Újrafordított klasszikusok és műfordítóik

Cikk dátuma 2020. október. 02. | KáVé
Újrafordított klasszikusok és műfordítóik


 Shakespeare drámái és  A nagy Gatsby avagy Zabhegyező és Rozsban a fogó


A Kodolányi János Egyetem Angol Nyelv és Irodalom tanszéke Első Franklin Est címmel indítja útnak azt a különleges sorozatát, amely bepillantást enged a műfordítók világába. A tervezett beszélgetések a klasszikusok újrafordítását helyezik fókuszba, így megismerhetjük kortárs íróink, műfordítóink motivációit, véleményét arról, hogy miért érdemes Dante, Shakespeare, Fritzgerald és Salinger műveit újra lefordítani a 21. században.

Az sorozat nyitóprogramjának, amelyet Szele Bálint, a KJE docense vezet október 7-én este hat órai kezdettel a KJE Budapesti Oktatási Központjában, Nádasdy Ádám, Barna Imre és Wertheimer Gábor lesznek a vendégek. Szele Bálintot először arról kérdeztem, honnan a sorozat megszervezésének ötlete.

Wertheimer Gábor kollégámmal régóta együtt tanítunk a tanszéken, ő amerikai irodalmat én pedig angolszász kultúrát és irodalmat. Gábor évtizedek óta foglalkozik műfordítással, és a közelmúltban lefordította Francis Scott Fitzgerald „A nagy Gatsby” című világhírű regényét. Voltaképpen ez adta az ötletet, hogy beszélgessünk a klasszikusok újrafordításáról. A régi fordítások elavulnak, hiszen ahogyan a nyelv, a filológia fejlődik, új megvilágításba kerülnek a szövegek. A régebbi fordítások gyakran megkopnak, a mai kor embere számára érthetetlenné válnak. A Shakespeare-kutatások is egyre többet fedeznek fel a szövegekről. A modern színház is új szövegeket akar, ezért fordítják le a drámákat újra és újra. A mai fordítók között nincs markáns különbség, de a 20. és 21. századi fordítások között van. Nádasdy Ádám nyelvészt, műfordítót, költőt ismert Shakespeare-fordítóként tartják számon, s mivel nekem szívügyem Shakespeare, folyamatosan követem a munkásságát.

Vannak-e markáns különbségek a régebbi és a napjainkban született műfordítások között? Hogyan fogadja utóbbiakat a szakma, és hogyan az olvasók?

Ezeket a kérdéseket személyes tapasztalataik és élményeik alapján válaszolják majd meg azt est vendégei. Barna Imre a közelmúltban Salinger Zabhegyezőjét fordította újra, és meglehetősen nagy visszhang fogadta a Rozsban a fogó címmel megjelent fordítást. Salinger egyetlen regénye az 1951-es megjelenésekor óriási sikert aratott, és méltán találjuk a múlt század angol nyelvű regényeinek toplistáin. 1964-ben látott napvilágot az első magyar fordítás, aminek a szövegét a következő évtizedekben az Európa Kiadónál folyamatosan javítgatták. Barna Imre a műfordításában a 21. század nyelvezetét használja, számos kérdésem lesz a beszélgetés során ezzel kapcsolatban. A korábbi fordítás a szocializmus idején készült, a fordítónak akkor egyszerűen nem lehetett tudomása az amerikai élet és a mindennapi nyelv árnyalatairól. Egy pontosabb, modernebb fordításra szükség volt napjainkban, amely visszaadja a szleng kifejezéseket is.

Miért kell újrafordítani a klasszikusokat, és milyen gyakran? További fontos kérdés, hogyan fogadja az új fordításokat a kritika és a közönség?

Véleményem szerint a régebbi fordítások megkopnak, elavulnak, helyenként érthetetlenné válnak. Ahogyan a nyelv változik, új értelmezést kaphatnak a szövegek. Kétségkívül nagy felelőssége van a műfordítónak, hiszen a filológiai felkészültsége, mélyreható kutatómunkája elengedhetetlen a szövegek megszületésében.

Egyébként maga a műfordítás is mindig számos kérdést vet fel, az újrafordítás pedig még nehezebb terep. Nehéz eldönteni,  hogy egy klasszikus ismert fordításának stílusán mit és hogyan lehet változtatni. Az viszont jól látszik az újrafordított művek fogadtatásán, hogy a szakma és a közönség egyaránt nagy érdeklődéssel fordul az újra szabott klasszikusok felé. Az más kérdés, hogy sok vita forrása is mindez.

Honnan az irodalmi sorozat címe?

Most induló sorozatunk rendezvényei reményeink és céljaink szerint megfelelnek majd Benjamin Franklin szellemének. Franklin, a sikeres üzletember, feltaláló, természettudós, diplomata és politikai gondolkodó meghatározó személyisége volt a XVIII. századnak. Sokoldalúsága, szerteágazó érdeklődése és nyitottsága inspirál bennünket, az angol kultúra mai tisztelőit. 

Fontos információ a téma iránt érdeklődők számára, hogy az október 7-i ingyenes rendezvényre regisztrálni kell ezen a címen: www.kodolanyi.hu/franklin

 

Virágh Ildikó

 

 

 

 

 

 

 

 

Kodolányi János Egyetem

Kodolányi János Egyetem
Cím: 5900 Orosháza, Gyopárosi út 3/f.
Kodolányi János Egyetem
Cím: 1139 Budapest, Frangepán utca 50-56.
Telefon: (1) 238 9327

Kodolányi János Egyetem
Cím: 8000 Székesfehérvár, Fürdő utca 1.
Telefon: (22) 543-400
Impresszum | Szerzői jogok | Etikai kódex | Médiaajánlat