magyarország első számú hírügynöksége, ugye ma már több van. Megmérettettem magam ott is, szerettek velem dolgozni, de a gyermekem születése miatt fel kellett függesztenem a tevékenységemet. Később bulvár lapoknál is próbálkoztam, de ez a stílus kevésbé állt közel hozzám, így néhány év „külsőzés” után ezt abba is hagytam. Szeretem a mostani munkámat, nagy visszaigazolás számomra, hogy az idén engem választottak a lapnál Az Év Újságírójának. Örömmel tölt el, hogy amit képviselek, amit és ahogy csinálok, azt elismerik.

Egy helyi médium esetében „elérhető távolságra” van az olvasó és az újságíró. Előny vagy hátrány az, hogy a viszonylag közelről érkeznek a reakciók?

Nagyon fontosak, és ez szerintem nem hátrány. Azért írunk valamit a lapban, hogy az gondolatokat ébresszen az olvasóban. Persze ez nem mindig kellemes: amikor súlyos témákról írunk, és véleménynyilvánítás nélkül, krónikásként leírjuk a tényeket, mégis bennünket tesznek felelőssé egy adott kérdésben. Az olvasók ezt nem feltétlenül tudják mindig különválasztani. A híreket nem mi „csináljuk”, mi csak leírjuk a történéseket. Ugyanakkor sokkal több a pozitív visszajelzés, az embert egy idő után már keresik témajavaslatokkal, ötletekkel. Számomra nagyon fontos a jelenlét: szeretek „beleszagolni” a dolgokba és a tapasztaltakról írni, ott lenni, jelen lenni. Megfigyelni embereket, dolgokat, és azokat láttatni az olvasóval. Amikor elmegyek egy száraznak, unalmasnak tűnő eseményre, abban a rövid időben, amíg ott vagyok, mindent megpróbálok lejegyezni, hogy a lehető legjobban vissza tudjam adni a helyzetet, a körülményeket. Láttatni kell az olvasóval a történést; ez különösen riportoknál nagyon fontos, amikor csak szavakkal és betűkkel varázsolok. Az a dolgom, hogy egy „festményt” hozzak létre.  Ez nem mindig egyszerű, de fantasztikus dolog, amikor egy ilyen riport után, felhívnak és azt mondják, hogy megelevenedett előttük az általam rajzolt kép.

Kodolányi János Egyetem

Kodolányi János Egyetem
Cím: 5900 Orosháza, Gyopárosi út 3/f.
Kodolányi János Egyetem
Cím: 1139 Budapest, Frangepán utca 50-56.
Telefon: (1) 238 9327

Kodolányi János Egyetem
Cím: 8000 Székesfehérvár, Fürdő utca 1.
Telefon: (22) 543-400
Impresszum | Szerzői jogok | Etikai kódex | Médiaajánlat